2008. évi CVIII. törvény
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról1
1. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának erősítése érdekében az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) átláthatósági megállapodást köthetnek egymással. A megállapodás alapján felkért független szakértő bevonásával (az általa nyújtott monitoring szolgáltatás igénybevételével) a felek előmozdíthatják a közbeszerzési eljárásra, valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások és a nyilvánosság követelményének érvényesülését.”
(2) A Kbt. 1. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére.”
2. § A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.”
3. § (1) A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket
a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy
b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.”
(2) A Kbt. 2/A. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb három évre köthetők; a szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbíthatók meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek.
(5) Az ajánlatkérő legalább háromévenként - független szakértő igénybevételével - hatáselemzés készítésére köteles, amelynek keretében megvizsgálásra kerülnek az (1) bekezdés szerinti szerződések teljesítésének tapasztalatai, így a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenység minősége, hatékonysága (annak közvetett és közvetlen költségei), valamint az, hogy indokolt-e a 2. § (4) bekezdése szerinti önkéntes közbeszerzési eljárás lefolytatása.”
4. § (1) A Kbt. 4. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;”
(2) A Kbt. 4. §-a a következő 3/D-E. ponttal egészül ki:
„3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít;
3/E. erőforrás: nem minősülhet erőforrásnak a 66. § (1) a)-c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a), d)-f) pontja, (2) bekezdésének a), d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének c), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn;”
(3) A Kbt. 4. §-ának 9/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz;”
(4) A Kbt. 4. §-a a következő 13/A. ponttal egészül ki:
„13/A. közmegrendelés: közösségi célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben a Miniszterelnökség és a minisztériumok fejezeteibe tartozó központi költségvetési szervek által megvalósított, vagy általuk többségi részben közvetlenül támogatott építési beruházások, vagy építési koncesszió esetén a beruházással szervesen összefüggő, vagy annak környezetében elhelyezendő, a közmegrendelési pályázat kiírása, illetve az alkotás beszerzése évének első napján élő művész által műfaji és technikai kötöttség nélkül megvalósítandó képzőművészeti és iparművészeti alkotás (a továbbiakban: kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás) létrehozására, vagy a közösségi célokat szolgáló, vagy a megvalósuló műtárgyhoz kapcsolódó építményben elhelyezendő kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás beszerzésére irányuló, kormányrendeletben kötelezően előírt pályázat;”
(5) A Kbt. 4. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. közösségi célokat szolgáló beruházás: közösségi célokat szolgáló építmények építése és helyreállítása, ide nem értve a műemlék helyreállítását, továbbá a karbantartást;”
5. § A Kbt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„5. § (1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - kivéve az V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.
(2) A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek a honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján - a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül - közzé kell tennie. A 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását - a kötelező közzétételét követően - a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.”
6. § A Kbt. 6. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.”
7. § A Kbt. 11. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
„(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott időközönként és feltételek szerint továbbképzésen kell részt vennie.”
8. § (1) A Kbt. 17/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és a (3) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.”
(2) A Kbt. 17/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben]
b)~„b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét;”
(3) A Kbt. 17/B. §-ának (3) bekezdése a következő új f) és g) ponttal egészül ki:
[A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben]
f)~„f) meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét - e törvény szabályai szerint - az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le;
g) meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes - az e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait, az európai közösségi joggal összhangban.”
9. § A Kbt. a 17/B. §-t követően a következő új alcímmel és 17/C. §-sal egészül ki:
„A közbeszerzési eljárás nyilvánossága
17/C. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján közzétenni, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni, továbbá a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti:
a) a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt [48. § (1) bekezdés, 101. § (1) bekezdés, 138. § (2) bekezdés, 144. § (3) bekezdés, 157. § (1) bekezdés, 182. § (1) bekezdés, 189. §, 208. § (2) bekezdés, 214. § (2) bekezdés, 249. § (1) bekezdés];
b) az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [98. § (1) és (3) bekezdés, 136/C. § (6) bekezdés, 138. § (3) bekezdés, 144. § (4) bekezdés, 159. § (1) bekezdés, 200. § (1) bekezdés, 202. §, 231. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, 250. § (3) bekezdés h) pont, 250. § (4) bekezdés, 261. § (2) bekezdés i) pont];
c) a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [2l/A. § (2) bekezdés, 161/A. § (2) bekezdés];
d) a közbeszerzési [99. § (1) bekezdés, 99/A. § (2) és (3) bekezdés], a 99/A. § (4) bekezdése szerinti, továbbá a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket;