2009. évi CXXXVI. törvény
a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról1
1. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbírságot meg nem fizetés esetén, ha adók módjára nem hajtható be, közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni.”
2. § Az Sztv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya - kivéve, ha a rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi - a határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.
(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a szabálysértéssel összefüggésben visszavonták.”
3. § Az Sztv. a 24. §-t követően a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás és pénzbírság alkalmazása esetén a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt - a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette.”
4. § Az Sztv. 27/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabálysértési nyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon közli:]
„a) a bíróság az előtte indult szabálysértési eljárásokban az (1) bekezdés a)-e) és i) pontok esetén, a szabálysértési hatóság az (1) bekezdés a)-h) pontok esetén,”
5. § Az Sztv. 38. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárásra az a szabálysértési hatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a szabálysértést elkövették.
(2) Ha a szabálysértést több szabálysértési hatóság illetékességi területén követték el, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, a szabálysértési hatóságok közül az jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).
(3) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.”
6. § Az Sztv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szabálysértéssel okozott kár értékének megállapításához szakértő hivatalból nem rendelhető ki. Ha a szakértő kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványozza, és a szakértő várható költségét megelőlegezi, a szakértő kirendelése kötelező.”
7. § Az Sztv. a 70. §-t követően a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:
„A határidők
70/A. § (1) Az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló időtartamot (határidő) törvény határozza meg, és a törvény alapján a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg. A határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.
(2) Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely a számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A szabálysértési hatósághoz vagy bírósághoz intézett beadványnak és az előttük teljesíthető eljárási cselekményeknek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.
(5) A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg.”
8. § Az Sztv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznak, a bíróság által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.”
9. § Az Sztv. 83. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Amennyiben a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében a szabálysértési hatóság]
„b) az 58. § (3) bekezdésére figyelemmel szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt, illetve a szaktanácsadót;”
10. § Az Sztv. a 83. §-t követően a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) Ha a tulajdon elleni szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél teszik meg, és a késedelem az elkövető kilétének megállapítását veszélyezteti, vagy a bizonyítékok eltűnésével járhat, illetve ha az az eredményes felderítés érdekében szükséges, a rendőrségnek a következő intézkedéseket kell megtennie:
a) gondoskodik az elkövető kilétének megállapításáról, az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatásáról, a tárgyi bizonyítási eszközök beszerzéséről,
b) a helyszínt megszemléli, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgál, lefoglalást végez.
(2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott halaszthatatlan eljárási cselekményről készített jegyzőkönyvet, a bizonyítékokat, a lefoglalt dolgot haladéktalanul megküldi a hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóságnak az eljárás lefolytatása végett.”
11. § Az Sztv. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik, és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtéríti, a 24/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével - az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban kötelezni kell őt annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.
(3) Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet.”
12. § (1) Az Sztv. 87. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott határozatnak tartalmaznia kell:]
„c) az eljárás alá vont személy kötelezését arra nézve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzbírságot, az egyéb pénzösszeget és a sértett részére az okozott kár összegét fizesse meg, valamint utalást arra, hogy ha ez nem történik meg, az adók módjára történő végrehajtás költsége is az eljárás alá vont személyt terheli;”
(2) Az Sztv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabálysértési hatóság egyéb határozatainak alaki és tartalmi követelményeire a (3) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.”
13. § Az Sztv. 111. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbírságot, egyéb pénzösszeget az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetnie. Az okozott kár értékét a sértett részére kell megtéríteni.
(2) Ha a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg, illetőleg az okozott kár értékének megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását.”
14. § Az Sztv. 127/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság által kiszabott pénzbírság, a bíróság által megállapított egyéb pénzösszeg, valamint a bíróság által megállapított kár értékének végrehajtásáról a XII. Fejezet végrehajtási szabályai szerint, az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.”
15. § Az Sztv. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi,
a) a kiszabott helyszíni bírság megfizetését - ha annak feltételei adottak - a helyszínen bankkártyával is teljesítheti,
b) ha a helyszíni bírság megfizetésére az a) pontban meghatározott módon nem kerül sor, az elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni, és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be.”
16. § Az Sztv. 157. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértések esetén - ha a feljelentést a rendőrségnél teszik meg - az eljárás megindítása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség a 83/A. § (1) bekezdése alapján megtett intézkedést követően az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező bírósághoz vagy szabálysértési hatósághoz az eljárás lefolytatása céljából.
(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható, vagy ha az önmagukban szabálysértést megvalósító cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak.”
17. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 70/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére - a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint - legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki.”