A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

22. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, közfoglalkoztatást pótló juttatás, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 6., 9., 15., 16., 19., 23. és 24. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja, II. rész 2. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása - figyelemmel a 6. számú melléklet 1. pontjában meghatározottakra - az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A 30. § (2)-(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást

a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak,

b) a Közokt. tv. 95/C. §-ának (6) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi önkormányzatok,

c) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó települési és területi kisebbségi önkormányzatok

a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget az a) és c) pont szerint az intézményt átadó helyi önkormányzatnak, a b) pont esetén a kötelező feladatát el nem látó helyi önkormányzatnak folyósított központi költségvetési forrásai terhére a nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

23. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

24. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) A Kincstár az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátásának, illetve kiadásának kifizetése után a 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja, (6)-(7) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet 9. és 23. pontja alapján az egészségügyi intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések összegével, de legfeljebb az E. Alap összes kiadását meghaladó pénzforgalmi bevételi többlete mértékéig utalást teljesít a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 8. E. Alap befizetési céltartalék cím terhére a központi költségvetés javára a tárgyév utolsó kincstári napján.

(3) A (2) bekezdésben említett egészségügyi intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések nagyságáról a Pénzügyminisztérium a tárgyév utolsó előtti kincstári napjáig tájékoztatja a Kincstárt.

(4) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím

a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

aa) január-november hónapokban a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

ab) december hónapban az aa) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegével, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,

b) 2. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

ba) március és november hónapokban az előirányzat 40-40%-ának megfelelő összegekkel,

bb) december hónapban a ba) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(5) A X. Miniszterelnökség fejezet, a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet és a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet és a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján - rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen - havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig.

25. § A Kincstár az Ny. Alap részére az Ny. Alapba korkedvezmény-biztosítási járulék címen havonta befolyó járulékbevételt alapul véve teljesíti a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (14) bekezdése szerinti havi - 50%-os mértékű - fizetési kötelezettséget a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 7. Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból a tárgyhónap utolsó előtti, decemberben az utolsó kincstári napján. 2009. január hónapban a Kincstár a megelőző év december hónapra vonatkozóan befolyó járulékbevétel alapján 75%-os mértékű fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget utal az Ny. Alap részére ugyanebből az előirányzatból.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

26. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan igénybe vehetik a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

D) Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorágazati hozzájárulás megelőlegezése

27. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci támogatások, az - az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot - felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások (a továbbiakban: agrártámogatások) Európai Unió által finanszírozott része teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió 2009. december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós egységes területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2009. évben kifizetésre kerülő, EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére - kormányrendeletben szabályozottak szerint - 2009. év vonatkozásában 2009. január 15-ig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-ig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(5) A részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásból, továbbá hazai társfinanszírozás esetén a kapcsolódó központi költségvetési támogatásból - ideértve az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást is - az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a megállapított támogatásból - az Európai Unió költségvetése és a központi költségvetési társfinanszírozás közötti eredeti finanszírozási aránynak megfelelően - levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.