(4) Készpénzben (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén 50 darabnál több érmét elfogadni csak a hitelintézet és a posta köteles egy fizetési művelet során.

(5) A hamis vagy meghamisított bankjegy és érme fizetési művelet során nem fogadható el.

(6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során elfogadni nem kötelező.

(7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét törvényes fizetőeszközre költségmentesen váltja át. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(8) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme - ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét -, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.

(9) Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg az érme más címletű érmére, illetőleg bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre, illetőleg érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét, a díjazás feltételeit is.”

9. § Az MNB törvény 31/A. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított (a továbbiakban: hamisgyanús) magyar és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni, vagy a szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.

(3) A hamis és a meghamisított magyar és külföldi fizetőeszközökért nem jár térítés.

(4) Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, készpénz-átutalási, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postáról szóló 2003. évi CI. törvény szerinti postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői és postautalvány-szolgáltatást nyújtó köteles az általa fellelt hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB által előírt módon és tartalommal, ideértve az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat is, adatszolgáltatást teljesíteni.”

10. § Az MNB törvény 49. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A monetáris tanács tagja a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével hivatalba lép. A monetáris tanács tagja a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz és okmányt ír alá.”

11. § (1) Az MNB törvény 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § (1) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatokat ellátó (a továbbiakban: minősített munkakört betöltő) alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, ide nem értve azon pénzügyi intézményt, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Befektetővédelmi Alapnál.

(2) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és befektetési vállalkozásban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - befolyással nem rendelkezhet.

(3) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és

b) a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik a jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett,

pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az MNB-vel létrejövő jogviszonya keletkezésének az időpontjától számított, illetőleg az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő három hónapon belül megszünteti.

(4) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz szerzését - az állampapír, a nyilvános, nyíltvégű, befektetési alap által kibocsátott befektetési alapjegy kivételével - a megszerzést követő három munkanapon belül köteles bejelenteni.

(5) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, amelyet köteles bejelenteni.

(6) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó és nem minősített munkakört betöltő alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban fennálló befolyásáról, és

b) haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban meghatározott befolyást szerzett.

(7) Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban befolyással rendelkezik, illetőleg befolyást szerez.

(8) Az MNB alkalmazottja az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogviszonya, befolyása megszüntetéséig, valamint a (4)-(7) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy amellyel más, az (1)-(7) bekezdésben meghatározott jogviszonyban van.

(9) Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról.

(10) Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(11) Az MNB alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személynél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelő bizottsági tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és

b) haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az a) pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.

(12) Az MNB alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi intézményt, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyt vagy befektetési vállalkozást, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (11) bekezdésben meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

(13) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja az e §-ban foglalt bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg.

(14) Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(15) Az MNB az e §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, annak ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkaviszony megszűnését követő három évig nyilvántartja.

(16) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.”

(2) Az MNB törvény 58. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az MNB monetáris tanácsának tagja az 57. §-ban és az 58. § (4) és (5) bekezdésében foglalt bejelentési, illetőleg nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél tesz eleget.”

12. § (1) Az MNB törvény 60. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza

a) az alapkamat mértékét,

b) a kötelező tartalékráta mértékét,

c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,

d) a bankjegyek és az érmék (ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is) kibocsátását, címletét, külső kiállítását, bevonását,

e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,

f) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,

g) az euro-utánzatokra - ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is - vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével, és

h) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét.”

(2) Az MNB törvény 60. §-a a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(2) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza

a) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának - ide nem értve a számla megnyitására, a számla feletti rendelkezésre, a rendelkezés korlátozására vonatkozó szabályokat -, az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, továbbá a fizetési módoknak és alkalmazásuknak szabályait,

b) a készpénzforgalmazás feltételeit,

c) a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait, és