(7) Az okirat (vagy másolata) átadásának megtörténtét a kötelezést kérő félnek három napon belül kell bejelentenie a bíróságnak.

(8) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújthatja azt a felet (képviselőt), aki a (4) bekezdés alapján meghozott végzésben foglaltakat nem teljesíti, illetve aki az átadás tényét nem jelenti be.

Per előtti kötelező egyeztetés

386/E. § (1) A keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül történő elintézését. Ebből a célból a fél a vitás kérdésben képviselt jogi és ténybeli álláspontját az ügyben érintett valamennyi féllel részletesen közli bizonyítékainak előadásával, illetve a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok bemutatásával. A felek a kézhezvételtől számított harminc napon belül valamennyi felvetett jogkérdésre, a teljes tényállásra kiterjedő, valamint az ellenbizonyítékok előadását is tartalmazó részletes választ adnak, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok bemutatásával.

(2) Ha az előzetes egyeztetés során bármelyik fél a másik fél által kért okiratokat nem adja át, az annak átadására kötelezés a 386/D. § alapján kérhető.

(3) Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, az elektronikusan benyújtandó keresetlevélhez - törvény eltérő rendelkezése hiányában - elektronikus formában mellékelnie kell

a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy

b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott iratoknak tartalmazniuk kell:

a) a feleknek a jogvitára vonatkozó részletes ténybeli és jogi álláspontját a bizonyítékok megjelölésével;

b) azt, hogy az alperes a felperesi követelésre milyen indokok alapján hogyan nyilatkozott;

c) az előzetes levélváltás, illetve az előzetes tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült véleményeltérés adatait;

d) az esetleges előzetes elszámolás eredményét;

e) az üggyel kapcsolatos korábbi bírósági vagy más hatósági határozat ügyszámát és tartalmának lényegét;

f) a felek és képviselőik rövid úton való elérhetőségeire vonatkozó adatokat.

(5) Ha a felperes bizonyítja, hogy a per előtti kötelező egyeztetés során a későbbi alperes nem működött együtt, és az első tárgyaláson bírósági meghagyás kibocsátására kerül sor, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondás az arra vonatkozó megemelt mértékű illeték megfizetése ellenében terjeszthető elő.

(6) A bíróság az ügy összes körülményére figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezi az alperesként részt vevő vállalkozást a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a jogvita peren kívüli rendezésében neki felróható módon nem működött együtt, vagy azt kifejezetten akadályozta.

(7) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a keresetindításra jogszabály hatvan napnál nem hosszabb határidőt állapít meg, továbbá a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban.

A peres felek és a bíróság, illetve a bíróságok közötti kommunikáció

386/F. § (1) A keresetlevélnek az alperes részére történt kézbesítését követően a fél a perre vonatkozó nyilatkozatát, beadványát a bíróságnak és egyidejűleg - tájékoztatásul - az ellenérdekű félnek is köteles közvetlenül, elektronikus úton megküldeni.

(2) Ha a bíróság valamelyik felet nyilatkozattételre hívja fel, törvény vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában a nyilatkozatot a felhívástól számított tizenöt napon belül kell megtenni. A határidőt a bíróság fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - harminc napnál hosszabb nem lehet.

(3) A nyilatkozatokat, beadványokat a felek minden esetben elektronikus tértivevényes küldeménnyel kézbesíttetik egymásnak, kivéve, ha a bíróság rövid úton szerzi be a fél nyilatkozatát.

(4) Az iratok papír alapú megküldésére és megőrzésére a 386/S. § (8)-(9) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti, kivéve, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

Beavatkozás a perbe, változás a felek személyében és a költségek előlegezése

386/G. § (1) A beavatkozásra az általános szabályok (54-60. §) alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a beavatkozást az elsőfokú tárgyalás első tárgyalási napján szóban vagy az attól számított harminc napos határidőn belül írásban kell bejelenteni.

(2) A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában a határozathozatal előtt a felek és a beavatkozó nyilatkozatát szükség esetén rövid úton szerzi be.

(3) A felek személyében történő változásra vonatkozó általános szabályokat (61-65. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 62. § (1) bekezdése szerinti jogutód perbelépését, illetve perbevonását a perbeli jogutódlásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított harminc napos határidőn belül - a tárgyaláson szóban vagy egyébként írásban - kell bejelenteni.

(4) A költségek előlegezésére vonatkozó általános szabályokat (76. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 76. § (1) bekezdés első mondatának második fordulata alkalmazásának nincs helye.

Határidők és a mulasztás igazolása

386/H. § (1) A mulasztás igazolására az általános szabályok (106-110. §) alkalmazandók azzal, hogy az igazolási kérelmet nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított két hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét bizonyítják.

(3) Az igazolási kérelem elbírálásához a bíróság a felek nyilatkozatát szükség esetén rövid úton is beszerezheti.

Pénzbírság, kényszerítő eszközök a tanúkkal és szakértőkkel szemben, a szakértők díjazása

386/I. § (1) A bíróság a 8. § (3) és (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a perben félként részt vevő vállalkozás mellett az annak képviseletében eljáró vagy meghatalmazást adó törvényes képviselőjét is pénzbírsággal sújthatja.

(2) A pénzbírságra vonatkozó általános szabályokat (120. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzbírság legmagasabb összege ötmillió forint azzal, hogy nem haladhatja meg a pertárgy értékét.

(3) A tanúkkal és szakértőkkel szembeni kényszerítő eszközökre vonatkozó általános szabályokat (185. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az okozott költségek megtérítésére kötelezésen túl a bíróság a tanút vagy a szakértőt pénzbírsággal sújtja, ha nem tesz eleget a törvény vagy a bíróság által előírt kötelezettségének.

(4) A szakértők díjazására vonatkozó általános szabályokat (187. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság

a) a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb tizenöt napon belül végzéssel megállapítja, és

b) a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét a szakértő által benyújtott számla alapján nyolc napon belül kiutalja; az összeg előlegezésére a 186. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

Jegyzőkönyv

386/J. § (1) A jegyzőkönyvre vonatkozó általános szabályokat (115-118. §) az e §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A tárgyaláson elektronikus okirati formában kell rögzíteni a jegyzőkönyvet.

(3) A tárgyalás elhalasztását vagy berekesztését megelőzően a jelenlévő felek kérhetik a jegyzőkönyv azonnali, papír alapon történő átadását. A bíróság a tárgyalást követően a jegyzőkönyvet egy munkanapon belül elektronikusan is kézbesítteti az általános szabályok szerint.

(4) Ha a bíróság az ítéletet a tárgyaláson kihirdeti, annak rendelkező részét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell kézbesíteni. Ez az eljárási cselekmény nem jelenti az ítélet írásba foglalását.

(5) Ha a bíróság az ítéletet a kihirdetésekor nyomban írásba foglalja, azt a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell kézbesíteni.

(6) Az írásba foglalt, jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét a Cégközlöny honlapján - külön törvényben meghatározott módon - teljes terjedelmében, változtatás nélkül közzé kell tenni, feltüntetve az eljáró bíróságot, az ügyszámot, valamint a peres felek nevét. A vállalkozás azonosítására alkalmas adatokat a közzétett határozatból nem kell törölni.

A keresetlevél benyújtása és kellékei

386/K. § (1) A keresetlevél benyújtására és kellékeire vonatkozó általános szabályokat (121-123. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a keresetlevelet az arra rendszeresített, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell rögzíteni, és azt elektronikusan kell benyújtani, továbbá ahhoz mellékelni kell a 386/E. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint, ha a keresetlevél benyújtása előtt ideiglenes intézkedés vagy biztosítási intézkedés elrendelésére került sor, az erről szóló végzést.

(2) A fél nem kötelezhető olyan, általa megjelölt adat igazolására vonatkozó okirat csatolására, amely adatot a bíróság törvényben meghatározott, közhiteles nyilvántartásokból elektronikus úton lekérdezhet.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok lekérdezésének szükségessége a tárgyalás alatt merül fel, a lekérdezést a bíróság - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyalás során hajtja végre.

(4) Ha technikai hiba vagy üzemzavar akadályozza a hozzáférést, a lekérdezésre az akadály elhárulását követően haladéktalanul kerül sor.

(5) A bíróság az adatokat költségtérítés vagy más díj fizetése nélkül kérdezheti le.

Intézkedések a keresetlevél alapján

386/L. § (1) A keresetlevél megvizsgálására vonatkozó általános szabályokat (124. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az ott meghatározott intézkedéseket a bíróságnak nyomban, de legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtennie, továbbá

b) a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül utasítja el akkor is, ha a felperes a keresetlevélhez nem mellékeli a 386/E. § (3) bekezdésében foglaltakat.