2010. évi I. törvény

az anyakönyvi eljárásról1

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy

- az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét,

- az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás vívmányainak összehangolásával biztosítsa az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerű működését, továbbá

- megteremtse az elektronikus anyakönyvet,

a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Anyakönyvi eljárás

a) a házasságkötés és a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás,

b) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás,

c) a névváltoztatási és a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás,

d) az anyakönyv vezetése.

(2) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely - az ellenkező bizonyításáig - az e törvényben meghatározottak szerint közhitelesen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetve azok változását.

(3) Anyakönyvet kell vezetni

a) a születésről,

b) a házasságról,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolatról, valamint

d) a halálesetről.

2. § (1) A névváltoztatási eljárás, a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás, valamint az anyakönyv vezetése közigazgatási hatósági eljárás.

(2) A házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásra, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

a) anyakönyv vezetése: az alap- és utólagos bejegyzés anyakönyvbe történő teljesítése,

b) anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi eljárás során felhasznált, valamint keletkező irat, amely alapján az anyakönyvbe adat került bejegyzésre,

c) elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás,

d) hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményének bejegyzése az e célra vezetett anyakönyvbe,

e) munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 24-26.,

f) nyilvántartó anyakönyvvezető: az az anyakönyvvezető, aki a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot őrzi,

g) személyazonosító adat: az érintett családi és utóneve, születési családi és utóneve, neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, előző családi és utóneve, állampolgársága, előző állampolgársága, valamint lakcíme,

h) születés: az élveszületés,

i) tolmács: a nyelvi tolmács és a jelbeszédben jártas személy.

Hatáskör

4. § (1) Az anyakönyvet a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője (a továbbiakban: anyakönyvvezető), továbbá - az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv anyakönyvvezetője (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság) vezeti.

(2) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezető közreműködik.

(3) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelemről az anyakönyvvezető dönt.

(4) Anyakönyvvezetői feladatokat a jogszabályban meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő polgármester, jegyző, valamint a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának köztisztviselője láthat el.

(5) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.

5. § A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve - a hazai anyakönyvezés kivételével - dönt az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről, ha annak alapja az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott okirat.

6. § (1) Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter dönt a névváltoztatási kérelemről.

(2) A külföldön felhasználásra kerülő hatósági bizonyítvány diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbenső felülhitelesítését az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter végzi.

Illetékesség

7. § (1) A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek illetékességi területén az történt.

(2) A születést - ha az mozgó járművön történt - az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az anya a járművet elhagyta.

(3) Többes születéskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az utolsó gyermek született.

(4) Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területét a gyámhatóság a határozatában születési helyként megjelölte.

8. § (1) Ha a haláleset mozgó járművön történt, annak anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet a járműről leemelték.

(2) Talált holttest esetében az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták.

(3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.

(4) Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető anyakönyvezi, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.

9. § A házasság megkötésére, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek a szándékukat bejelentik.

10. § A hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi

a) a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítését és halálesetét,

b) annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott,

c) a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van,

d) annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak.

11. § (1) Az utólagos anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, aki a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat vagy a haláleset anyakönyvezésére az anyakönyvi esemény bekövetkezésekor illetékes lett volna. Ha ez nem állapítható meg, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, a hazai anyakönyvezést végző hatóság az illetékes.

(2) A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.

12. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhető adatról kért anyakönyvi közokirat kiállítására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az anyakönyvi közokirat kiállítását kérték.

(2) Ha az anyakönyvi közokirat kiállítását a konzuli tisztviselőnél kérték, annak kiállítására az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.

(3) A papíralapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására a papíralapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető illetékes.

Szakmai irányítás és felügyelet

13. § (1) Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter - e feladatok tekintetében - ellátja az anyakönyvi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervek szakmai irányítását.

(2) Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve gyakorol felügyeletet.

Okirat és személyes nyilatkozat

14. § (1) Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani.

(2) Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a nyilatkozat megtétele előtt a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti.

(3) A külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos magyar konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(4) Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél adatait az anyakönyvben ellenőrizni kell. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi bejegyzés kijavításáig az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvben szereplő adat az irányadó.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás

15. § (1) Az anyakönyvi eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a tájékoztatást kivéve - a hatóság nem tart elektronikus úton kapcsolatot az ügyféllel.

(2) Az ügyfél a hatósági bizonyítványának és névváltozásiokirat-másolatának kiállítását elektronikus úton is kérelmezheti.

Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése

16. § (1) Az anyakönyvi eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell.

(2) Ha az ügyfél a magyar állampolgárságát nem tudja igazolni, az anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megállapítása céljából megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró szervet.