2009. évi LXXIII. törvény

az Országos Érdekegyeztető Tanácsról1

Az Országgyűlés, elismerve a szociális párbeszéd társadalmi szerepét, a munkavállalók és a munkáltatók alkotmányos érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak biztosítására az alábbi törvényt alkotja:

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) az Országos Érdekegyeztető Tanácsra (a továbbiakban: OÉT) és tagjaira,

b) az országos érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre, valamint

c) az Országos Részvételt Megállapító Bizottságra.

2. § Az OÉT az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek (a továbbiakban: munkavállalói, illetve munkáltatói oldal) és a kormány közötti makroszintű konzultációk és tárgyalások folyamatosan működő, legátfogóbb, országos, háromoldalú (tripartit) érdekegyeztető fóruma.

3. § (1) Az OÉT célja: a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása, az esetleges országos konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata. Ennek érdekében megvitatja a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló, az adózással, járulékfizetéssel és költségvetéssel összefüggő témaköröket, jogszabály-tervezeteket.

(2) Az OÉT intézményi keretet nyújt a kormány, valamint a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek közötti konzultációnak, ennek keretében

a) konzultál a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci stratégiai elképzelésekről, a jövedelemelosztást érintő legfontosabb gazdaságpolitikai, elvi, stratégiai koncepciókról;

b) véleményt formál a munkaviszonyt érintő legfontosabb jogszabályokról.

(3) A (2) bekezdésben említett kérdések körébe tartoznak különösen

a) a foglalkoztatáspolitikával,

b) a bérpolitikával,

c) a munkajogi szabályozással,

d) a munkavédelemmel,

e) a munkaügyi ellenőrzéssel,

f) a munkaügyi kapcsolatokkal,

g) az oktatás- és képzéspolitikával,

h) a szociálpolitikával,

i) a társadalombiztosítási befizetésekkel és ellátásokkal,

j) a vállalkozásokat és a munkajövedelmeket terhelő adókkal és járulékokkal,

k) az éves költségvetéssel,

l) a gazdaságpolitikával

összefüggő, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő alapvető kérdések.

(4) Az OÉT az oldalak javaslatára konzultálhat a (2)-(3) bekezdésben szereplő tárgykört érintő európai uniós kérdésekről, tervezetekről.

4. § (1) E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet,

a) amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy

b) amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.

(2) Országos az az érdekképviselet, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

a) szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy

b) munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből, illetőleg munkáltatói szervezetekből (a továbbiakban: tagszervezet) álló tagsággal rendelkezik, és

c) tevékenységét országos szinten szervezi.

5. § (1) Az országos érdekegyeztetésben részt vehet:

a) az a szakszervezeti szövetség, amely

aa) legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és

ab) legalább három régióban vagy nyolc megyében tagszervezettel, vagy tagszervezetei területi, illetve megyei szervezettel rendelkeznek, továbbá

ac) tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló, vagy a tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel, valamint

ad) tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek;

b) az a munkáltatói szövetség, amely

ba) legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és

bb) tagszervezetei legalább három régióban vagy tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá

bc) amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább százezer főt foglalkoztat, valamint

bd) tagja európai munkáltatói szövetségnek.

(2) A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek.

6. § (1) Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldalának tagja kizárólag a 4-5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.

(2) A kormányzati oldal elnöke a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, illetve megbízottja. A kormányzati oldalt a napirend szerint feladatkörrel rendelkező központi államigazgatási szerv vezetője vagy megbízottja képviseli.

7. § (1) Az OÉT a 3. § (3)-(4) bekezdésében felsorolt kérdéseket illetően:

a) konzultál;

b) tárgyalást folytat és megállapodásokat köt;

c) ellátja az egyéb, törvényben meghatározott feladatait.

(2) Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldala kérésére a központi államigazgatási szervek tájékoztatást kötelesek adni minden olyan gazdasági, szociálpolitikai, illetve munkaügyi kérdésben, amelyek az oldalak által képviseltek érdekeit jelentősen érinthetik.

(3) Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldala véleményezi a 3. § (3) bekezdésében szereplő kérdéseket érintő jogszabályalkotási koncepciókat, javaslatokat, törvénytervezeteket.

8. § (1) Az OÉT-ben az oldal rendelkezik nyilatkozattételi, illetve döntéshozatalnál szavazási, valamint megállapodási joggal.

(2) Az OÉT döntéséhez vagy megállapodásához valamennyi oldal támogató nyilatkozata, vagy legalább két oldal támogató nyilatkozata és a harmadik oldal tartózkodása szükséges.

(3) Az oldal döntési rendszerét maga határozza meg. Amennyiben erről az oldalon nem jön létre megállapodás, oldalálláspontnak tekintendő, ha a javaslatot az oldal tagjainak többsége támogatja, és egyetlen, az oldalon részt vevő szervezet sem ellenzi.

9. § (1) Az OÉT munkáját plenáris ülésen végzi, munkavégzése elősegítése érdekében szakfórumot, bizottságot, illetve munkacsoportot hozhat létre.

(2) Az OÉT munkáját háromoldalú titkárság segíti. Az OÉT titkárságába minden oldal egy-egy titkár személyére tesz javaslatot, akit a társadalmi párbeszédért felelős miniszter nevez ki. A miniszter gondoskodik a titkárság működésének személyi és tárgyi feltételeiről, az OÉT alapszabályában vagy egyéb megállapodásban meghatározottak figyelembevételével.

(3) A kormányzati oldal elnököt, a szociális partnerek soros elnököt delegálnak, akik előkészítik és koordinálják az oldal munkáját a plenáris ülésen és az ülések között.

(4) Az OÉT és oldalai az alapszabályt, valamint működésük egyéb szabályait e törvény keretei között maguk alkotják meg.

10. § Az OÉT tagsághoz szükséges feltételeknek való megfelelés megállapítása a következő adatok alapján történik:

a) az érdekképviseletek elnevezése, székhelye, képviselője neve,

b) munkáltatói érdekképviselet esetén:

ba) az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, ennek hiányában adószáma,

bb) az érdekképviselet munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,

c) munkavállalói érdekképviselet esetén azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, ennek hiányában adószáma, amelynél szervezettel vagy képviselővel rendelkezik.

11. § (1) Az OÉT tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelést az Országos Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: ORMB) állapítja meg, a 12. §-ban foglaltak szerint.

(2) Az ORMB tagjai:

a) az OÉT-ben tagsággal rendelkező szervezetek egy-egy képviselője,

b) meghívott tagként az OÉT-be jelentkező szervezet által, a rá vonatkozó feltételek elbírálásában részt venni jogosult, az eljárás tartamára delegált egy tag,

c) a kormány által delegált három tag.

A tagokat a társadalmi párbeszédért felelős miniszter bízza meg.

(3) Az ORMB a létrejöttétől számított öt évig működik, azt követően új tagokat kell megbízni a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával.

(4) Az ORMB (2) bekezdés a) és c) pontban meghatározott tagjainak megbízatása megszűnik

a) a delegálás visszavonásával,

b) az arról történő lemondással,

c) ha a tag tevékenységét legalább 6 hónapig nem tudja ellátni,

d) a tag halálával,

e) ha a tag bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította, az ítélet jogerőre emelkedésének napján, illetőleg

f) az ORMB (3) bekezdés alapján történő megszűnésével.

(5) Az ORMB tagja nem vehet részt olyan érdekképviselet OÉT-tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelése elbírálásában,

a) amellyel vagy amelynek tagszervezetével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője,

b) ha olyan érdekképviselettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője, amelynek a vizsgált szervezet tagszervezete.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő összeférhetetlenségi szabályt az ott felsorolt körülmény megszűnésétől számított egy éven belül is alkalmazni kell.

12. § (1) Az OÉT-tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelést az ORMB a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 82-83. §-a szerinti hatósági bizonyítványban állapítja meg. Az ORMB eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ORMB tagjai által maguk közül választott elnököt kell tekinteni,

b) az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,

c) az ORMB határozata a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem változtatható meg és nem semmisíthető meg,

d) az ORMB határozata ellen közigazgatási eljárásban rendes jogorvoslatnak nincs helye, a felek a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik.

(2) Az ORMB döntései meghozatalakor minden tagnak egy-egy szavazata van, kivéve a döntéssel érintett érdekképviselet által delegált tagot. Az ORMB határozatképességéhez oldalanként a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges.

(3) Az ORMB az összesített adatok alapján oldalanként a jelen lévő tagok legalább négyötödének egyetértő szavazatával megállapítja a kritériumoknak való megfelelés tényét, és határozatával a kérelmezőt az OÉT tagjává nyilvánítja. E támogatás hiányában, valamint abban az esetben, ha a hiánypótlási határidő elteltéig a hiányos adatok pótlására nem, vagy ismét hiányosan került sor, az ORMB a kérelmet elutasítja. Az ORMB határozatát a felekkel történő írásbeli közlés mellett a társadalmi párbeszédért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában (a továbbiakban: hivatalos lap) kell közzétenni.