c) a tisztességes eljárás követelményének sérelme nem valószínűsíthető.
(7) A Hivatal mellőzheti az olyan bejelentés vizsgálatát, amelynek bejelentője ismeretlen, kivéve, ha a bejelentés a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás megvalósítására bizonyítékot tartalmaz.
(8) A vizsgálati eljárás a Hivatal erre vonatkozó döntésével indul meg. A vizsgálati eljárás megindításáról a bejelentőt is értesíteni kell.
Más eljárás kezdeményezése, feljelentés
6. § (1) Ha a Hivatal folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálati eljárást indított, az e törvényben meghatározott feladatköre alapján a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként részt vesz.
(2) Ha a tudomására jutott tények, adatok, bizonyítékok értékelése alapján, vagy a vizsgálati eljárás során olyan magatartást tár fel, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Hivatal a hatáskörrel rendelkező illetékes szervnél eljárást kezdeményez. Az élet, egészség, testi épség közvetlen veszélyeztetésére utaló adat esetén a kezdeményezést haladéktalanul meg kell tenni.
(3) A Hivatal kezdeményezi a tisztességes eljárás követelményét megsértő személy, valamint a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének, illetőleg az ilyen kötelezettség pontos meghatározására vonatkozó kötelezettségének eleget nem tévő személy felelősségre vonását az arra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnél.
(4) A hatáskörrel rendelkező illetékes szerv az eljárást köteles lefolytatni és annak eredményéről a Hivatalt tájékoztatni. Fegyelmi vétségre utaló körülmény észlelése esetén a Hivatal fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, aki köteles a fegyelmi eljárást megindítani és annak eredményéről a Hivatalt tájékoztatni. A fegyelmi eljárás lefolytatásának és a jogkövetkezmény megállapításának nem akadálya, ha a kötelezettségszegéstől három év már eltelt, feltéve, hogy öt év még nem telt el.
(5) Bűncselekmény gyanújára utaló adatról való tudomásszerzés esetén a Hivatal haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkező, illetékes nyomozó hatóságnál, vagy az ügyésznél, és köteles elősegíteni a büntetőeljárás sikerét.
(6) Ha a Hivatal által is vizsgált cselekmény miatt az ügyész vádat emelt, e cselekmény tekintetében a Hivatal a vizsgálati eljárását felfüggeszti a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. A Hivatal a bíróságnak az e cselekmény miatt hozott jogerős határozatában megállapított tényálláshoz kötve van.
(7) Más szerv eljárásának kezdeményezése nem akadálya annak, hogy a tisztességes eljárás követelményének sérelme miatt a Hivatal maga is eljárjon, kivéve a (4) és az (5) bekezdésben foglalt esetet.
(8) A Hivatal a (2) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezéséről, a feljelentés megtételéről, valamint a vizsgálati eljárása felfüggesztéséről a bejelentőt értesíti.
7. § (1) A Hivatal - ha a döntést bíróság nem vizsgálta felül - a döntést hozó szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet azon jogorvoslattal meg nem támadható, az 1. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban hozott érdemi döntéssel szemben, amelynek tárgyában vizsgálati eljárást folytat.
(2) A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv a benyújtástól számított huszonkét munkanapon belül, a testületi formában működő felügyeleti szerv a legközelebbi ülésén határoz, és határozatát a meghozatalától számított nyolc munkanapon belül a Hivatallal köteles közölni.
(3) Ha a felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, illetve azt határidőben nem folytatja le, a Hivatal az erről szóló határozat kézbesítésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezésben a Hivatal - a tudomására jutástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.
(5) Ha a szervnek az érintett tevékenységi körben felügyeleti szerve nincs, a Hivatal a tudomására jutástól számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A Hivatal a keresetlevélben - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.
Az ügyfél és a bejelentő
8. § (1) A vizsgálati eljárásban az ügyféli jogállás külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül az, akivel szemben a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás miatt indult meg a vizsgálati eljárás, illetve akinek ügyében a tisztességes eljárás követelményének a sérelme megvalósult.
(2) A bejelentőt - akkor is, ha nem minősül ügyfélnek - minden eljárási cselekményről értesíteni kell és minden döntést vele is közölni kell.
(3) A Hivatal a bejelentő személyére vonatkozó adatokat köteles titokban tartani. Azokat csak akkor teheti más számára megismerhetővé, ha ehhez a bejelentő kifejezetten hozzájárult.
9. § (1) Ha a hivatalból indult vizsgálati eljárás során vagy azt megelőzően a jogi személy ügyfél jogutódlással megszűnik, jogutódját az eljárásba akkor kell bevonni, ha az eljárás adatai alapján a jogutódlás folytán a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásból fakadóan előnyösebb helyzetbe került.
(2) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak más személy vagy szervezet is részese volt, a vizsgáló az érintett személyt vagy szervezetet az eljárásba ügyfélként bevonja.
A tényállás tisztázása
10. § (1) A Hivatal a vizsgálati eljárása során annak megállapítására, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók, felvilágosítást kérhet, bárkitől okiratok és adatok rendelkezésre bocsátását kérheti. A felvilágosítás megadása és az adatszolgáltatás nem tagadható meg akkor sem, ha az adat üzleti titoknak, banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak minősül. A vizsgálati eljárás szempontjából lényeges államtitkot és szolgálati titkot a Hivatal az e törvényben szabályozott vizsgálati eljárásában megismerheti. A vizsgáló és a Hivatal elnöke által megismert titok megtartására az államtitkokról és a szolgálati titokról szóló törvényi rendelkezések irányadók.
(2) A Hivatal felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához szükséges adatokat, ideértve a természetes személyazonosító adatait. Az ügyfél nem köteles a saját, vagy a vizsgálat tárgyát képező eljárásra vonatkozó törvény szerinti hozzátartozója jogsértését beismerő nyilatkozatot tenni.
(3) A Hivatal - az érintett hozzájárulása vagy kifejezett kérelme hiányában, a különleges adatok kivételével - a vizsgált magatartással összefüggésben jogosult kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és a vizsgálati eljárás e törvényben meghatározott céljával kapcsolatos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően megismert személyes adatait, amelyek felhasználása az eljárás eredményes lefolytatásához szükségesek. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás e törvényben meghatározott céljával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a Hivatal az ilyen adatot haladéktalanul felismerhetetlenné teszi.
(4) A Hivatal az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének a (3) és a (4) bekezdésben megjelölt személyes adatait a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartás bizonyítása céljából kezelheti. Az adatkezelés határideje az eljárás jogerős befejezésétől számított két év; ha a Hivatal döntése ellen jogorvoslati eljárás indult, e határidőt a bíróság jogerős határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.
(5) A vizsgálati eljárásban lefolytatott szemle során a szemlét végző személy eljárási jogosultságát az e célból kiállított megbízólevéllel igazolja.
(6) Ha a szemlét végző személy a lefoglalt iratot vagy adathordozót - a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával - a birtokosának őrizetében hagyja, az iratokat vagy az adathordozót megőrzésre alkalmas módon vagy külön helyiségben lezárja és lepecsételi.
(7) Az ügyvéd és a közjegyző kivételével a tanú meghallgatható az ügyfélnek a vizsgálati eljárás szempontjából jelentős védett adatának minősülő tényről akkor is, ha nem kapott felmentést a titoktartás alól.
(8) Az eljárás lefolytatására kijelölt személy az eljárását kizáró okként köteles bejelenteni a Hivatal elnökének, ha olyan ügyben jelölték ki az eljárásra, amelyben saját maga vagy közeli hozzátartozója az ügyben érintett gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik; gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.
Az eljárási bírság
11. § (1) A vizsgálati eljárásban kiszabott eljárási bírság legkisebb összege természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében a bírság legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.
(2) Ha a megbírságolt a bírság alapjául szolgáló magatartással felhagy, a Hivatal a bírságot elengedheti vagy mérsékelheti.
A vizsgáló jelentése
12. § (1) A vizsgálati eljárásban a tényállás tisztázását követően az eljárást lefolytató személy (a továbbiakban: vizsgáló) jelentést készít, amelyet a Hivatal elnöke elé terjeszt.
(2) A jelentés tartalmazza a következő adatokat:
a) a vizsgálati eljárás tárgyának megjelölését,
b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c) a vizsgáló indítványát
ca) a vizsgálati eljárás további eljárási cselekményeire, illetve - szükség esetén - az ideiglenes intézkedés elrendelésére, más szerv, hatóság eljárásának kezdeményezésére, feljelentés tételére,
cb) a tisztességes eljárás megsértésének megállapítására vagy ennek mellőzésére,
cc) az alkalmazandó jogkövetkezmény típusára és mértékére.
(3) A vizsgáló a jelentésben javaslatot tehet az eljárás megszüntetésére és annak határozattal való megállapítására is, hogy a vizsgálati eljárás eredményeként a vizsgálati eljárás elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, vagy a vizsgálati eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a tisztességes eljárás követelményének a megsértése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.