2008. évi CIX. törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról1
1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.”
2. § Az MNB törvény 15. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Az MNB számlavezetési tevékenysége; kapcsolat az államháztartással”
3. § Az MNB törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az MNB vezeti
a) a kincstári egységes számlát,
b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját,
c) az Országos Betétbiztosítási Alap pénzforgalmi számláját és
d) a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.
(2) Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.”
4. § Az MNB törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére - az Európai Közösséget létrehozó Szerződésnek a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó 101. cikkében, továbbá a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i, 3603/93/EK tanácsi rendeletben foglaltak figyelembevételével - nem nyújthat folyószámlahitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (a monetáris finanszírozás tilalma).”
5. § Az MNB törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az MNB engedélye szükséges a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak, illetőleg ezek módosításának hatálybalépéséhez.
(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.
(3) A hitelintézeti elszámolóház az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.”
6. § (1) Az MNB törvény 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott feladatai ellátásához - ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikák összeállítását - az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB által előírt - személyes adatnak nem minősülő - információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer működtetése során az MNB jogosult a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB - az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.”
(2) Az MNB törvény 28. §-a a következő (4)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében - az MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében - előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami adóhatóság, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot és pénztártitkot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassák az MNB részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.
(5) Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja a (4) bekezdésben írt információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg a (4) bekezdés alapján kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell szolgáltatni. Az MNB ezen rendelkezésre bocsátást követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli.
(6) Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal a (4) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni.
(7) A (4) bekezdés alapján kötelezett köteles megtagadni az információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást és annak indokát a (4) bekezdés alapján kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben.
(8) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja meg, hogy
a) a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult,
b) a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet.
(9) A (4) és (5) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen megállapítható.
(10) Az MNB köteles az információk (4) és (5) bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket - részletes költségkimutatás alapján - az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni.
(11) A (4) bekezdés alapján kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd magát az anonim kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.
(12) Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.
(13) A jelen § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre.”
7. § Az MNB törvény 29. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A jegybanki ellenőrzés e törvény, a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezései, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Pmt.) az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző szolgáltatókra vonatkozó rendelkezései, továbbá az MNB elnöke rendeleteinek megtartására terjed ki. A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzése, illetve az MNB által lefolytatott ellenőrzési eljárás. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.
(2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.
(3) A jegybanki ellenőrzést végző az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le. A jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.
(4) Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki ellenőrzést végző jogosult a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az (1) bekezdésben említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.”
8. § Az MNB törvény 31. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.
(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni.
(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja át. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.