(2) Az adózónak az adófelfüggesztés időtartama alatt csak abban az évben kell bevallást benyújtania, amelynek első napján lakóingatlana forgalmi értéke a korábban benyújtott bevallásban feltüntetett forgalmi értékhez képest megváltozik. Abban az évben, amelyben az adófelfüggesztésre jogosultként nyilvántartásba vett magánszemély bevallást nem nyújt be, az adóévi adó alapjaként az a forgalmi érték szolgál, amelyet bevallásában legutóbb feltüntetett. A felfüggeszteni kért adót az adóhatóság jelzáloggal biztosítja. Az adófelfüggesztés időtartama a végrehajtáshoz való jog elévülési idejébe nem számít bele.

(3) Az adófelfüggesztés megszűnik a lakóingatlan elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halála esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával, továbbá kiskorú jogosult esetén a nagykorúság elérését követő két év elteltével. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakóingatlan-tulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakóingatlan örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakóingatlan örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel - legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig - kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakóingatlanra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él. Ez utóbbi feltétel nem vonatkozik a kiskorú adóalany örökösre.

(5) Az ingatlanügyi hatóság az adóhatóság megkeresése alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót megfizette, az adóhatóság jogerős határozattal haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.

(6) E § alkalmazásában a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 72. §-ának figyelembevételével kell megállapítani.

8. § (1) Az a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskereső, akinek munkavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is a lakóhelyéül szolgáló lakóingatlana utáni adófizetési kötelezettségét illetően legfeljebb 2 évre szóló adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé, feltéve, hogy más lakóingatlanban 25%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezik. Az adófelfüggesztés kezdő időpontja az álláskeresési járadék, vagy ha az nem illeti meg az álláskeresőt, akkor az álláskeresési segély folyósításának kezdő napját követő félév első napja. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni.

(2) Az adózónak az adófelfüggesztés időtartama alatt évente bevallást kell benyújtania. A felfüggeszteni kért adót az adóhatóság jelzáloggal biztosítja. Az adófelfüggesztés időtartama a végrehajtáshoz való jog elévülési idejébe nem számít bele.

(3) Az adófelfüggesztés megszűnik a 7. § (3) bekezdése szerinti esetekben, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, kivéve, ha az adófelfüggesztés az (1) bekezdésben meghatározott leghosszabb jogosultsági időszak lejárta miatt szűnik meg. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel. A kötelezett a felfüggesztett adót 12 havi egyenlő részletben pótlékmentesen fizetheti meg.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősülnek a 7. § (4) bekezdése szerinti személyek, továbbá ha az adófelfüggesztés az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időtartam lejárta miatt szűnt meg, akkor (1) bekezdés szerinti adóalany.

(5) Az ingatlanügyi hatóság az adóhatóság megkeresése alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót megfizette, az adóhatóság jogerős határozattal haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adóalany adófelfüggesztési kérelme benyújtásától számított öt éven belül újabb kérelmet nem terjeszthet elő.

Műemléképület és helyi védett épület felújításához kapcsolódó adómentesség

9. § (1) Ha a műemlékként védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: védett épület) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy a (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra az e törvény hatálybalépését követően kiadott építési, illetve örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben kérelemre mentes az adó alól.

(2) E § alkalmazásában felújítás alatt a védett épület egészén, illetve teljes homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan építési, illetve épületdíszítő tevékenységet kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.

(3) A bevallott, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. A kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része.

(4) Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság 10 munkanapon belül válaszol a megkeresésre.

(5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt.

(6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdés szerinti adót és kamatot az adóalanynak - az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - meg kell fizetnie.

(7) Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak a (3) bekezdés szerint számított kamatait - a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén - a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak a (3) bekezdés szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban - a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel - írja elő. Ha a korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak a (3) bekezdés szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak a (3) bekezdés szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elő határozatban.

Az adó alapja

10. § Az adó alapja a lakóingatlannak az adóév első napján fennálló forgalmi értéke.

Az adó mértéke

11. § Az adó évi mértéke az adóalap 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25%, a 30 millió forint feletti, de 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35%, az adóalap fennmaradó része után 0,5%.

Adókedvezmény

12. § (1) Az az adóalany, aki háztartásában 3 vagy annál több gyermeket szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként nevel (tart el), a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakóingatlana utáni adót a harmadik és minden további gyermekenként az adó 15%-ával csökkentheti, legfeljebb azonban a 100 millió forint adóalapra jutó adó erejéig.

(2) A lakóingatlan adóévi adóját csökkenti a 2010. január 1-jét követően megkezdett és az adóévet megelőző évben befejezett, a lakóingatlan, illetve a lakóingatlant tartalmazó épület felújításával összefüggésben igénybevett szolgáltatás-nyújtásról, vásárolt termékről kibocsátott, az adóalany nevére kiállított számlában feltüntetett, illetve abból kiszámítható általános forgalmi adó összege, legfeljebb az adóévi adó összegéig.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában felújítás alatt a lakóingatlant tartalmazó épület egészén, illetve teljes homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan építési, illetve épületdíszítő tevékenységet kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Felújítás továbbá a lakóingatlanban lévő gépészeti berendezések, gépészeti vezetékek cseréjével, vagy az elektromos hálózat teljes cseréjével vagy a fűtőberendezés cseréjével megvalósuló korszerűsítés.

A kétszeres adóterhelés kizárása és az adómentesség

13. § Az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a lakóingatlan után a terhére az adóévre kivetett (járó) helyi adó összegét.

14. § (1) Mentes

a) az adóalany tulajdonában, vagyoni értékű jog jogosítottja esetén jogosultságában lévő, a naptári év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyül szolgáló lakása után őt terhelő adó alól akkor, ha a lakás forgalmi értéke a naptári év első napján a 30 millió forintot nem éri el, továbbá

b) az adóalany a tulajdonában, vagyoni értékű jog jogosítottja esetén jogosultságában lévő, további egy darab, az adóalany döntése szerinti lakóingatlana után őt terhelő adó alól akkor, ha a lakóingatlan forgalmi értéke a naptári év első napján a 15 millió forintot nem éri el.