(2) A Kt. 5/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 3. § (10) bekezdése szerinti bevallás esetén a hasznosítást koordináló szervezetnek az adatok átadásának évében kell teljesítenie a hasznosítási kötelezettséget.”

7. § A Kt. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/C. § (1) Nem keletkezik a kötelezettnek termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék külföldre történő értékesítése esetén. A befizetett termékdíj igazolt külföldre történő értékesítés esetén visszaigényelhető.

(2) Az a belföldi vevő, aki a környezetvédelmi termékdíjköteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve igazoltan külföldre értékesítette, a termékdíjat visszaigényelheti. A visszaigénylés feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.

(3) A kenőolaj termékdíját nem kell megfizetni a kötelezettnek, ha a termékdíjköteles terméket közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel.

(4) A külföldről nem kereskedelmi jellegű, belföldi vállalkozónak nem minősülő természetes személy által saját célú felhasználásra behozott termék után nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség.

(5) A Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. számú mellékletében meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék után termékdíjfizetési kötelezettség nem keletkezik.

(6) A több hónapot érintő visszaigényléseket nem lehet összevonni, azokat havi bontásban lehet visszaigényelni.”

8. § A Kt. 5/E. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/E. § (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett a kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel e törvény 3. számú melléklete alapján meghatározott százalékát levonhatja, ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti felső hasznosítási arány teljesítését igazolja. A felső hasznosítási arány teljesítése koordináló szervezet adataival is igazolható.

(2) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett azon nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel 100%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történő hasznosítás tényét vagy az anyagában történő hasznosításra való átadás-átvétel tényét igazolja. A hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható.

(3) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett levonhatja azon újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételét és újrahasználatát igazolja.”

9. § A Kt. a következő alcímmel és 5/F. §-sal egészül ki:

„Termékdíj-átalány

5/F. § (1) A (2) és (3) bekezdésben foglalt éves árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) termékdíj-átalányt fizet.

(2) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi kétezer forint.

(3) A tárgyévet megelőző évben évi tíz milliót meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi hétezer forint.

(4) A tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi ötezer forint.

(5) A termékdíj-átalányt a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni a vámhatóság által vezetett, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott számlaszámra.”

10. § (1) A Kt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jármű gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Gkt.).”

(2) A Kt. 9. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A termékdíj megfizetését igazolni kell a gumiabroncs)

„b) behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, az eladó GLN számát tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési bizonylattal,”

11. § A Kt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A Cskt. alapja a csomagolás tömege.

(2) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni.

(3) A kötelezett csomagolás esetén - a kereskedelmi csomagolás kivételével - a 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet.

(4) A kötelezett kereskedelmi csomagolás esetén a 2. számú melléklet 2. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet.

(5) A Cskt. termékdíjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.”

12. § A Kt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § E törvény alkalmazásában

1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;

2. ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával végzett tevékenység;

3. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad- és tranzitterületeket, valamint a vámszabad-raktárakat is;

4. bérgyártás: a megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;

5. csomagolás:

a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b) az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,

d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;

6. elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, továbbá ezen berendezések, eszközök alkotórészei;

7. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való értékesítését is;

8. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;

9. hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban - a Hgt. 18. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;

10. hasznosítást koordináló szervezet: a Hgt. 11. §-ában meghatározott szervezet;

11. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a gépi meghajtású kerekes szék;

12. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti

a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,

b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,

c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,

d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,

e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,

f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,

g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital,