2009. évi LXVIII. törvény

a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról1

A vállalkozások közötti jogviták gyors és hatékony elintézése, a gazdasági élet szereplői egyszerűbb és hatékonyabb jogérvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A perben meghatalmazottként eljárhat:]

„i) a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;”

(2) A Pp. 67. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A perben a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.”

(3) A Pp. 69. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhet.”

(4) A Pp. 94. §-át követően a következő alcímmel és 94/A. §-sal egészül ki:

„Videókonferencia a polgári perben

94/A. § Ha annak technikai feltételei adottak, a fél nyilatkozatának beszerzésére, tanú kihallgatására és szakértő meghallgatására is sor kerülhet videókonferencia útján. Videókonferenciát nem lehet alkalmazni, ha a bíróság idézése bármely okból személyes megjelenésre való kötelezést tartalmaz.”

2. § (1) A Pp. 121. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetnie.”

(2) A Pp. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.”

3. § A Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy]

„i) a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket;”

4. § (1) A Pp. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelen lévő felek meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek [természetes személy esetében születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, munkahely, adóazonosító jel; a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet esetében székhely, nyilvántartási szám, adószám, a bankszámla száma és a számlát vezető pénzügyi intézmény neve].”

(2) A Pp. 155/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés és az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”

(3) A Pp. 196. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:]

„d) a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;”

(4) A Pp. 196. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. A vállalkozás (396. §) és a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott egyéb gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.”

5. § A Pp. 341. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]

„f) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot - a méltányossági jogkörben hozott határozat kivételével - megváltoztathatja,”

6. § A Pp. a 386. §-t követően a következő ÖTÖDIK RÉSZ-szel, XXVI. fejezettel és 386/A-386/V. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi ÖTÖDIK RÉSZ számozása HATODIK RÉSZ-re, a XXVI. fejezet számozása XXVII. fejezetre, a HATODIK RÉSZ számozása HETEDIK RÉSZ-re, a XXVII. fejezet számozása XXVIII. fejezetre változik:

„ÖTÖDIK RÉSZ

VÁLLALKOZÁSOK EGYMÁS KÖZÖTTI PEREI

XXVI. FEJEZET

A vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó rendelkezések hatálya

386/A. § (1) A Pp. I-XIV. fejezetének szabályait a XXVI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a vállalkozások (396. §) egymás közötti, továbbá a vállalkozás és költségvetési szerv közötti, valamint a költségvetési szervek egymás közötti - a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó - vagyonjogi pereiben.

(2) A pert az általános szabályok szerint kell elbírálni, ha abban vállalkozásnak vagy költségvetési szervnek nem minősülő fél is részt vesz.

(3) E fejezet alkalmazásában vállalkozás alatt a költségvetési szervet is érteni kell.

A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző

386/B. § (1) A bírósági titkárra vonatkozó általános szabályokat (12/A. §) a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bírósági titkár nem dönthet bizonyítási indítványról, és a peres eljárás menetrendjéről szóló végzést nem hozhatja meg,

b) a bírósági titkár eljárhat a másodfokú eljárásban is, nem hozhat meg azonban olyan határozatot, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2) A bírósági ügyintéző külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - eljárhat.

Bírósági intézkedések a keresetlevél benyújtását megelőzően

386/C. § (1) Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó általános szabályokat (156. §) a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a keresetlevél benyújtását megelőzően, a per előtti kötelező egyeztetés alatt - a 386/D. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén - a kérelmező székhelye szerint illetékes megyei bíróság ideiglenes intézkedésként elrendelheti az okirati bizonyíték (vagy másolata) átadását;

b) az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelem tárgyában a bíróság a 386/D. § (4) bekezdésében foglalt határidőn belül határoz;

c) a végzés meghozatala előtt a bíróság a felek nyilatkozatát telefonon, faxon vagy e-mailben (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: rövid úton) beszerezheti;

d) a végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van;

e) a bíróság a kötelezett kérelmére az ideiglenes intézkedésről szóló végzést hatályon kívül helyezi, ha az annak jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a kérelmező nem indítja meg a pert.

(2) A bíróság - külön törvényben foglaltak szerint - a keresetlevél benyújtását megelőzően is elrendelhet biztosítási intézkedést.

Okirat kiadása

386/D. § (1) A felek a jogvita egyezséggel történő mielőbbi rendezése céljából a pert megelőzően is kötelesek együttműködni. Ennek keretében a tényállás megállapítása szempontjából lényeges okiratokat - a másik fél felhívására - eredetiben vagy másolati formában kötelesek egymásnak átadni. Mentesül a fél a kötelezettség alól, ha az okirat tartalma nem függ össze a tényállással, vagy ha az okirat kiadása a fél üzleti titokhoz fűződő jogát aránytalan mértékben korlátozná.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott együttműködésre nem kerül sor, akkor a másik félnél fellelhető okirati bizonyíték átadására való kötelezést a fél a pert megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelemben, a per során írásbeli beadványában vagy a tárgyaláson kérheti a bíróságtól.

(3) A félnek bizonyítania kell, hogy az okirat (vagy másolata) beszerzését sikertelenül kísérelte meg, és az a pert megelőzően az egyezség megkötéséhez, illetve egyébként a tényállás megállapításához szükséges, ellenkező esetben a bíróság elutasítja a kérelmet.

(4) Az okirat (vagy másolata) átadására kötelezésről a bíróság az erre vonatkozó beadvány bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül, illetve tárgyaláson előterjesztett kérelem esetén a tárgyaláson határoz.

(5) Elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a döntés meghozatalához a bíróság a felek nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti.

(6) Az okirati bizonyíték (vagy másolata) átadását elrendelő, illetve az átadás indítványozását elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést tárgyaláson kívül, harminc napon belül kell elbírálni. A másodfokú határozat meghozatalához a bíróság a felek nyilatkozatát rövid úton is beszerezheti.