2009. évi CXXI. törvény

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról1

1. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik, a munkavállalókat a társaság ügyvezetése ellenőrzésében - az alapszabályban foglaltak szerint - megillető jogok gyakorlásának módjáról az igazgatótanács és az üzemi tanács állapodik meg egymással. Az alapszabály az igazgatótanácsnak a megállapodás megkötésére vonatkozó jogosultságát a cégvezetőre ruházhatja át.”

2. § A Gt. 213. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. A képviselőnek a meghatalmazó részvényes utasításai szerint kell szavaznia, ellenkező esetben a szavazat érvénytelen.”

3. § A Gt. 242. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapszabály előírhatja, hogy a részvényesek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyűlés tartása nélkül írásban vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával is határozhatnak.”

4. § (1) A Gt. 298. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyilvánosan működő részvénytársaságnál nem lehet a részvényes meghatalmazottja az igazgatóság tagja, a cégvezető, a részvénytársaság vezető állású munkavállalója, és a felügyelőbizottság tagja, kivéve ha e személyek meghatalmazottként minden egyes határozati javaslatra egyértelmű, a meghatalmazó részvényes által adott írásbeli szavazási utasítással rendelkeznek.”

(2) A Gt. 298. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 213. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy, ha a részvényes több értékpapírszámlán vezetett részvénnyel rendelkezik a nyilvánosan működő részvénytársaságban, az egyes értékpapírszámlákon vezetett részvények tekintetében külön képviselőt hatalmazhat meg, de az ugyanazon részvényeshez tartozó részvények tekintetében eltérő szavazatot nem lehet leadni. Ha az ugyanazon részvényeshez tartozó részvények tekintetében eltérő szavazatot adtak le, e szavazatok mindegyike érvénytelen. E törvény rendelkezései nem érintik a tőkepiacról szóló törvényben szabályozott részvényesi meghatalmazottra vonatkozó szabályokat.”

5. § A Gt. 300. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a közgyűlés napirendjének kiegészítésére (217. §) vonatkozó jogot azok a részvényesek gyakorolhatják, akik a szavazatok legalább egy százalékával rendelkeznek. A szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek.”

6. § (1) A Gt. 303. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlést, annak kezdőnapját legalább harminc nappal megelőzően, az alapszabályban meghatározott módon - de legalább a részvénytársaság honlapján - közzétett hirdetmény útján kell összehívni. A honlapon történő közzététel mellett az alapszabály előírhatja a nyomtatott sajtóban történő együttes közzétételt is, továbbá azt, hogy azokat a részvényeseket, akik ezt kívánják, a közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban vagy a honlapon történt közzététel mellett elektronikus úton is értesíteni kell.”

(2) A Gt. 303. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a részvénytársaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt vagy az eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően, az (1) bekezdésben meghatározott módon kell összehívni. Ebben az esetben a 304. § (1) bekezdésében meghatározott határidő tizenöt nap.”

(3) A Gt. 303. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 232. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a hirdetmény tartalmazza:

a) a 304. § (2) bekezdése szerinti időpontot, valamint a 304. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozó tájékoztatást;

b) a felvilágosítás kérésére (214. §) és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére (300. §) vonatkozó jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket;

c) a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a részvénytársaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást.”

7. § (1) A Gt. 304. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvánosan működő részvénytársaság a számviteli törvény szerinti beszámoló tervezetének és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait, az összehívás időpontjában meglévő részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket (ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket), valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések összefoglalóját és a határozati javaslatokat a részvénytársaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó alapszabályi rendelkezések szerint, de legalább a részvénytársaság honlapján a közgyűlést legalább huszonegy nappal megelőzően nyilvánosságra hozza. Amennyiben a részvényesek éltek a 217. §-ban, valamint a 300. §-ban foglalt jogaikkal és ez a közgyűlés napirendjének módosításával jár, akkor a kiegészített napirend, illetve a részvényesek által előterjesztett határozati javaslatok közzétételének módjára e rendelkezés megfelelően irányadó.”

(2) A Gt. 304. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét - lezárásának időpontjában - a részvénykönyv tartalmazza. A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.”

(3) A Gt. 304. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a részvényes szavazati jogát a közgyűlést megelőzően postai úton is gyakorolhatja. Az alapszabály a szavazati jog postai úton történő gyakorlásához kizárólag olyan feltételeket írhat elő, amelyek lehetővé teszik a részvényes személyazonosítását.”

8. § A Gt. 305. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A 234. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a nem határozatképes és változatlan napirenddel összehívott megismételt közgyűlés esetén legalább tíz napnak kell eltelnie a megismételt közgyűlés összehívása és a megismételt közgyűlés időpontja között, ettől az alapszabály eltérően nem rendelkezhet.”

9. § A Gt. 306. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a § jelenlegi szövegének jelölése (2) bekezdésre változik:

„306. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűléséről készült jegyzőkönyv a 238. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a szavazatok által képviselt alaptőke-részesedésre vonatkozó információt is.”

10. § A Gt. 312. §-át követően a következő 312/A. §-sal egészül ki:

„312/A. § A szabályozott piacra bevezetett, nyilvánosan működő részvénytársaság a részvénytársaság honlapján évente, az éves rendes közgyűlés összehívásával egyidejűleg közzéteszi az igazgatóság vagy igazgatótanács, valamint ahol felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság tagjainak nevét, valamint a tagoknak e minőségükben nyújtott valamennyi pénzbeli és nem pénzbeli juttatásokat tagonként és a juttatás jogcíme szerint részletezve. A részvénytársaság biztosítja az adatoknak a honlapon való folyamatos elérését.”

11. § A Gt. 337. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[337. § E törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénnyel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„j) az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban.”

12. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai - ide nem értve a (4) bekezdésében foglaltakat - valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is - teljeskörűen nyilvánosak. Teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.”

(2) A Ctv. 10. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A természetes személyek tekintetében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet a közfeladatot ellátó szervek (így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv stb.) közfeladataik ellátása érdekében - erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül - ismerhetik meg. Egyéb személyek törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet kizárólag a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján ismerhetik meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti egyéb személyek tekintetében az adatszolgáltatás tényét a céginformációs szolgálat köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás időpontjáról, a kért adatokról - ha törvény másként nem rendelkezik - az adatszolgáltatás időpontjától számított öt évig tájékoztathassa. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

(6) Az adatszolgáltatás során az (5) bekezdés szerinti tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz kötött felhasználása ellenőrizhető legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció-kérés, illetve ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.”