2009. évi CIX. törvény

a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról1

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

1. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban foglalkoztatottakra - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - e törvény köztisztviselők adatainak nyilvántartására vonatkozó 61. § (1), (3)-(9) bekezdését, 63. § (1), (4)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Ktv. 10. §-a a következő (19)-(20) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak a közigazgatási szervnél foglalkoztatott pályakezdő ösztöndíjas foglalkoztatottnak - kivéve annak, akinek a jogviszonya a munkáltató által történő azonnali hatályú felmondással szűnt meg -, aki a közigazgatási szervnél legalább kilenc hónapig ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszonyban állt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezik a kinevezésében foglalt munkakörnek és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya megszűnése és a kinevezése között egy hónapnál kevesebb telt el. Az így kinevezett köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. A próbaidő utolsó napján sikeres versenyvizsga hiányában a közszolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

(20) Pályázati eljárás lefolytatása és versenyvizsga nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak, aki a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjat megalapozó képzéshez kapcsolódó vizsgákat teljesítette.”

(3) A Ktv. 21. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának be kell jelenteni.”

(4) A Ktv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő - a köztisztviselő munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. A vezető köztisztviselő a munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően bejelenti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Amennyiben e tevékenységek végzésére irányuló jogviszonyt a vezető köztisztviselő ellenérték fejében létesíti, akkor ehhez a hivatali szervezet vezetőjének az engedélye szükséges. Az engedélyezésről a hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében öt munkanapon belül dönt. Az engedélyezés akkor tagadható meg, ha az adott tevékenység végzése a köztisztviselő (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné.”

(5) A Ktv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A köztisztviselő a (2) bekezdésben meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonnyal kapcsolatos tevékenységét - munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység kivételével - a 39. §-ban meghatározott munkaidőn belül a munkáltatói jogkör gyakorlója kizárólag akkor engedélyezi, ha az a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nem jelent, és a köztisztviselő az így kieső munkaidőt igazolhatóan ledolgozza. E rendelkezést a vezető köztisztviselőre is megfelelően alkalmazni kell.”

(6) A Ktv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban, vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági, audit bizottsági tagság, melynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.”

(7) A Ktv. 25. §-ának (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjban részesülő személy az ösztöndíj időtartama alatt közigazgatási szakvizsgát tehet.”

(8) A Ktv. 26. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az e bekezdés alapján I. besorolási osztályba történő besoroláshoz felsőszintű versenyvizsga szükséges.”

(9) A Ktv. 30/B. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A címzetes főjegyző számára a költségvetési törvény címadományozási juttatást állapíthat meg, amelynek fedezetét a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítja. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a címadományozási juttatás kifizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg. Abban az esetben, ha a költségvetési törvény címadományozási juttatást nem állapít meg, akkor a helyi önkormányzat rendeletében saját költségvetése terhére megállapíthat ilyen juttatást, azonban ennek összege nem haladhatja meg az illetményalap huszonnégyszeresét.”

(10) A Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A központi államigazgatási szerv, valamint annak területi szervei vezetésére, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére kinevezés, megbízás csak annak adható, aki a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási felsővezetői képzésén részt vett, és azt sikeresen teljesítette. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a képzésen való részvétel, illetve a teljesítés alól felmentést adhat, ha az érintett személy vállalja, hogy a képzést három éven belül teljesíti. A vezetői kinevezést, megbízást vissza kell vonni, ha az érintett e kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.”

(11) A Ktv. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére saját forrást használ fel, akkor ennek összegét az éves költségvetésében szerepeltetnie kell. A központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére tervezett forrást a szolgáltató központ útján használhatja fel a külön jogszabályban meghatározott akkreditált képzési programokra, kivéve, ha a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter megállapítja, hogy a képzés, továbbképzés specialitása miatt a szolgáltató központ útján történő felhasználás indokolatlan lenne.”

(12) A Ktv. 43. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (4) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást, kormánytanácsadói, kormányfőtanácsadói, miniszteri tanácsadói, miniszteri főtanácsadói megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra (26. § (2) bekezdés) kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.”

(13) A Ktv. 49/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/F. § (1) A köztisztviselő cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jéig -, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a köztisztviselő helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.

(4) A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a köztisztviselő választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(6) Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.

(7) A közigazgatási szerv adatot szolgáltat a cafetéria juttatásokról a közszolgálati hatóság számára.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a cafetéria-juttatás kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a (7) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás tartalmát és módját.”