a) a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével, vagy
b) hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül
kerülhet sor.
(2) A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során
a) a hitelintézet az alapszabálya szerint a 10. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényt bocsát ki, és
b) a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezni kell legalább
a) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő részvények névértékéről és kibocsátási értékéről, amelyeket a meglévő részvénystruktúrára tekintettel, illetőleg az intézkedést közvetlenül megelőző időszak piaci árai, illetve a hitelintézet egy részvényre jutó saját tőkéje figyelembevételével kell megállapítani,
b) a 12. § (1) bekezdése szerinti vételi jog gyakorlásának részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,
c) a 12. § (4) bekezdése szerinti eladási jog részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,
d) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő, 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényhez kapcsolódó, a Magyar Állam számára a hitelintézetben ellenőrzést biztosító jogokról, így különösen arról, hogy a Magyar Állam a hitelintézet igazgatóságába és felügyelőbizottságába legalább egy-egy tagot delegál, és
e) a hitelintézet által a vezető állású személyeinek munkabérére, díjazására és jutalmazására vonatkozó, a Magyar Állam befolyásának megszűnéséig vállalt korlátozásokról.
(4) Ha a hitelintézet igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában e törvény hatálybalépésekor van olyan tag, akit a Magyar Állam vagy a Magyar Állam nevében eljáró személy jelölt, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, a felügyelőbizottságba és az igazgatóságba történő egy-egy fő delegálására vonatkozó kötelezettséget a megfelelő testület esetében teljesítettnek tekinti.
(5) Ha az 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tőkeemelésre olyan hitelintézet tekintetében kerül sor, amelyben e törvény hatálybalépése napján a Magyar Állam rendelkezik olyan szavazatelsőbbségi részvénnyel, amely megfelel a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak közül a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvény kibocsátására vonatkozó kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
9. § (1) A Magyar Állam a hitelintézetben e törvény szerint végrehajtandó tőkeemelésről szóló döntését az éves költségvetési törvény figyelembevételével hozza meg.
(2) A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott részvények tekintetében a részvényesi jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott részvények forgalomba hozatala zártkörűnek minősül és a részvények kizárólag dematerializált formában állíthatóak elő.
(5) A Magyar Állam javára e törvény szerint történő részesedésszerzés, valamint a részvényesi jogok gyakorlása esetében a Vtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6) A Magyar Állam tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott tőkeemelésre, illetőleg a befolyásszerzésre a Tpt. befolyásszerzésre, a Gt. minősített befolyásszerzésre, a kisebbségi részvényesi jogok gyakorlására, a Tpvt. vállalatok összefonódására vonatkozó szabályait, a Hpt. befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályait, valamint a jogosult hitelintézet alapszabályában foglalt, egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét előíró rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
A különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvény
10. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, különleges részvényt (a továbbiakban: különleges osztalékelsőbbségi részvény) bocsáthat ki.
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.
(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényhez szavazati jog nem kapcsolódik.
(4) A különleges osztalékelsőbbségi részvény esetében a Gt. 187. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
11. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvényjegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.
12. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében a hitelintézetet vételi jog illeti meg (a továbbiakban: visszaváltás).
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény visszaváltási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével nem ruházhatja át.
(4) A Magyar Állam a különleges osztalékelsőbbségi részvény kibocsátását követő ötödik év elteltével, e részvények visszaváltási értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a hitelintézettel szemben.
(5) A hitelintézet a (4) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott részvényeket köteles megvásárolni, és a vételárat az adásvétel napját követő harmincadik napig a Magyar Állam számára megfizetni.
A különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény
13. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényt (a továbbiakban: különleges vétójogot biztosító részvény) bocsáthat ki.
(2) A különleges vétójogot biztosító részvény vétójogot biztosít a közgyűlés
a) osztalék fizetéséről határozó,
b) szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött, és
c) háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó
döntéseivel szemben.
(3) A különleges vétójogot biztosító részvény osztalékra nem jogosít, és kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vétójog nem gyakorolható
a) a hitelintézetben történő tőkeemelésről, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény vagy más Bszt. szerinti pénzügyi eszköz kibocsátásáról, és
b) a hitelintézet részvényeinek Tpt. szerinti szabályozott piacra történő bevezetésének vagy e piacról történő kivezetésének kérelmezéséről
szóló döntéssel szemben.
14. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2) A különleges vétójogot biztosító részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.
15. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény által megtestesített jogok e törvény erejénél fogva megszűnnek, ha
a) a hitelintézet vételi jogával élt a Magyar Állam valamennyi különleges osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a visszaváltási értékkel megegyező összeget a Magyar Állam részére megfizette, vagy
b) a Magyar Állam eladási jogával élt valamennyi osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a vételárat a hitelintézet a Magyar Állam részére megfizette.
(2) A hitelintézet a különleges vétójogot biztosító elsőbbségi részvényt bevonja, ha a Magyar Államot megillető, az osztalékelsőbbségi részvény által megtestesített jogok megszűntek.
(3) A különleges vétójogot biztosító részvény forgalomképtelen, az átruházására és megterhelésére irányuló szerződés semmis.
Tulajdonosi irányítási jog
16. § (1) A Kormány rendeletben megállapítja, ha a hitelintézet
a) húsz munkanapot meghaladóan igénybe veszi az MNB rendkívüli likviditási hitelét a legutolsó, könyvvizsgáló által felülvizsgált, az Szmt. szerinti közbenső mérleg készítésére irányadó szabályoknak megfelelően elkészített beszámoló mérlegfőösszegének öt százalékát meghaladó összegben,
b) Felügyelet által megállapított szavatoló tőkéje nem éri el a Hpt. e törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-ának (1) bekezdése szerinti tőkekövetelmény ötven százalékát, vagy
c) hitelezői felé e törvény alapján vállalt garancia alapján kifizetés történik, és a hitelintézet a kifizetést követő harminc napon belül, késedelmi kamattal növelten, nem téríti meg a Magyar Államnak a kifizetett összeget
és a hitelintézet fizetésképtelensége a magyarországi pénzügyi közvetítőrendszer működésében súlyos károkat okozna.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletét hatályon kívül helyezi, ha
a) a hitelintézet Felügyelet által megállapított szavatoló tőkéje legalább kilencven egymást követő napon keresztül, folyamatosan a Hpt. 76. § (1) bekezdése szerinti tőkekövetelmény legalább százhuszonöt százaléka, és
b) a hitelintézet kilencven egymást követő nap egyikén sem vette igénybe az MNB rendkívüli likviditási hitelét.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdés alapján kiadott kormányrendelet hatálybalépését megelőző napra, mint fordulónapra - a kormányrendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon belül - az Szmt. szerinti, független könyvvizsgáló által felülvizsgált közbenső mérleget készít.
(4) Az a hitelintézet, amely az Szmt. rendelkezései alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, a (3) bekezdés szerinti közbenső mérlegét az Szmt. konszolidált éves beszámolóra vonatkozó követelményeinek megfelelően készíti el.
(5) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletét akkor is hatályon kívül helyezi, ha a rendelet hatálybalépését követően öt év és egy nap eltelt.
17. § (1) A hitelintézet, vagy a hitelintézet részvényese kezdeményezheti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nemperes eljárásban állapítsa meg, hogy
a) a 16. § (1) bekezdésben foglalt feltételek a Kormány rendeletének kihirdetésekor nem teljesültek,
b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételek a Kormány 16. § (1) bekezdése szerinti rendeletének kihirdetését követően legalább egy napig teljesültek.