2008. évi CXIII. törvény

a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról1

1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

d)~„d) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

2. § Az Utv. 7. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés megjelölése (6)-(9) bekezdésre változik:

„(3) A tároló elem elektronikus formában tartalmazza - kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket - a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).

(4) A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza

a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,

b) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint

c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk nem teszi lehetővé,

d) külföldön tartózkodó személy esetén, ha az útlevele, illetve a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, amennyiben a további tartózkodás, tovább-, illetve hazautazása céljából az ideiglenes magánútlevél nem használható fel.

(5) A (4) bekezdés alapján kiadott útlevél érvényességi ideje - a 18. életévét be nem töltött személy számára kiadott okmány kivételével - egy év.”

3. § (1) Az Utv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.”

(2) Az Utv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év.”

4. § (1) Az Utv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozást vagy annak megszüntetését

a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében - külön törvényben meghatározott - értesítésre kötelezett szerv;

b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében - külön törvényben meghatározott - döntésre jogosult szerv

értesítése alapján jegyzi be a nyilvántartásba.

(3) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmányt

a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv;

b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet

visszatartja.”

(2) Az Utv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás törlését követően haladéktalanul értesíti az úti okmányt visszatartó szervet az úti okmány visszaadása céljából.”

5. § Az Utv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az útlevélhatóság az érvénytelen úti okmányt visszavonja.”

6. § Az Utv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A külföldre utazási korlátozás bejegyzéséről vagy törléséről az útlevélhatóság haladéktalanul dönt.

(2) Az úti okmány visszatartása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az a külföldre utazási korlátozás bejegyzése elleni fellebbezésben támadható meg.”

7. § Az Utv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A központi adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:

a) felügyeletet gyakorol a körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) nyilvántartási tevékenysége felett;

b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;

c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít;

d) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.

(2) A körzetközponti jegyző a 24. § a)-g) pontjában meghatározott, illetve a külpolitikáért felelős miniszter a 24. §-ban meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet.”

8. § (1) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait]

b)~„b) a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,”

(2) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:

[A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait]

c)~„c) a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,”

9. § Az Utv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

10. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete IX. fejezet I. cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.”

(2) Az Itv. IX. fejezet I. cím 5. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Illetékmentes]

d)~„d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.”

(3) Az Itv. melléklete IX. fejezet II. cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Illetékmentes

a) a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén,

b) a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik.”

11. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.”

(2) Az Nytv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:]

b)~„b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;”

(3) Az Nytv. 21. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

l)~„l) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a központi szervtől.”