2009. évi CXII. törvény

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról1

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

A TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA

27. § (1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díj), mely az ingatlanügyi hatóság bevétele.

(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: elektronikus adatszolgáltatási díj). Az elektronikus adatszolgáltatási díj az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott arányban az ingatlanügyi hatóságot és a rendeletben meghatározott szervet illeti. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség a tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elő.”

2. § A Díjtörvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.”

3. § A Díjtörvény 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A díjat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti.

(2) A 28. § (1) és (3) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető.

(3) A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - az ingatlanügyi hatóság a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.

(5) A tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti megkeresés előterjesztésével egyidejűleg az annak alapjául szolgáló ügyben eljáró szerv igazolja a díjfizetés megtörténtét.

(6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

4. § A Díjtörvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Teljes személyes díjmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni.”

5. § A Díjtörvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az

a) hagyatéki eljáráshoz,

b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,

c) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz,

d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez,

e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához

szükséges, illetve ha azt

f) az eljáró szerv

fa) közigazgatási eljáráshoz,

fb) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz,

fc) gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz,

g) a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához,

h) a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásához,

i) az ügyészség eljárásához,

j) a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében,

k) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez

kéri.

(2) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjának fa) alpontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint az ügyfél köteles az adatszolgáltatásért járó díjat megfizetni.

(4) Az (1) bekezdés a)-c), valamint f)-k) pontjában meghatározott eljárásokhoz szükséges elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését kezdeményezőknek - a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetőleg a pályázati azonosító megjelölésével - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolni kell.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint elektronikus dokumentumként díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél részére nem adható tovább.

(6) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerűtlenül került sor, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek.”

6. § (1) A Díjtörvény 32/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elsőfokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint.”

(2) A Díjtörvény 32/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.”

(3) A Díjtörvény 32/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni.”

(4) A Díjtörvény 32/A. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.

(8) A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.”

7. § A Díjtörvény 32/B. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(3) A díjmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet - az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.”

8. § (1) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tárgyánál fogva díjmentes:]

h) a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;”

(2) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tárgyánál fogva díjmentes:]

i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;”

9. § A Díjtörvény 32/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli.