(2) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményezheti, ha az intézmény és annak jogi személyiségű szervezeti egysége

a) köztartozással nem rendelkezik,

b) hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállománnyal

ba) nem rendelkezik, vagy

bb) rendelkezik, de az, az átsorolás kezdeményezését megelőző tizennyolc hónapban folyamatos csökkenés mellett kevesebb, mint felére mérséklődött,

c) harminc napon túli lejárt esedékességű adósságállománnyal

ca) nem rendelkezik, vagy

cb) rendelkezik, de az, az átsorolás kezdeményezését megelőző tizennyolc hónapban folyamatos csökkenés mellett legfeljebb a hatvan napon túli lejárt adósságállomány másfélszeresének megfelelő összegre - hatvan napon túli lejárt adósságállomány hiányában - ötszázmillió forintra mérséklődött,

d) a (6) bekezdésben meghatározott mértékű saját vagyonnal rendelkezik,

e) kutatási, fejlesztési és innovációs feladataiból a megrendelőktől származó közszolgáltatási és vállalkozási, valamint az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközeinek éves bevétele eléri az éves kiadásainak húsz százalékát.

(3) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményezheti, ha - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - az intézmény

a) rendelkezik intézményi társasággal, és az általa alapított vagy részvételével működő intézményi társaságnak az éves bevétele eléri az éves intézményi kiadások húsz százalékát,

b) költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóinak aránya eléri az intézményi hallgatói létszám ötven százalékát és a költségtérítéses hallgatók legalább tíz százaléka külföldi állampolgárságú hallgató.

(4) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény a vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményező megkeresése részeként hatástanulmányt készít a következők bemutatásával:

a) vállalkozó közintézetként való működés várt előnyei, a gazdálkodásra gyakorolt hatása,

b) a szükségessé váló ügyviteli, gazdálkodási és szervezeti változások, ezek költségigénye és forrása,

c) a harminc, hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállomány megszüntetését célzó intézkedések, azok ütemezése az intézmény egészére és annak jogi személyiségű szervezeti egységére egyaránt,

d) a c) pontban meghatározott adósságállomány kialakulásának, illetve újbóli keletkezésének megakadályozását szolgáló intézkedések,

e) saját vagyonának könyv szerinti és piaci értéke,

f) hosszú távú kötelezettségvállalásainak állománya, az azokból következő éves fizetési kötelezettségek a teljes futamidő alatt.

(5) A felsőoktatási intézmény a (4) bekezdés szerinti megkereséshez csatolja az intézményfejlesztési tervnek a besorolás változásának megfelelően átdolgozott, annak hatásait tükröző tervezetét.

(6) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a vállalkozó közintézetté történő átsorolás feltételéül szabott megfelelő mértékű saját vagyonnal, ha az átsorolás kezdeményezésének évét megelőző év december 31-én a saját vagyonának könyvvizsgáló által ellenőrzött piaci értéke legalább kétszerese az intézmény hosszú távú kötelezettségvállalásai és éven túli kötelezettségvállalásai jelenértéke együttes összegének.

36/B. § (1) A költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl a vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény besorolását meg kell változtatni, és a felsőoktatási intézményt közintézetté kell átsorolni, ha

a) a 36/A. § (2) bekezdés bb), illetve cb) pontja alapján történő átsorolás esetén a vállalkozó közintézetté történő átsorolást követő kettő éven belül a lejárt esedékességű adósságállománya nem szűnt meg,

b) 36/A. § (2) bekezdés ba), illetve ca) pontja alapján történő átsorolás esetén

ba) hatvan napon túli lejárt adósságállománya keletkezett, vagy

bb) legalább három hónapon át fennálló, háromszázmillió forintot, vagy saját vagyona értékének - ide értve intézményi társaságában meglévő részesedése értékét is - egyharmad részét meghaladó, harminc napon túli lejárt adósságállománya keletkezett.

(2) A vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény besorolásának megváltoztatását megelőzően az (1) bekezdés szerinti adósságállománnyal kapcsolatos valamennyi követelést ki kell elégíteni.

36/C. § (1) A 36/A-36/B. §-ban meghatározottakat a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységére megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézménynek, jogi személyiségű szervezeti egységének, valamint a közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti egységének más költségvetési szervvel, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, hatvan napot meghaladó ki nem elégített és be nem hajtható tartozásaiért a felsőoktatási intézmény az államháztartásról szóló törvény 87. § (3) bekezdés c) és e) pontja és (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti forrásai, 100/J. § (8) bekezdés szerinti tartaléka, a 87. § (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti források maradványa, valamint a saját vagyona terhére tartozik helytállni. A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézet jogi személyiségű szervezeti egységének tartozásaiért, továbbá a felsőoktatási intézmény forrásait és saját vagyonát a fentiek szerint terhelő helytállási kötelezettség teljesítéséért a felügyeleti szerv nem tartozik mögöttes felelősséggel.

A vezető testület

36/D. § (1) A költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolásával egyidejűleg vezető testületet kell létrehozni.

(2) A vezető testület létrehozásával, működésével, tagjai megbízatásának megszűnésével, napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a következők figyelembevételével:

a) a vezető testületnek öt - a szenátus által választott - tagja van,

b) a vezető testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik,

c) nem lehet a vezető testület tagja,

ca) akivel kapcsolatosan a 23. § (7) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok állapítható meg,

cb) aki tagja az intézmény gazdasági tanácsának, illetve más költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vezető testületének,

cc) a felsőoktatási intézményben magasabb vezetőként, illetve vezetőként foglalkoztatott személy,

cd) aki nem teljesítette vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét,

d) a vezető testület

da) tagjai maguk közül választanak elnököt,

db) szükség szerint - de havonta legalább egy alkalommal - tart ülést,

dc) ülései a felsőoktatási intézmény alkalmazottai, hallgatói, a szenátus és a gazdasági tanács tagjai számára nyilvánosak,

dd) határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van, döntéseit - ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő - a jelen lévő tagok többségének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt,

de) jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani,

df) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.

(3) A vezető testület tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvénynek a közszolgálatban álló személyekre vonatkozó szabályai szerint kétévenként kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a rektor felel.

36/E. § (1) A költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként átsorolt felsőoktatási intézmény szenátusa vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági döntéseit a vezető testület egyetértésével hozza. E körben a vezető testület egyetértése szükséges különösen a 25. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, a 27. § (6) bekezdés c)-e) pontjában, (8) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott kérdésekben hozott vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági döntésekhez.

(2) A vezető testület tagjainak felelősségére az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

36/F. § (1) Megszűnik a vezető testület - és tagjainak megbízatása - a költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény közintézetté történő átsorolásával. A vezető testületi tagság megszűnik továbbá a megbízatás lejártával, illetőleg visszahívással. A lemondás elfogadása a szenátus hatáskörébe tartozik.

(2) A vezető testület elnökének - az elnök esetén a testület tagjának - kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot, aki

a) egymást követő három ülésen nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni,

b) a tagságból eredő feladatait - bármilyen okból kifolyólag - több mint fél éven keresztül nem tudja ellátni,

c) utóbb bekövetkezett - a 36/D. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott - körülmény miatt a vezető testületnek nem lehet tagja.

(3) Lemondás és visszahívás esetén a szenátusnak hatvan napon belül újabb tagot kell választania.

36/G. § (1) A költségvetési szerv felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetre vonatkozó szabályok szerint működő jogi személyiségű szervezeti egységében a 36/D. §, 36/E. § (2) bekezdése, 36/F. § rendelkezései alapján kell vezető testületet létrehozni, illetve működtetni.

(2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetője a szervezeti egységet illetően a felsőoktatási intézmény alapító okiratában, szervezeti és működési szabályzatában, éves költségvetésében, illetve a 136/B. § (2)-(4) bekezdése szerinti szabályzatban meghatározott körben a vezető testület egyetértésével jogosult döntést hozni.”

13. § Az Ftv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmény a 15. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból való törlés napjával megszűnik. A felsőoktatási intézmény törlésére akkor kerül sor, ha