2:14. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
(1) A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen és cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
2:15. § [Kiskorú cselekvőképességének korlátozására irányuló eljárás megindítása]
(1) A bíróság kiskorú cselekvőképességét csak tizenhetedik életévének betöltése után - a nagykorúakra irányadó szabályok szerint - korlátozhatja azzal, hogy a cselekvőképesség korlátozását elrendelő ítélet, valamint a gondnokság alá helyezés hatálya csak a nagykorúság elérésével áll be.
(2) A nagykorúakra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.
III. fejezet
A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítése
Jogintézmények a nagykorú személy védelmében
2:16. § [A nagykorú személy döntéshozatalát elősegítő jogintézmények]
(1) Az értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt támogatásra, illetve védelemre szoruló nagykorú személy döntéshozatalát a következő jogintézmények segítik:
a) előzetes jognyilatkozat,
b) támogatott döntéshozatal,
c) cselekvőképességet korlátozó gondnokság.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogintézmények - ha törvény eltérően nem rendelkezik - együttesen is alkalmazhatók.
Az előzetes jognyilatkozat
2:17. § [Az előzetes jognyilatkozat fogalma, létrejötte]
(1) Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása vagy - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - ennek hiányában is belátási képessége csökkenése esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet akaratának egyes személyi és vagyoni viszonyaival összefüggő kinyilvánítása érdekében.
(2) A nagykorú cselekvőképes személy az előzetes jognyilatkozatban különösen a következőkről rendelkezhet:
a) meghatározhatja azt az egy vagy több személyt, aki a támogatott döntéshozatal szabályai szerint támogatást nyújthat döntései meghozatalához, jognyilatkozata megtételéhez, valamint akit gondnokául, illetve helyettes gondnokául rendelni javasol,
b) kizárhat egyes személyeket a támogató személyek és a gondnokok köréből,
c) kezdeményezheti vagy megtilthatja bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezését,
d) kiskorú gyermeke számára gyámot nevezhet meg vagy meghatározott személyt a gyámként rendelhető személyek köréből kizárhat,
e) meghatalmazást adhat vagyoni ügyeinek kezelésére,
f) rendelkezhet ingó vagy ingatlan vagyontárgyai, jövedelme kezelésének módjáról.
(3) Az előzetes jognyilatkozat érvényességének feltétele, hogy azt a külön törvényben foglaltak szerinti közhiteles nyilvántartásba bejegyezzék.
(4) Az előzetes jognyilatkozat vagy annak a bíróság jogerős határozata által érintett része - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - a nagykorú személy cselekvőképességének egy vagy több ügycsoportra vonatkozó korlátozásáról rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontjában lép hatályba.
(5) A bíróság a gondnokság alá helyezésre irányuló eljárásban - ha a nagykorú személy érvényes előzetes jognyilatkozatot tett - cselekvőképességének egy vagy több ügycsoport szerinti korlátozása helyett az előzetes jognyilatkozat vagy annak meghatározott része hatálybalépéséről határoz, ha az előzetes jognyilatkozatban foglaltak a nagykorú személy jogainak védelmét cselekvőképessége korlátozása nélkül is biztosítják.
(6) Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépését követően az abban foglaltakat a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy személyi, vagyoni ügyeire vonatkozó döntéseként kell figyelembe venni.
(7) A hatályba lépett előzetes jognyilatkozat adatairól a külön törvényben meghatározott szervezet közhiteles nyilvántartást vezet.
(8) Az ellátás visszautasítására vonatkozó, az egészségügyről szóló törvény szerinti nyilatkozatra az előzetes jognyilatkozat szabályai nem alkalmazhatóak.
2:18. § [Az előzetes jognyilatkozat alkalmazása, visszavonása]
(1) A bíróság, a gyámhatóság, a gondnok, valamint az előzetes jognyilatkozatban meghatalmazott személy az előzetes jognyilatkozat hatálybalépését követően - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - az előzetes jognyilatkozatban foglaltak figyelembevételével jár el.
(2) A bíróság, a gyámhatóság, a gondnok, valamint az előzetes jognyilatkozatban meghatalmazott személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltakat nem veheti figyelembe, ha
a) a nagykorú személy által megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben törvényi kizáró okot állapítanak meg, vagy
b) a körülmények lényeges változása folytán az előzetes jognyilatkozatban foglaltak az érintett nagykorú személy életét, egészségét, testi épségét vagy törvényes érdekeit súlyosan sértenék.
(3) Az előzetes jognyilatkozatban foglaltakat a nagykorú cselekvőképes személy bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja. Ha a nagykorú cselekvőképes személy újabb előzetes jognyilatkozatot tesz, korábbi jognyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni. A korábbi előzetes jognyilatkozatnak az újabb jognyilatkozat rendelkezéseivel nem érintett rendelkezései hatályban maradnak. Ha a nagykorú személyt a bíróság az előzetes jognyilatkozat megtételét követően cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, az előzetes jognyilatkozatot a korlátozottan cselekvőképes személy gyámhatósági jóváhagyáshoz kötött jognyilatkozatának megtételére irányadó szabályok szerint visszavonhatja.
(4) Az előzetes jognyilatkozat visszavonására vagy módosítására az annak megtétele során irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A visszavont előzetes jognyilatkozat a nyilvántartásból való törléssel érvénytelenné, a már hatályba lépett előzetes jognyilatkozat pedig hatálytalanná válik.
A támogatott döntéshozatal
2:19. § [A támogatott döntéshozatal fogalma]
(1) A bíróság a külön törvényben meghatározott vagy a gondnokság alá helyezési eljárás során hozott határozatával a jognyilatkozatának megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató személy vagy személyek (a továbbiakban együtt: támogató) kinevezéséről határozhat.
(2) Nem kerülhet sor támogató kinevezésére azon ügycsoportokban, amelyekben a nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása vált szükségessé.
(3) A bíróság a támogatott személlyel - a (4) bekezdés szerinti megállapodás alapján - bizalmi viszonyban lévő olyan nagykorú személyt nevezhet ki támogatónak, aki nem áll az (5) bekezdésben megállapított kizáró okok hatálya alatt.
(4) A bíróság a támogató kinevezéséről, valamint azon ügycsoportokról, amelyekben a támogatott személy támogatásban részesül, a támogató és a támogatott személy közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodása vagy az érintetteknek a gyámhatóság előtt, vagy a gondnokság alá helyezési eljárásban a bíróság előtt személyesen tett közös, a bizalmi viszony fennállását tanúsító nyilatkozata alapján határoz. Ha a bíróság több támogató kinevezéséről határoz, egyazon ügycsoportra - ha a támogatott támogatóival eltérően nem állapodott meg - csak egy támogatót nevezhet ki.
(5) Nem lehet támogatónak kinevezni azt,
a) akinek a személye ellen a támogatott személy tiltakozik, illetve ennek hiányában is azt a személyt, akinek kinevezése a támogatott személy érdekeinek sérelmével járna,
b) aki maga is támogatott személy,
c) aki cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll, vagy
d) aki a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll.
(6) A támogatott személyek és a támogatók adatairól a külön törvényben meghatározott szervezet közhiteles nyilvántartást vezet.
2:20. § [A támogató és a támogatott személy eljárása]
(1) A támogató kinevezése nem eredményezi a támogatott személy cselekvőképességének korlátozását.
(2) A támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen lenni, tanácsaival, a támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíteni. A támogató aláírásával látja el azt a jognyilatkozatot, amelynek megtételénél jelen volt és a támogatott személyt segítette.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás kiterjed a támogatott személynek a törvényben meghatározott megtámadási joga érvényesítéséhez - az azzal összefüggő jognyilatkozatok megtételéhez - szükséges segítség megadására is.
(4) Ha a támogatott személy eljárást indít a támogató kinevezésének visszavonása iránt, a bíróság az eljárás megindításának tényéről a közhiteles nyilvántartás vezetésére jogosult hatóságot - bejegyzés végett - haladéktalanul értesíti.
2:21. § [A támogató és a támogatott személy közötti jogviszony megszűnése]
(1) A bíróság a támogató kinevezését visszavonja, ha
a) a támogató vagy a támogatott személy kezdeményezi,
b) a támogató a támogatott és közte létrejött megállapodásból származó kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan cselekményt követ el, illetve olyan magatartást tanúsít, amellyel a támogatott személy érdekeit súlyosan sérti, vagy
c) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a támogató személy kinevezésének akadályát jelentette volna.
(2) A bíróság a támogató kinevezésének az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján történő visszavonásáról a támogató és a támogatott személy személyes meghallgatását követően dönt.
(3) A támogatott döntéshozatalra vonatkozó jogviszony megszűnik:
a) a támogatott személy halálával,
b) határozott idejű kinevezés esetén a bírósági határozatban foglalt határidő lejártával, vagy
c) ha a támogatott személynek nincs más támogató személye, a támogató személy halálával vagy kinevezésének az (1) bekezdés szerinti visszavonásával.
A hivatásos támogató eljárása
2:22. § [A hivatásos támogató eljárása]
(1) Ha a támogató kinevezésére a 2:19. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nincs lehetőség, azonban az érintett személy károsodástól való megóvása cselekvőképességének korlátozását nem teszi szükségessé, a bíróság - az érintett nagykorú személy egyetértése esetén - külön törvényben meghatározott eljárásban vagy a gondnokság alá helyezési eljárás során hozott határozatával hivatásos támogató kinevezéséről határozhat.
(2) A hivatásos támogató eljárására a 2:20. § (1)-(3) bekezdésben foglaltak irányadóak; tevékenységének felügyeletére - a számadásra vonatkozó rendelkezések kivételével - valamint az általa támogatott személyek létszámára, továbbá törvény eltérő rendelkezése hiányában felmentésére a hivatásos gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.