b) a 2. § 2-4. pontjában meghatározott idénymunka esetén

az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-10. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

8. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli

a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha

a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és

b) a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,

a munkáltató közterhet nem fizet.

9. § (1) Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt szabályok, illetve a 8. § (1)-(2) bekezdés alkalmazása helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. Az évi tízezer órás munkaidőt meghaladó foglalkoztatásra teljes egészében a 7. § (1) bekezdésében, illetve a 8. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közteherelőleg választásának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak bejelentse, a termőterület nagysága és a növénytermesztési termékek megjelölésével, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlésével.

(3) A közteherelőleg alapját a munkáltató által meghatározott termőterületre eső, a külön jogszabályban meghatározott, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethető (nettó), külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér, illetve - ha a munkavállalót megilleti - garantált bérminimum szorzataként kell meghatározni. A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap tizenkét százaléka.

(4) A befizetett közteherelőleg és a 7. § (1) bekezdés, illetve a 8. § (1) bekezdés alapján ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejűleg meg kell fizetnie, illetve a többletet a bevallással egyidejűleg - amennyiben külön jogszabály szerint igazolja, hogy a munka elvégzésére elháríthatatlan külső ok miatt nem került sor - visszaigényelheti, vagy nyilatkozata szerint az állami adóhatóságnál nyilvántartott más tartozásra átvezettetheti. Az adóhatóság a többletnek a munkáltatót terhelő köztartozás levonása után fennmaradó részét a bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjától számított harminc napon belül utalja vissza.

10. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha

a) külföldi személy vagy

b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy

c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

Ellátásra való jogosultság

11. § (1) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján

a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,

b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

(2) A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.

(3) A 8. § (3) bekezdésében említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

Bejelentési és bevallási szabályok

12. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti

a) a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét,

b) a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát,

c) ha a munkavállaló a 2. § 8. pontjában meghatározott tagállamban vagy egyezményben részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, ezt a tényt, amennyiben ezt a tényt a munkáltatónak a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 1972. március 21-i 574/72/EGK rendeletének 11., valamint 12. cikke alapján kiadott, illetve az egyezmény alapján kiállított igazolással a munkáltató előtt igazolta,

d) az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony 1. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt,

e) a munkavégzés helyét.

(2) A bejelentést a munkáltató választása szerint

a) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni,

b) mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet,

c) magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti telefonon történő bejelentés az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő személy azonosítását követően. Az azonosítás érdekében a központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentő nevét, születési idejét, adóazonosító jelét és TAJ-számát. A központi ügyfélszolgálat a bejelentésről az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint hangfelvételt készít, amelynek tényéről a telefonkapcsolat kezdetén tájékoztatást ad. A központi ügyfélszolgálat a bejelentő által közölt adatokat, valamint a bejelentés pontos időpontját az ügyfélvonalon történő bejelentéssel egyidejűleg számítógépen rögzíti, továbbá az adatfelvétel regisztrációs számáról a munkáltatót tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat elektronikus úton haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi ügyfélszolgálat a hangfelvételt az adatok számítógépen való rögzítését követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. A központi ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott feladatai ellátása során az e bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot megismerheti és kezelheti.

(4) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az Art. általános szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenően, az Art. 23. §-ától eltérően, az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is.

(5) Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi ügyfélszolgálattól hozzá érkező bejelentett adatokat az Art. 16. § (5)-(6) bekezdéseinek és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-ának rendelkezései szerint továbbítja.

(6) Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie.

13. § (1) A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén - az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.

14. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén a közteher-fizetési kötelezettséget, a 7. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó egyszerűsített foglalkoztatás esetén a járulék- (tagdíj-) és adóelőleg-fizetési kötelezettséget az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.

(2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher, a 9. § (3) bekezdése alapján befizetett közteherelőleg, illetve a 9. § (4) bekezdése alapján befizetett közteherkülönbözet összegéből

a) magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8%-ot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

b) 21,9%-ot a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának,

c) 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és

d) 6,8%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak

utal át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettől eltérően a magánnyugdíjpénztárnak történő átutalás esetén a bevallás feldolgozását követően haladéktalanul kell teljesíteni.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény 2010. április 1-jén lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény

a) 24. §-ának (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése 2010. január 1-jén,

b) 23. §-ának (1) bekezdése 2010. január 2-án,

c) 12. § (2) bekezdésének b) pontja 2010. július 1-jén