2009. évi CXLI. törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról1
1. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről (szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;”
(2) A Hszt. 2. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti.”
2. § A Hszt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagját az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.”
3. § A Hszt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját
a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti,
b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.”
4. § A Hszt. „Egyesülési jog” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A 21. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezeteknek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.”
5. § A Hszt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.”
6. § A Hszt. 29. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:]
„c) a szolgálati és munkakörülményekre - ennek keretében az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés betartására - vonatkozó szabályok megtartását hivatali munkaidőben, illetve indokolt esetben szolgálatteljesítési időben ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni. Az ellenőrzés a szolgálati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, illetve nem akadályozhatja.”
7. § A Hszt. 32. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem rendelkezik, úgy a fegyveres szerv más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente - utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából vették igénybe.”
8. § A Hszt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, áthelyezéséhez, 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli érintett reprezentatív szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának méltatlansága, vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható alkalmatlansága, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból a beosztásának ellátására alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.”
9. § A Hszt. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos parancsnok (3) bekezdésben biztosított jogköre nem alkalmazható a hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományába tartozó zászlós és tiszthelyettes esetében. A 2. számú mellékletben meghatározott kiemelt munkáltatói jogkört - a miniszternek biztosított jogkörök kivételével - zászlós, tiszthelyettes esetében a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, mint állományilletékes parancsnok és - e törvény rendelkezései szerint - az önkormányzat képviselő-testülete, a Főváros esetén a közgyűlés gyakorolja.”
10. § A Hszt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.
(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a) a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél,
b) a felsőoktatási intézménynél,
c) a tudományos intézménynél,
d) a közigazgatási szervnél,
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,
f) az egészségügyi intézménynél,
g) a szövetséges fegyveres erőknél,
h) polgári védelmi feladatok ellátása céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál,
i) az ügyészségnél,
j) a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél,
k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, valamint
l) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként
(a továbbiakban együtt: más szerv).”
11. § A Hszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja, beleegyezése esetén, - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - az érintett miniszterek és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A vezénylést írásban kell rögzíteni.”
12. § A Hszt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyészséghez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
13. § A Hszt. 44. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik]
„i) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a 245/D. § (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség;”
14. § A Hszt. „Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés” alcíme a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél - felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában - beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.
(2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna.”
15. § (1) A Hszt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatásos állomány tagját
a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után,
b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján
a miniszter vezényli.”
(2) A Hszt. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A hivatásos állomány (5) bekezdés szerint vezényelt tagjának juttatására, többletjuttatására, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.”