A költségvetési szervek tevékenységei, irányítása és felügyelete
6. § (1) A költségvetési szerv az éves költségvetése vagy költségvetési kerete alapján köteles közfeladatát ellátni és gazdálkodni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv számára az alapító szerv határozza meg és biztosítja a közfeladatai ellátásához szükséges vagyon használatát.
(2) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes, belső rendjét és módját - törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal - szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, azzal, hogy a szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben kell meghatározni.
7. § (1) E törvény alkalmazásában a költségvetési szerv
a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység;
b) kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
c) kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
d) vállalkozási tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt egyes tevékenységek - azok fennállása esetén - magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
(3) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az (1) bekezdés szerintiek alapján be kell sorolni.
(4) A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.
8. § (1) E törvény alkalmazásában
a) irányító szerv: a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, a (2) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy;
b) alapító szerv: a költségvetési szervvel kapcsolatos, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt irányítási jogokkal felruházott - a 2. § (1) bekezdésében felsorolt - szerv vagy személy;
c) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés), a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács;
d) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület;
e) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése;
f) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács elnöke;
g) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület elnöke;
h) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének elnöke.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog (a továbbiakban: irányítási jog) a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:
a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok),
b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,
d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése,
e) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása,
f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
(3) Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés a)-e) pontjában, valamint ezekkel összefüggésben f) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban: Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv) esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, a (2) bekezdésben foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet vagy személyt ruházhat fel.
(5) Törvény helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogot korlátozhat. Törvény, illetve törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet a (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat fel.
(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó - a (2) és (3) bekezdésben foglalt - irányítási vagy felügyeleti jogok tekintetében a Ksztv.-ben, valamint külön törvényben foglaltak az irányadók.
(7) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a Ksztv. rendelkezései az irányadók. A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi, illetőleg országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti irányító szerv gyakorolja, kivéve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskört, melyet helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetője gyakorol.
(8) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgáltató költségvetési szervre vonatkozó (2) bekezdés szerinti irányítói jogok az ilyen szerv alapítására jogosult más szerv részére adhatók át, az alapító okirat egyidejű módosításával. Helyi önkormányzati vagy köztestületi közszolgáltató költségvetési szerv esetén a jogátadás további feltétele az alapító szervvel történő megállapodás megkötése.
A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése
9. § (1) E törvény alkalmazásában átsorolásnak minősül a költségvetési szerv 15-16. § szerinti típusának alapító szerv által történő megváltoztatása akként, hogy
a) az ellátandó közfeladat jogszabály alapján történő megváltozása, alaptevékenységének alapító szerv általi megváltoztatása esetén módosul a költségvetési szerv által ellátandó
aa) alaptevékenység 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jellege,
ab) közszolgáltatás úgy, hogy emiatt szükségessé válik a szerv - a 16. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti - besorolásának megváltoztatása,
b) a 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a már működő közintézet költségvetési szerv vállalkozó közintézetként vagy vállalkozó közintézet közintézet költségvetési szervként történő besorolása válik szükségessé.
(2) A költségvetési szerv átsorolása kizárólag az (1) bekezdésben megjelölt okok alapján lehetséges.
(3) Amennyiben az átsorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/A. §-ában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-ában foglaltak alkalmazandók azzal, hogy
a) az átadás időpontján az átsorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének napját kell érteni,
b) az átadót, illetve az átvevőt terhelő kötelezettségeket a munkáltató köteles teljesíteni.
10. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani.
(2) Költségvetési szerv átalakítása a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
11. § (1) A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.
(2) Beolvadás esetében a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, és jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
(3) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, és jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.
(4) Ha az egyesítés több - a 2. § (3) bekezdésében meghatározott - alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szervet irányító szervet.
(5) Különválás esetében a különváló költségvetési szerv megszűnik, és jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.
(6) Kiválás esetében az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.