(6) A gazdálkodónak az alábbi adatokat kell szolgáltatnia (a továbbiakban: adónyilatkozat):

a) adós azonosító adatai (neve, EORI-száma és adószáma),

b) számla száma és dátuma,

c) hivatkozás a kiegészítő vámáru-nyilatkozatra,

d) vámérték,

e) vám összege,

f) belföldi rendeltetési helyig felmerülő költségek, mint az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) alapját növelő tényezők,

g) áfa alapja, áfa tétele, áfa összege;

valamint jövedéki termék esetén

h) a jövedéki termék megnevezése,

i) a jövedéki törvény szerinti vámtarifaszáma,

j) a jövedéki terméknek a jövedéki adómérték alapjául szolgáló mennyiségi egységben kifejezett mennyisége,

k) a jövedéki adómérték alapjául szolgáló mennyiségi egység, a külön jogszabály szerinti fajtakód,

l) a jövedéki adó összege;

az energiaadóról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.) szerinti felhasználó által behozott energia esetén

m) az energia megnevezése, Etv. szerinti vámtarifaszáma,

n) az energiaadó-mérték alapjául szolgáló mennyiségi egységben kifejezett mennyisége,

o) az energiaadó-mérték alapjául szolgáló mennyiségi egység,

p) az energiaadó összege;

környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség esetén

q) GLN szám, környezetvédelmi termékdíjköteles termék megnevezése, mennyisége környezetvédelmi termékdíj kód szerinti bontásban,

r) díjtétel,

s) átvállalási szerződés nyilvántartási száma/mentességi engedély száma.

Az adatszolgáltatás formáját az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé.

(7) A vámhatóság a nem közösségi adókat és díjakat az adónyilatkozat alapján állapítja meg.

(8) Amennyiben az adónyilatkozat alapján számított adó és díj és a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vagy utólagos ellenőrzés alapján számított adó és díj összegének különbözete alapján további fizetési kötelezettség keletkezik, azt a vámhatóság a gazdálkodó terhére utólag kiszabja. Amennyiben a gazdálkodó a fizetési kötelezettséget határidőben nem teljesíti, a vámhatóság a követelését mindenekelőtt az - közvetlen igénybejelentést lehetővé tevő - adóbiztosíték terhére érvényesíti. Amennyiben a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vagy az utólagos ellenőrzés alapján a gazdálkodó javára pozitív különbség mutatkozik, a vámhatóság kérelemre az összeget az 59. § (2)-(3) bekezdése szerint visszafizeti.

(9) Az adós adó- és díjkötelezettségének teljesítéséhez az adózás rendjéről szóló törvény szerinti pénzügyi képviselőt vehet igénybe. Vámjogi képviselő az adó- és díjkötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviselőként kizárólag akkor járhat el, ha az engedélyező vámhatóság által lefolytatott vámeljárásban is vámjogi képviselőként jár el.”

6. § A Vtv. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az értékesítésre a 23. § (2) bekezdését kell alkalmazni, az értékesítés meghiúsulása esetén a 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.”

7. § A Vtv. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól - a jövedéki termék kivételével - a vámhatóság által megbízhatónak minősített fuvarozó és szállítmányozó, az engedélyezett címzett, a vámkódex 14a. cikke (1) bekezdés szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó, továbbá a vámudvart üzemeltető vámügynök a rendszeres tevékenysége keretében telephelyére érkező átmeneti megőrzés alá vont áru tekintetében.”

8. § (1) A Vtv. 48. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott mentesség, illetve kedvezmény vonatkozik a környezetvédelmi termékdíj és az energiaadó biztosítására is.”

(2) A Vtv. 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás engedélyezése során a vámhatóság az egységes engedély kibocsátására vonatkozó kérelmeket - az EK végrehajtási rendelet 253h. cikkének (5) bekezdése alapján - elutasítja, ha az engedély iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva a nem közösségi adók és díjak felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által az EK végrehajtási rendelet 253. cikkének (5) bekezdése alapján nyújtott biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során.”

9. § A Vtv. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(2) Amennyiben a vámtartozást és a nem közösségi adókat és díjakat megállapító határozat módosításáról, visszavonásáról, megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről rendelkező hatósági határozat, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme megszűnik, a módosításról, visszavonásról, megváltoztatásról vagy megsemmisítésről rendelkező határozatban, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott határozatban az eljáró hatóság rendelkezik az összegnek a számlavezető szerv általi visszafizetéséről. Ez a visszafizetési kötelezettségről való rendelkezés a vámkódex 236. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.

(3) A számlavezető szerv a visszatérítésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a visszafizetendő összeget visszautalni. A határidőn túli visszafizetés esetén a vámhatóság kamatot fizet. A kamat összegének megállapítására az 57. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) Amennyiben a vámhatóság határozata jogszabályt sértett és az adósnak ennek következtében keletkezik visszafizetési igénye, a vámhatóságnak a visszafizetendő összeg után a (3) bekezdés szerinti kamatot a befizetés napjától a visszafizetés napjáig kell fizetnie, kivéve, ha a téves vám- és adómegállapítás a nem jóhiszeműen eljáró adós érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.”

10. § A Vtv. 61/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/A. § (1) A vámkódexben, valamint az EK végrehajtási rendeletében, illetve e törvényben és e törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott,

a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási, vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,

b) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése,

c) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,

d) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,

e) a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá

f) ellenőrzés akadályozása

esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki.

(2) Amennyiben a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék importjához kapcsolódó járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó alapjának megállapításkor, mert az egyúttal a részére nyújtott szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez után a szolgáltatást nyújtó által rá áthárított adót megfizette, vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a jogszerűen kiszabható és a tévesen közölt termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló különbözete nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.

(3) A vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése valósul meg akkor is, ha a fizetendő nem közösségi adók és díjak összegének megállapításához a vámáru-nyilatkozaton feltüntetendő adatok tekintetében a vámáru-nyilatkozat hiányos, illetve hibás, ide nem értve azt az esetet, amikor a vámáru-nyilatkozaton a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó összege - a (2) bekezdésben foglalt okból - hibás, és a hibát a gazdálkodó önellenőrzés keretében korrigálta.

(4) A vámigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(5) Ha az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru értékének egy százalékát, de legalább százezer, legfeljebb

a) vámhiány keletkezése esetén a (6) bekezdésben,

b) ha vámhiány nem keletkezik, a (7) bekezdésben

meghatározott vámigazgatási bírságot köteles fizetni. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetében a mindenkori maximálisan kiszabható bírságot kell megállapítani.

(6) Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámhiány ötven százalékát kell kiszabni. Nem kell a vámigazgatási bírságot kiszabni és beszedni, ha annak összege kevesebb 2500 Ft-nál.

(7) Amennyiben a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány nem keletkezik, a vámigazgatási bírság szervezet esetében egymillió forintig, természetes személy esetében százezer forintig terjedhet. Ez esetben a bírság kiszabásánál a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni, ha természetes személy esetében a kötelezettségszegés következtében büntető- vagy szabálysértési eljárás indult.

(9) Ha az ügyfél a gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámáru-nyilatkozat adatainak a vámkódex 65. cikke vagy 78. cikkének (1) bekezdése szerinti módosítását a korrekcióra okot adó okmány kiállítását követő hónap 15. napjáig a vámhatóságnál kérelmezi, a vámhatóság a módosítás elfogadásakor a vámigazgatási bírság kiszabását mellőzi. Ha az ügyfél a korrekciót a fenti időponton túl, de még a vámhatóságnak a vámkódex 78. cikkének (2) bekezdése szerinti vagy utólagos ellenőrzése előtt kérelmezi, és ha az általa elmulasztott, vámhiányt okozó kötelezettséget pótlólagosan, még a vámhatóság intézkedése előtt teljesíti, a vámigazgatási bírság mértéke a (6) bekezdés szerint kiszabható bírság huszonöt százaléka.