2009. évi CXI. törvény
a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról1
1. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
(2) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) a gumiabroncs (II. Fejezet);
b) a csomagolás (III. Fejezet);
c) az egyéb kőolajtermék (V. Fejezet);
d) az akkumulátor (VI. Fejezet);
e) a reklámhordozó papír (VIII. Fejezet);
f) az elektromos és elektronikai berendezés (IX. Fejezet).
(3) Termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.
(4) A termékdíjat
a) a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója,
b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék és reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy
c) bérgyártás esetén a termékdíjköteles termék bérgyártatója [a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett]
fizeti meg.
(5) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként:
a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott
ba) alapkutatás,
bb) alkalmazott kutatás,
bc) kísérleti fejlesztés,
bd) beruházás,
be) felújítás,
bf) karbantartás
keretében való felhasználása;
c) megsemmisítése (alaktalanítása), elfogyasztása;
d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
(6) Csomagolás esetén továbbá saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.
(7) A termékdíjköteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak.”
2. § A Kt. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/A. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon átvállalható.
(2) Számla alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget
a) csomagolás esetén a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez, valamint
b) belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó
vállalhatja át a kötelezettől.
(3) Szerződés alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget - a (4) bekezdésre figyelemmel - a kötelezettől
a) a termékdíjköteles terméket külföldre értékesítő első belföldi vevő,
b) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,
c) a bérgyártó,
d) a termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés, vagy
e) a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet
átvállalhatja.
(4) A (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti szerződéses átvállalótól a termékdíjfizetési kötelezettséget a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet átvállalhatja.
(5) A termékdíjfizetési kötelezettség (3) és (4) bekezdés szerinti szerződéses átvállalására termékdíjköteles termékenként legfeljebb egyszer kerülhet sor.
(6) A termékdíjfizetési kötelezettséget e § alapján átvállalóra - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
(7) Ha a (3) bekezdés szerinti szerződéses átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni.”
3. § (1) A Kt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termékdíjjal kapcsolatos ügyben az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell értelemszerűen alkalmazni.”
(2) A Kt. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
„(7) A vámhatóság az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) és - az 5/F. § kivételével - a Globális Szervezet Azonosító Szám (a továbbiakban: GLN szám) alapján az ügyfelet nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.”
(3) A Kt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (9) bekezdésre való figyelemmel, az 5/F. § szerinti kivétellel a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg, és a termékdíj-fizetési kötelezettségről és az ehhez kapcsolódó hasznosítási kötelezettségéről a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelően a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente bevallást nyújt be. A kötelezett a bejelentett újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettségét évente teljesíti.”
(4) A Kt. 3. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A termékdíjfizetési kötelezettség alól a hasznosítást koordináló szervezet átvállalása miatt teljes mértékben mentes kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett díjfizetési kötelezettségéről és a hasznosítási kötelezettségéről a hasznosítást koordináló szervezet tesz bevallást.”
(5) A Kt. 3. §-ának (15)-(16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A kötelezett a termékdíjat - a 4. § (4) bekezdésében és az 5/F. §-ban foglalt kivétellel - a bevallás benyújtására meghatározott határidőig a vámhatóság által vezetett, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott számlaszámra forintban fizeti be.
(16) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.”
4. § A Kt. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(2) A termékdíjfizetési kötelezettség az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3) A 2/A. § (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti szerződéses átvállaló termékdíjfizetési kötelezettsége az általa kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(4) Ha kötelezett a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, a tárgyévtől fennálló termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék, illetve a csomagolás esetében a csomagolás összetevője készletre történő felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.
(5) A (4) bekezdés esetén a kötelezett köteles a tárgyévet megelőző év december 31-én készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni (amely egyben a tárgyév nyitókészlete), és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév január 20-ig bevallani és megfizetni.
(6) Ha a kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően ismét az (1) bekezdésben foglaltak alapján állapítja meg, erről a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, továbbá az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.”
5. § A Kt. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § (1) Az Art. adózó képviseletére vonatkozó szabályait a kötelezett képviseletére értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) A kötelezettet az Art. szerinti állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő képviselheti:
a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;
b) a bevallási kötelezettség teljesítése;
c) az igazolások kérése;
d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;
e) a mentességi eljárás;
f) az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;
g) a koordináló szervezettel történő kapcsolattartás;
h) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
i) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;
j) a termékdíj befizetése
során.
(3) A (2) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a kötelezettségek teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.
(4) Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.”
6. § (1) A Kt. 5/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A termékdíjfizetési kötelezettség alól - az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír kivételével - mentesség szerezhető, ha a kötelezett vagy a hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon - hasznosítja, vagy a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek hasznosításra történő átadás-átvételének tényét igazolja, és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti.”