2009. évi CLXIII. törvény

a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról1

Az Országgyűlés

kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus jogállam értékei, a közélet tisztasága és a közérdek következetes érvényre juttatása iránt;

megerősítve - ezen értékek megvalósítása érdekében - a korrupció elleni küzdelem fontosságát;

tekintettel a Magyar Köztársaságnak a korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra;

kinyilvánítva elkötelezettségét a foglalkoztatottak védelmére a közérdeksérelem veszélyét vagy megvalósulását feltáró bejelentések miatt a magánszférában és a közszférában egyaránt;

a korrupció elleni küzdelem átfogó stratégiája részeként;

a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ELJÁRÁS A TISZTESSÉGES ELJÁRÁS KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN

Az eljárás alapja

1. § (1) A tisztességes eljárás követelménye alapján az eljáró személy, illetve döntéshozó testület a jogszabályban meghatározott eljárása során előítélet-mentesen és elfogulatlanul, a mérlegelési jog gyakorlása során az eljárás résztvevőinek jogos érdekeit, ésszerűen méltányolható körülményeit is szem előtt tartva, az előírt határidőn belül köteles eljárni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben döntést hozó szervnek a döntés előkészítésért felelős vezetője vagy képviselője köteles írásos emlékeztetőt készíteni és vezetőjét tájékoztatni a hatáskörébe tartozó ügyben, arra fel nem jogosított személy által tanúsított, a döntés tartalmi befolyásolására irányuló tevékenységről. Az emlékeztetőben meg kell jelölni, hogy a befolyásolási kísérlet kinek a részéről, mely döntéssel kapcsolatban és milyen érdek előmozdítása céljából történt. A döntést hozó szerv a honlapján 3 munkanapon belül nyilvánosságra hozza az emlékeztetőt, kivéve, ha annak tartalma államtitkot vagy szolgálati titkot képez.

(3) Ezt a törvényt kell alkalmazni a tisztességes eljárás követelményének

a) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény hatálya alá tartozó támogatások odaítélésére és felhasználásának ellenőrzésére irányuló eljárás,

b) a közigazgatási szerv vagy közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jogszabály alapján jogosult hatóság eljárása,

c) a közbeszerzési eljárás, továbbá

d) az állami vagyonról szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény hatálya alá tartozó vagyon hasznosításával és elidegenítésével kapcsolatos döntéshozatali eljárás

során történt megsértésének kivizsgálására.

(4) E törvény alkalmazásában:

a) foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos, illetve szerződéses állományú tagjának szolgálati jogviszonya és a bedolgozói jogviszony, valamint a felek között legalább egy éve fennálló megbízási jogviszony, ha a felek a szerződésben a felmondási jog korlátozásában állapodtak meg és az érintett személy bevétele ezen időszak alatt kizárólag e megrendelőtől származik;

b) munkavállaló: az a) pontban foglaltak szerinti jogviszonyban álló természetes személy;

c) munkáltató: a b) pont szerinti munkavállalót az a) pont szerinti jogviszonyban foglalkoztató természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság;

d) a jövedelmi viszonyok jelentős megromlása: ha a bejelentő munkavállaló a foglalkoztatási jogviszonyából származó jövedelemből már nem részesül, vagy a munkáltató intézkedése folytán a munkabére csökken;

e) jelentős előny: a 25 millió forintot meghaladó mértékű előny, ide értve azt az esetet is, ha ugyanazon személlyel, szervvel szemben tett több cselekményre vonatkozó bejelentésben vagy bejelentésekben valószínűsített érték együttesen meghaladja ezt az összeget.

2. § (1) E törvény alkalmazásában a tisztességes eljárás követelményének sérelmét jelenti annak a személynek, döntéshozó testületnek vagy hatóságnak a magatartása, tevékenysége, aki, illetve amely feladatának ellátása, hatáskörének gyakorlása során

a) a teljes körű tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ide értve a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságára, közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségeket is,

b) a mérlegelési vagy méltányossági jogkörével visszaél,

c) az ügyfél vagy más jogát vagy jogos érdekét a közérdek vagy az ellenérdekű ügyfél jogának vagy jogos érdekének védelméhez szükséges mértéket meghaladóan korlátozza,

d) hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, vagy az egyenlő bánásmód követelményét másként megsérti, vagy

e) eljárási cselekményt jogszabálysértően végez vagy mulaszt el,

ha ez a magatartás egyidejűleg az ügyfél vagy harmadik személy javára olyan előny szerzését célozza vagy eredményezi, amelyhez e magatartás hiányában nem juthatott volna, ide értve azt is, ha az ügyfél vagy harmadik személy e magatartással másnak okozott hátrány miatt kerül előnyös helyzetbe.

(2) Előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt is érteni kell, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén azt is, ha az előny élvezője valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség, vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.

(3) A tisztességes eljárás követelményének sérelme megvalósul azzal is, ha az (1) bekezdésben foglalt magatartásra azért kerülhetett sor, mert az arra köteles személy nem tett eleget felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének, illetőleg ha az arra köteles személy azért nem tudott eleget tenni a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének, mert e kötelezettséget a szervezeten belül nem, vagy nem pontosan határozták meg.

A tisztességes eljárás követelménye megsértésének vizsgálatára irányuló eljárás

3. § A tisztességes eljárás követelménye megsértésének vizsgálatára irányuló eljárás (a továbbiakban: vizsgálati eljárás) során - ha e törvény másként nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek

a) az eljárási alapelvekre,

b) a nyelvhasználatra,

c) az ügyfélre,

d) a jogutódlásra,

e) az adatkezelésre,

f) a joghatóságra és a hatáskörre,

g) a kapcsolattartás általános szabályaira,

h) az elsőfokú eljárásban

ha) az eljárás megindítására,

hb) az ideiglenes biztosítási intézkedésre, az ügyintézési határidőre,

hc) a jegyzőkönyvre és a hivatalos feljegyzésre,

hd) az adatok zárt kezelésére,

he) a képviseletre,

hf) a kizárásra,

hg) az idézésre és az értesítésre,

hh) a tényállás tisztázására,

hi) az ügyfél nyilatkozatára és az adatszolgáltatási kötelezettségre,

hj) az iratra,

hk) a tanúzásra,

hl) a szemlére,

hm) a szakértőre,

hn) a tolmácsra,

ho) az eljárás akadályozásának következményeire,

hp) a tárgyalásra,

hq) a határidő számítására,

hr) az igazolási kérelemre,

hs) az eljárás irataiba való betekintésre és a bizonyítékok ismertetésére,

i) a vizsgálati eljárás körében a hatósági ellenőrzésre,

j) a hatóság döntéseire,

k) a jogorvoslatra és a döntés-felülvizsgálatra,

l) a végrehajtásra, valamint

m) az eljárási költségre és annak viselésére

vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy újrafelvételnek nincs helye.

Hatáskör és illetékesség

4. § A vizsgálati eljárásban hatóságként a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hivatal) - az ország egész területére kiterjedő illetékességgel - jár el.

A vizsgálati eljárás megindítása

5. § (1) A vizsgálati eljárás hivatalból indul. A vizsgálati eljárásban a Hivatal eljárhat minden olyan ügyben, amelyben rendelkezésére álló tények és adatok értékelése alapján a tisztességes eljárás követelményének sérelmét valószínűsíti.

(2) A vizsgálati eljárás a Hivatalnak a tisztességes eljárás követelményének megsértéséről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő öt éven belül indítható meg. Ha a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az e bekezdés szerinti határidőkbe a vizsgált cselekmény miatt indult büntetőeljárás időtartama nem számít bele.

(3) A Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a sajtó és a tömegtájékoztatás közleményeit, valamint az Állami Számvevőszék jelentéseit, és ha a hatáskörét érintő körülményre utaló adatot észlel, a (3)-(6) bekezdés szerint jár el.

(4) A Hivatal a tudomására jutott tények, adatok értékelése alapján, a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartással biztosított vagy lehetővé tett előny feltételezett mértékét is mérlegelve dönti el, hogy a vizsgálati eljárást megindítja, vagy azt mellőzi. Ha az előny jelentős mértékű, a Hivatal a vizsgálati eljárást megindítja.

(5) Ha a Hivatal bejelentés alapján jár el, a vizsgálati eljárás megindításáról a bejelentéstől számított nyolc munkanapon belül dönt. Ha a tudomására jutott tények, adatok alapján az elért, vagy elérni kívánt előny jelentős mértéke valószínűsíthető, de a rendelkezésre álló tények és adatok alapján a vizsgálati eljárás megindításának szükségességéről más okból nem lehet egyértelműen állást foglalni, a Hivatal elnöke intézkedik az eljárás megindításáról szóló döntéshez szükséges adatok további tizenöt munkanapon belüli beszerzéséről.

(6) A Hivatal nem indít vizsgálati eljárást, ha

a) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

b) a bejelentésben foglalt ügyben már döntést hozott, és a bejelentés a korábbi eljárásban még nem értékelt tényt nem tartalmaz,