2009. évi CLII. törvény

az egyszerűsített foglalkoztatásról1

1. § (1) E törvény szabályai szerint, egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)

a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,

b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,

c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy

d) alkalmi munkára.

(2) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,

2. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,

3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,

4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,

5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony,

6. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,

7. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,

8. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony

3. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt az 1. melléklet szerinti tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a 12. §-ban foglalt rendelkezéseket - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - ebben az esetben is alkalmazni kell.

(3) Növénytermesztési idénymunka esetében az 1. mellékletben szereplő munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.

(4) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.

(5) Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

(6) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

(7) Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató - kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában - az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról a 2. melléklet szerinti jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek

a) a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)-(7) bekezdését,

b) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83-83/A. §-át,

c) a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84-84/A. §-át,

d) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A-86/E. §-át,

e) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105-106/B. §-át,

f) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,

g) a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,

h) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,

i) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét,

j) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,

k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, valamint

l) a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló XII. fejezetét.

(3) Háztartási munka esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a) nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójával,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni,

c) a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76. § (7)-(8) bekezdését és 76/A-76/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthető,

d) nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A-85/B. §-a,

e) nem kell alkalmazni az Mt. munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102. § (2) bekezdését,

f) nem kell alkalmazni az Mt. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át,

g) nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérről szóló 143-143/A. §-a,

h) nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó 170-170/D. §-a.

(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,

b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,

c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást.

(5) Ha e törvény szerint jelenléti ívet kell vezetni, a jelenléti ív szabályszerű kitöltésével a munkáltatónak az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.

5. § (1) Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag

a) mezőgazdasági idénymunka, valamint

b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka

keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi

a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint

b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel

kiadása érdekében.

(3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.

6. § Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

7. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre

a) természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint