c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2009. december 31-én nem haladhatja meg a 900 000,0 millió forintot.

(7) Amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a készfizető kezesség-vállalást a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (a továbbiakban: MV Zrt.) kezességvállalási tevékenységének közreműködőjeként végzi, akkor a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által 2009. január 1-jét követően vállalt készfizető kezességhez kapcsolódó állami viszontgarancia érvényesítéséből eredő kifizetéseket 2009. évben a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök jogcím-csoport, valamint a 29. jogcím-csoport, 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése jogcím terhére kell teljesíteni.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a.

(9) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, akkor a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(10) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

(11) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatra is vállalhat készfizető kezességet.

39. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e §-ban a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdések szerint visszavonhatatlan állami viszontgarancia áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 70%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2009. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(8) Az Alapítvány állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatára is vállalhat készfizető kezességet.

40. § A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

41. § (1) Amennyiben a Magyar Államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség vagy viszontgarancia érvényesítéséből olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. számú mellékletben, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az elengedett kezesség- és garanciavállalási díjnak az Áht. 33/A. §-ának (9) bekezdése alapján költségvetési kiadásnak minősülő összegét a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. Vegyes kiadások alcímen önálló jogcím-csoportként kell elszámolni.

(3) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének k) pontja alapján fizetendő díjat a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcímen önálló jogcím-csoportként kell elszámolni.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben szereplő kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

42. § (1) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség állománya a 2009. évben nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(2) Amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a készfizető kezességvállalást az MV Zrt. kezességvállalási tevékenységének közreműködőjeként végzi, akkor az (1) bekezdés szerinti állományi keret összege a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által e minőségében - a 38. § (6) bekezdése szerinti állományi keretösszegen belül - vállalt készfizető kezesség állományával növekedhet.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

43. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),

b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

c) az egyházak támogatása (XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. alcím, 1., 4., 6., 8. és 10. jogcím-csoport),

d) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 16. és 17. cím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. alcím, 5. Egyházi alapintézmény működés, Szja rendelkezése és kiegészítése és 9. Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

44. § Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 14. számú mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól, melynek fedezete a stabilitási tartalék terhére kerül megállapításra.

45. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 17 741,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 5677,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a 3. cím, 4. Lakossági illetékek alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 100,3%-ban teljesül.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(4) A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet.

46. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám-és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6379,8 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2041,5 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó alcím, 3. Regisztrációs adó alcím és a 7. cím, 2. Vámbeszedési költségek megtérítése alcím előirányzatai együttesen legalább 100,8%-ban teljesülnek.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.