(4) Az ORMB határozata ellen a hivatalos lapban történt közzététel napjától számított harminc napon belül a fővárosi munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. A bíróság az ORMB határozatát nem peres eljárásban megváltoztathatja, ebben az esetben az ORMB a megváltoztatott közigazgatási határozatot a bírósági határozat jogerőssé válását követő tizenöt napon belül - az eredeti határozatra való utalással - a hivatalos lapban köteles közzétenni.

(5) A jogerős határozat alapján az OÉT-ben való részvételre való felhatalmazottság a hivatalos lapban való közzététellel válik hatályossá. Ha a (3) bekezdés szerint bíróság által megváltoztatott határozat az OÉT-ben való részvételre felhatalmazottság hiányát állapítja meg, az érintett érdekképviselet a határozat közzétételétől kezdődően nem vehet részt az OÉT munkájában.

(6) Az ORMB által kiadott hatósági bizonyítvány annak jogerőre emelkedésétől számított öt évig jogosít az országos érdekegyeztetésben való részvételre. A jogosultság meghosszabbítására új eljárás alapján kerülhet sor.

(7) Az ORMB az általa megalkotott ügyrendben foglaltak alapján működik, működésének adminisztrációs feltételeit az OÉT titkársági feladatait ellátó szervezet biztosítja.

13. § (1) Az ORMB határozata meghozatala érdekében a következő adatokat kezelheti:

a) az érdekképviseletek elnevezése, székhelye, képviselője neve;

b) a nemzetközi érdekképviseleti tagság;

c) munkáltatói érdekképviselet esetén:

ca) az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, adószáma,

cb) az érdekképviselet munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszáma;

d) munkavállalói érdekképviselet esetén azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, adószáma, amelynél szervvel vagy képviselővel rendelkezik.

(2) Az ORMB természetes személy - kivéve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott képviselőt - szakszervezeti hovatartozásáról adatokat nem kezel.

(3) Az adatokat az ORMB határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, de legkorábban a következő, részvételi jogosultság alapját képező adatot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltével törölni kell.

(4) A kezelt adatok személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg azokból statisztikai célra adat szolgáltatható.

14. § (1) A Kormány a társadalmi párbeszédért felelős miniszteren keresztül biztosítja az OÉT működésének feltételeit e törvény keretei között, az OÉT-ben kötött megállapodás alapján. Ennek keretében

a) támogatja az OÉT munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei - az országos érdekegyeztetésben való részvételéből adódó - feladatai ellátását, valamint az érdekegyeztetésben való részvételük megerősítését,

b) elősegíti az OÉT működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi, információs tevékenység ellátását, továbbá

c) biztosítja az OÉT működésének infrastrukturális feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás felhasználható

a) az OÉT tagszervezetei szakmai programjaira, így különösen konferencia-, szeminárium-, tanulmányút szervezésére, kiadvány, tanulmány készítésére, a tagszervezettel munkaviszonyban vagy állandó megbízási jogviszonyban nem álló személy részére szakértői díjazás kifizetésére,

b) a szociális partnerek szakmai felkészülésére, képzésére,

c) az Európai Unió intézményeivel és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel való kapcsolattartásra, valamint nemzetközi érdekképviseleti tagsággal összefüggő díjra.

(3) A szakmai programhoz kapcsolódó általános költségek fedezeteként a támogatási összeg legfeljebb tizenöt százalékát lehet felhasználni.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás nem fordítható

a) a tagszervezet működtetésével összefüggő beruházásra, felújításra, százezer forint egyedi értékű immateriális és tárgyi eszköz beszerzésére, ide nem értve a szellemi termék, valamint az informatikai és kommunikációs eszköz beszerzését,

b) gazdálkodó szervezet, valamint a gazdálkodási tevékenysége szempontjából a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó szervezet vagyonához történő hozzájárulásra, illetve abban való részesedésszerzésre,

c) befektetésre,

d) az érdekképviselet választott tisztségviselője részére munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő vagy egyéb személyi jellegű kifizetésre, továbbá

e) az érdekképviselet sztrájkalapjához történő hozzájárulásra.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás forrása a Munkaerőpiaci Alap, mértéke a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,6%-a.

15. § E törvény alkalmazásában

1. országos érdekegyeztetés: a szociális partnerek és a kormányzat közötti háromoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a tárgyalást, valamint megállapodások létrehozását;

2. megállapodás: az OÉT tagjai által elfogadott - különösen - állásfoglalás, ajánlás, vagy cselekvési program, amely létrejöhet tárgyalás és konzultáció eredményeként is;

3. tárgyalás: olyan egyeztetés és vita, amelynél a döntés meghozatalának jogszabályban előírt, vagy az OÉT tagjai által előzetesen meghatározott feltétele a fórum egyetértése, azaz megállapodása. Így megállapodás szükséges

a) az OÉT tagjai által előzetesen vállalt közös döntéshozatal (együttdöntés) esetén, valamint

b) az OÉT ajánlásának vagy javaslatának megfogalmazásához a döntéshozatalra feljogosított szerv vagy személy számára;

4. konzultáció: a szociális párbeszéd, illetve az országos érdekegyeztetés során folytatott, tárgyalásnak nem minősülő véleménycsere, az álláspontok érdemi megvitatása;

5. szociális partnerek: az országos munkáltatói érdekképviseleti szövetség, az országos szakszervezeti szövetség;

6. koalíció: a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteinek megállapodása annak érdekében, hogy az országos érdekegyeztetés részvételi feltételeinek való megfelelés céljából adataikat együtt kell figyelembe venni, minek következtében az OÉT-ben együttesen, egy szervezetként járnak el;

7. alkalmazásban álló: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, hivatásos (szerződéses) szolgálati viszonyban, ügyészségi, bírósági szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszonyban, szakcsoporti tagsági viszonyban álló személy;

8. régió: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló régió.

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény 14. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az OÉT tagsághoz szükséges feltételeknek való megfelelés első alkalommal - kérelemre - történő megállapításához e törvény (1) bekezdésben meghatározottak szerinti hatálybalépését követő 180 napon belül a kérelmet és annak mellékleteit be kell nyújtani. A kérelem alapján megindult eljárásban kiadott megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az OÉT-ben e törvény hatálybalépésekor tagsággal bíró országos érdekképviseleti szövetségek az OÉT-ben teljes jogú tagokként vesznek részt.

(4) Az ORMB-t a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül létre kell hozni. Ennek során a társadalmi párbeszédért felelős miniszter a törvény hatálybalépésekor működő OÉT munkavállalói és munkáltatói oldalát alkotó érdekképviseletek véleményének kikérése alapján a 11. § (2) bekezdésében meghatározott számú személy részére ad megbízást. Az ORMB a megbízás kiadásától számított tizenöt napon belül megtartja alakuló ülését.

(5) A (4) bekezdés alapján létrejött ORMB a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmek alapján hozott határozatok jogerőre emelkedéséig működik, eljárása során határozatait kilencven napos határidővel hozza meg.

(6) Felhatalmazást kap a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az ORMB részére történő adatszolgáltatás, az adatok igazolása és a tagság feltételeinek megállapítása részletes szabályait.

17. § Az Mt. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő lép:

„I. fejezet

Az országos érdekegyeztetés és az ágazati szociális párbeszéd”

18. § (1) Az Mt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:

a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat;

b) a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét.

(2) A Kormány évente szeptember 30-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb október 31-ig - köteles országos bértárgyalásokat kezdeményezni.

(3) Ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás jogszabályalkotást vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének kiadását teszi szükségessé, ennek érdekében a társadalmi párbeszédért felelős miniszter intézkedik.

(4) A társadalmi párbeszédért felelős miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben meghatározhatja a munkaminősítés rendszerét.”

(2) Az Mt. a következő 17/A-17/B. §-sal egészül ki:

„17/A. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati, alágazati, szakágazati (a továbbiakban együtt: ágazat) jelentőségű kérdésekben a munkavállalók és munkáltatók ágazati érdekképviseleti szervezetei egyeztetnek.

17/B. § Az országos érdekegyeztetés, illetve az ágazati szociális párbeszéd kereteit külön törvények határozzák meg.”

(3) Az Mt. 41/A. §-a (4) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján - rendeletben határozza meg:”

[a) a bejelentési kötelezettség teljesítésének, illetőleg

b) a kollektív szerződések nyilvántartásának

részletes szabályait.]

(4) Az Mt. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: