2009. évi CXLIV. törvény

a vízitársulatokról1

Az Országgyűlés a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátása érdekében a vízitársulat (a továbbiakban: társulat) alapítására, szervezetére, működésére, tevékenységére, szakmai feladataira, a társulat és tagjai jogaira, kötelezettségeire, felelősségére, a társulat gazdálkodására, szervezeti változásainak formáira, továbbá törvényességi felügyeletének rendjének szabályozására a következő törvényt alkotja:

Fogalmak

1. § E törvény alkalmazásában:

1. alakuló gyűlés: az érdekeltek fóruma a társulat megalakítása céljából;

2. állami hozzájárulás: a társulat vagyonkezelésébe tartozó közcélú vizek és vízilétesítmények fejlesztését, működtetését, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben évenként megállapított költségvetési hozzájárulás;

3. beolvadás: egyesülési folyamat, amelyben a beolvadó társulat megszűnik, és annak vagyona az átvevő társulatra, mint jogutódra száll át;

4. elkülönített vagyon: a társulat nyilvántartásában kimutatott társulati művek, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a társulati művek értékének 8%-a;

5. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely a társulat működési területéhez nem tartozó ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;

6. érdekelt képviselete: az érdekeltet az alakuló gyűlésen képviselő személy;

7. érdekeltség jogcíme: ingatlantulajdonlás vagy ingatlan egyéb jogcímen történő használata;

8. érdekeltségi terület: az a terület, amelynek felszíni és felszín alatti vizei mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe juthatnak, illetve elvezethetők, és a terület nem tartozik a társulat működési területébe;

9. felügyelőbizottság: a társulat ellenőrző szerve;

10. intézőbizottság: a társulat irányító szerve;

11. kijelölt vízjárta terület: a települési önkormányzat által kijelölt időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek;

12. kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység;

13. közcélú mezőgazdasági vízgazdálkodási művek: több ingatlantulajdonost vagy használót érintő, vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények;

14. közcélú vízimunkák: vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények fenntartása, üzemeltetése, vízilétesítmények építése, fejlesztése, valamint a védekezés;

15. küldött: a társulat tagjainak képviseletét ellátó személy, akit az alakuló gyűlés vagy a területi egység tagjai választanak;

16. küldöttgyűlés: a társulat legfőbb szerve, a társulat küldöttjeinek és tisztségviselőinek összessége;

17. küldött jelölt: területi egységenként az érdekeltek által jelölt személy, akit az alakuló gyűlés választ meg küldöttnek;

18. működési terület: az a földrajzi terület, amelyen társulat működik;

19. önkormányzati hozzájárulás: a társulati művek körébe tartozó önkormányzati tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fejlesztését, működtetését, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló, a települési önkormányzatok évenként megállapított költségvetési hozzájárulása;

20. összeolvadás: egyesülési folyamat, amelynek során az egyesülő társulatok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új társulatra, mint jogutódra száll át;

21. részvízgyűjtő: a társulat működési területének alapszabályban földrajzilag meghatározott része;

22. szakmai felügyelet: a társulati közfeladatok ellátásának felügyeletét a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv látja el;

23. szervezőbizottság: a társulat megalakulását előkészítő szervezet, legalább hét tagból áll. Több mint a felét a társulat megalakításában érdekelt természetes személyek, illetve szervezetek (képviselői) alkotják. Tagja a közfeladat ellátása szerint illetékes területi vízügyi és mezőgazdasági igazgatás szervének, a vízgazdálkodási társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője is;

24. szétválás: a társulat a társulati vagyon egy részének a részvételével két vagy több társulatra válik szét;

25. társulat érdekképviselete: a társulatok vagy szerveződéseik által érdekképviseleti célból létrehozott, az egyesülési törvény szerint működő országos vagy területi hatáskörű szervezet;

26. társulat tagja: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, aki, illetve amely a társulat működési területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;

27. társulati hozzájárulás: a társulat tagjainak e törvény szerinti fizetési kötelezettsége a társulati közfeladatok ellátásához (alap- és differenciált hozzájárulás);

28. társulati alaphozzájárulás: társulat tagjainak e törvény szerinti mértékű fizetési kötelezettsége a társulati közfeladatok ellátásához;

29. társulati alapszabály: a társulat önkormányzati működésének szabályait meghatározó dokumentum;

30. társulati differenciált hozzájárulás: e törvényben meghatározott elvek szerint a küldöttgyűlés által megállapított fizetési kötelezettség a társulati többlet közfeladatok ellátásához;

31. társulati alaphozzájárulást megalapozó területi egység: 1 hektár;

32. társulati közfeladat: a társulat tagjainak érdekeit szolgáló vízgazdálkodási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;

33. társulati művek: azok a közcélú, mezőgazdasági és más célú vízgazdálkodási művek, amelyeket a társulat küldöttgyűlése annak nyilvánít;

34. területi egység: a társulat működési területének az a földrajzilag meghatározható része, amelyről a terület érdekeltjei, a társulat tagjai küldöttjelölteket, küldötteket választanak;

35. területi vízgazdálkodás: a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási feladatok a káros többlet vizek és a vízhiányok okozta károk megelőzése, elhárítása érdekében;

36. törvényességi felügyeletet gyakorló szerv: a területileg illetékes cégbíróság;

37. vízitársulati jegyzett tőke: a vízitársulatok saját vagyona.

A társulat fogalma

2. § (1) A társulat jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet.

(2) A társulat a 3. § (2) bekezdésben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét a működési területén végzi.

(3) Egy működési területen a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására egyidejűleg csak egy társulat működhet.

A társulat tevékenysége

3. § (1) A területi vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott társulatok útján is elláthatók.

(2) A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő közcélú vízgazdálkodási műveken (a továbbiakban: társulati művek) területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet.

(3) A társulat alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(4) A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

A társulat szakmai feladatai

4. § (1) A társulat szakmai feladatai:

a) vízrendezés: a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának biztosítása;

b) vízkárelhárítás: belvízkárok és helyi vízkárok elhárítása, mérséklése;

c) árvízmentesítés: a folyók árterületét mentesítése az időszakos elöntésektől;

d) mezőgazdasági vízhasznosítás, öntözővíz biztosítása mezőgazdasági termelők számára, vízpótlás, vízszolgáltatás halastavak számára;

e) vízvisszatartási, víztározási feladatok.

(2) A társulat a vízrendezési feladatok ellátása érdekében közcélú vízgazdálkodási létesítményeket (csatornákat, szivattyútelepeket, tározókat) létesít, fejleszt, újít fel, tart fenn és üzemeltet, továbbá vízfolyásokat tart fenn és üzemeltet.

(3) A társulat a vizek kártételei ellen a küldöttgyűlés által elfogadott vízkárvédelmi terve alapján a társulati műveken önálló védelmi tevékenységet végez: belvízvédekezik, területi vízkárelhárítást végez, védekezik a kisvízfolyások árhullámaival szemben. A védelmi feladatokat társulati hozzájárulásból, a művek tulajdonosainak hozzájárulásaiból és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárelhárítási Szabályzatában foglaltak szerint az állami védelmi forrásokból finanszírozza. A társulati műveken a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a művek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - a társulatok kötelezettsége.

(4) A társulat tagjai részére mezőgazdasági vízhasznosítást, a táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatást, természetvédelmi célú vízvisszatartást végezhet, amelyet a szolgáltatást igénybe vevők differenciált érdekeltségi hozzájárulással is finanszírozhatják.

(5) A társulatot a társulati művekkel kapcsolatban üzemeltetési jog és kötelezettség illeti meg. Jogosult a művekkel kapcsolatba kerülő szervezetek és személyek számára a társulati művekre vonatkozó kezelői hozzájárulást kiadni.

Tagsági jogviszony

5. § A társulat tagjai a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (a továbbiakban: tagok). A települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a társulatnak.

6. § (1) A tag joga, hogy

a) a társulat alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon;

b) képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;