2008. évi CVI. törvény
az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról1
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/B. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
e)~„e) gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-ának f) pontja szerinti eszköz,”
2. § Az Ebtv. 21/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 21. § (1) bekezdésének aa) és d) pontja szerinti hatóság által - a külön jogszabály szerint - kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért a biztosított dobozonként, gyógyászati segédeszközért pedig vényenként a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat fizet.”
3. § (1) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének o) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
o)~„o) a részleges térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak, a térítési díjak egészségügyi szolgáltató általi megállapítása szabályainak, illetve egyes ellátások részleges térítési díjának,”
[meghatározására.]
(2) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
t)~„t) az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó szabályok,”
[meghatározására.]
(3) Az Ebtv. 83. §-ának (3) bekezdése a következő f)-g) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
f)~„f) az európai egészségbiztosítási kártya, illetve a TAJ-számot igazoló okmány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,
g) a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatára irányuló külön jogszabály szerinti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.”
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
4. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-a a következő y) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
y)~„y) egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden tevékenység, kivéve azon tevékenységeket, amelyek végzéséhez nem szükséges
ya) egészségügyi szakképesítés vagy
yb) egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy szakmai felügyelete.”
5. § (1) Az Eütv. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kezelőorvos a kötelező védőoltás elhalasztásáról dönt, ha
a) a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná és
b) a védőoltás beadásához fűződő közegészségügyi érdeket nem veszélyeztető időn belül az a) pont szerinti körülmény olyan változása várható, amely a beteg védőoltásban részesítését lehetővé teheti.”
(2) Az Eütv. 58. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2)-(7) bekezdés számozása (5)-(10) bekezdésre módosul:
„(2) Az elhalasztott kötelező védőoltást a halasztásra okot adó körülmény megszűnését követően haladéktalanul pótolni kell.
(3) A kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője a beteg lakóhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezheti a védőoltás alóli mentesítést, ha
a) a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és
b) az a) pont szerinti körülmény változása belátható időn belül nem várható.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárás alatt - annak jogerős befejezéséig - az adott védőoltás vonatkozásában a (7) bekezdés szerinti írásbeli felszólításnak vagy az adott védőoltás határozattal való elrendelésének nincs helye. Ha a védőoltást korábban határozattal már elrendelték, és ezen védőoltás vonatkozásában eljárás indul a (3) bekezdés alapján, akkor a mentesítési eljárás jogerős befejezéséig a védőoltást elrendelő határozat nem hajtható végre. A mentesítés tárgyában hozott határozattal szemben a beteg, a beteg törvényes képviselője vagy a kezelőorvos élhet jogorvoslattal.”
(3) Az Eütv. 58. §-ának e törvénnyel (7) bekezdésre átszámozott eredeti (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a védőoltás igénybevételére köteles személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a védőoltást határozattal rendeli el. A határozat elleni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései irányadóak, azzal, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv közvetlen járványveszély fennállása esetén - a veszélyhelyzet szerint meghatározott védőoltások köre tekintetében - a határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondása során - a Ket. 101. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - megfelelő teljesítési határidőt kell megállapítani.”
(4) Az Eütv. 58. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (7) bekezdés alkalmazásában közvetlen járványveszélynek minősül, ha az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti védőoltás késedelme mások életét vagy testi épségét tömegesen, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”
6. § (1) Az Eütv. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl mentésnek minősül - a sürgősség igényétől függetlenül - az orvos által rendelt
a) olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják (mentőszállítás), vagy
b) a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő - gyógyintézetből gyógyintézetbe történő - őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen.”
(2) Az Eütv. 94. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
„(5) Mentésnek minősül továbbá
a) a külön jogszabályban meghatározott életmentő tevékenységhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés),
b) életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása,
c) mentési készenlét biztosítása balesetek helyszínén, továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség),
d) mentési készenlét biztosítása rendezvény helyszínén, térítés ellenében, meghatározott helyen és ideig (rendezvénybiztosítás).”
7. § Az Eütv. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a - mentőápolói felügyeletet nem igénylő - esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az egészségügyi ellátás elérhetősége akkor nem biztosítható másként, ha a beteg
a) szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja mentés igénybevételét,
b) csak speciális testhelyzetben szállítható,
c) mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát,
d) fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe,
e) ellátásának eredményességét tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz hiánya vagy annak igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné.
(3) Betegszállítás külön jogszabályban foglaltak szerint a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, ha az ellátást követően
a) a beteg a (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti okok miatt a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagy
b) a betegnek a fekvőbeteg-gyógyintézetből az otthonába történő eljutása az elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem biztosított.”
8. § Az Eütv. a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § Az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos egyes eljárásokkal - ideértve a szakhatósági eljárásokat is -, továbbá az egyszer használatos orvostechnikai eszközök újrafelhasználásának jóváhagyásával összefüggő eljárásokért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
9. § Az Eütv. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv által e törvény alapján az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezése körében kérelemre lefolytatott eljárásért vagy igazgatási szolgáltatásért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
10. § (1) Az Eütv. 110. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: