2009. évi LXXV. törvény
az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról1
I. Fejezet
AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARÁVAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása
1. § Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 1. § (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A kamara]
„c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) Alapszabályát,
d) megalkotja a szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,”
2. § Az Iszktv. 1/A. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági eljárás):
a) bejegyzés a kamara tagjairól vezetett nyilvántartásba, törlés e nyilvántartásból, kivéve, ha a törlésre az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság igazságügyi szakértői névjegyzékből törlő határozata alapján került sor,
b) a szakértőjelölti igazolvány kiállítása,
c) a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése,
d) a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése,
e) a kamarai tagság 3/C. § (1) bekezdésben meghatározott okból történő felfüggesztése.
(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Az eljárás során a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.
(3) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye.”
3. § (1) Az Iszktv. 3/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértő - kérelmére - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a MISZK Alapszabálya rendelkezik.”
(2) Az Iszktv. 3/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagságnak az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői vagy a polgármesteri megbízatás, illetve az állami vezetői szolgálati jogviszony vagy az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő e megbízatása miatti szüneteléshez. Ezen esetekben a szünetelés időtartama a megbízatás lejártáig tart. A szakértő az ilyen szünetelést köteles a kamarának bejelenteni, amely megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.”
4. § (1) Az Iszktv. 3/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felfüggesztés ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős miniszter a határozat kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a MISZK elnökségéhez. A területi elnökség az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést - fontos közrendvédelmi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.”
(2) Az Iszktv. 3/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.”
5. § Az Iszktv. 7. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A területi kamara közgyűlése]
„g) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére,”
6. § Az Iszktv. 9. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A területi elnökség]
„i) határoz az etikai eljárás során a területi kamara etikai bizottságának elnökével szemben előterjesztett kizárási indítványról, és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén - ha az etikai tanács határozatképtelenné válik - új etikai tanácsot jelöl ki,”
7. § (1) Az Iszktv. 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtásától számított 22 munkanapon belül határoz.”
(2) Az Iszktv. 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a MISZK elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat.”
8. § (1) Az Iszktv. 16. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A küldöttgyűlés]
„g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, a szakértőjelölti igazolvány kiadásáról és külalakjáról szóló szabályzatot, valamint a szakértői módszertani levél kiadásának részletes szabályairól szóló szabályzatot,”
(2) Az Iszktv. 16. § (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A küldöttgyűlés]
„j) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott a szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére,”
9. § Az Iszktv. 17. § (3) bekezdése a következő új f) és g) ponttal egészül ki, és az eredeti f)-h) pontok jelölése h)-j) pontokra változik:
[Az elnökség]
„f) a területi kamara vagy a MISZK elnöke, elnökhelyettese, etikai bizottságának elnöke ellen kezdeményezett etikai eljárás, az illetékes területi kamara kizárása és illetékességi vita esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,
g) határoz az etikai eljárás során a MISZK etikai bizottságának elnökével szemben előterjesztett kizárási indítványról, és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén - ha az etikai tanács határozatképtelenné válik - kijelöli az új etikai tanácsot,”
10. § Az Iszktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottságok számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a MISZK Alapszabálya határozza meg. A szakbizottság ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.”
11. § Az Iszktv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával. Az etikai bizottság elnökének és tagjának megbízatása akkor is megszűnik, ha az ellene indult etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás során jogerősen elmarasztalták.”
12. § Az Iszktv. V. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„V. Fejezet
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
Etikai vétség, etikai büntetések
26. § (1) Etikai vétséget követ el az a szakértő, aki
a) vétkesen megszegi
aa) az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét,
ab) a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat,
b) szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét csorbítja.
(2) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) pénzbírság,
d) a kamarai tagság legfeljebb 2 évig terjedő felfüggesztése,
e) a kamarából való kizárás.
(3) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.
(4) A kamarából való kizárás esetén a területi kamara elnöksége, illetve a MISZK elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.
(5) Az etikai büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen az etikai vétség súlyát és ismétlődését, a szándékosság vagy a gondatlanság fokát.
(6) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - a MISZK küldöttgyűlése által megállapított éves kamarai hozzájárulás tízszereséig terjedhet. A pénzbírságot ahhoz a területi kamarához kell megfizetni, amelynek a panaszolt szakértő a tagja; felhasználására a MISZK Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
(7) Az etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha az etikai határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén az etikai büntetés hatálya - a két év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg a panaszolt szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztés-büntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek meg.
Az etikai eljárás kezdeményezése és az eljáró szervek
27. § (1) Az igazságügyi szakértővel szemben a területi kamara elnöksége, elnöke, a MISZK elnöksége, elnöke vagy a panaszos (a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet etikai eljárást.
(2) Az etikai ügyben első fokon annak a területi kamarának az etikai bizottsága jár el, amelynek tagja a panaszolt szakértő; másodfokon a MISZK etikai bizottsága jár el.
(3) Az etikai eljárást lefolytató etikai tanács elnökét és tagjait a területi kamara esetében a területi kamara etikai bizottságának elnöke, a MISZK esetében a MISZK etikai bizottságának elnöke jelöli ki. Az első fokú etikai tanács egy elnökből és két tagból, a másodfokú etikai tanács egy elnökből és négy tagból áll.
(4) A területi kamara vagy a MISZK elnökének, elnökhelyettesének és etikai bizottsága elnökének etikai ügyében a MISZK elnöksége által kijelölt területi kamara etikai bizottsága jár el első fokon.
(5) Ha az etikai tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás történik, az etikai tanács által lefolytatott eljárást meg kell ismételni. Ha az etikai tanácsban a személyi változás egyéb okból következik be, az etikai tanács elnöke ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor kell megismételni, ha az etikai tanács azt szükségesnek tartja.