a) a közjegyzőt a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás),

b) az ügygondnok és eseti gondnok eljárásának külön jogszabályban meghatározott díja és költségtérítése (gondnoki díjazás) és

c) a biztosítási intézkedés elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült, külön jogszabályban meghatározott költség (biztosítási intézkedés költsége).

(2) A Pp. költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a hagyatéki eljárásban nem alkalmazhatók.

73. § (1) A hagyatéki eljárás költségét - a közjegyzői díjazás kivételével - a hagyatéki eljárásban

a) annak kell előlegeznie,

aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy

ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt);

b) az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés megtétele szükségessé vált; ha ez a személy nem állapítható meg, az örökös.

(2) Az (1) bekezdés ab) pontja szerint előlegezett összeg hagyatékátadási tehernek minősül.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés költségét - ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem örököl - az örökös viseli.

(4) A közjegyzői munkadíj megelőlegezése elrendelésének nincs helye; a közjegyzői díjazást egyéb tekintetben

a) annak kell előlegeznie,

aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy

ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt);

b) az viseli, aki örököl; ilyen személy hiányában az, aki a hagyatékra igényt terjesztett elő.

(5) Ha a hagyatéki eljárás díjának előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.

74. § A költségek megelőlegezésére szolgáló pénzösszeget - a jegyző vagy a közjegyző felhívásának megfelelően - közjegyzői letétbe kell helyezni.

75. § A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, mely az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál távolabbi nem lehet; a meg nem fizetett közjegyzői díj erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg.

76. § A hagyatéki eljárás költsége a végrehajtandó követelések kielégítésének sorrendje vonatkozásában a munkavállalói munkabérrel egy tekintet alá eső követelésnek minősül.

77. § Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolat kiadását kérőnek a külön jogszabályban meghatározott másolati díjat kell fizetnie a közjegyző részére, a jegyző eljárásában készült irat másolata esetén a települési önkormányzatnak.

A hagyatéki eljárás megszüntetése

78. § A közjegyző az előtte folyamatban levő hagyatéki eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha öröklési bizonyítvány kiadását nem kérték és

a) megszűnik az a körülmény, amelynek fennállása miatt a hagyaték leltározása e törvény alapján kötelező, vagy

b) a hagyatéki leltár felvétele kérelemre történt és a kérelmező - több kérelmező esetén valamennyi kérelmező - e kérelmét a hagyatékátadó végzés meghozataláig visszavonta.

A hagyaték átadása

79. § A hagyaték egy része is átadható ideiglenes, illetőleg teljes hatállyal, ha az átadásnak az előfeltételei a hagyatéknak erre a részére már fennállnak (rész-hagyatékátadó végzés).

80. § Ha az öröklés feltételhez kötött, ezt - ha még nem következett be - a hagyaték átadásáról szóló végzésben fel kell tüntetni.

81. § (1) Ha vitás az örökösként érdekeltek között, hogy milyen ingó vagyontárgyak tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingó vagyontárgyakat a hagyaték átadására vonatkozó szabályok szerint azzal a figyelmeztetéssel adja át, hogy a vitás ingó vagyontárgyakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthető.

(2) Ha az ingó vagyontárgy hagyatékba tartozását, tulajdonjogát az örökösként érdekelteken kívül álló igénylő teszi vitássá, a vagyontárgyat csak akkor lehet kihagyni a hagyatékból, ha

a) ezt az igényt az adott vagyontárgy vonatkozásában örökösként érdekeltek elismerik,

b) az ingó vagyontárgyon lévő jelből vagy más körülményből valószínű, vagy

c) az igénylő okirattal valószínűsíti,

hogy az ingó vagyontárgy nem tartozik a hagyatékhoz, hanem az igénylőt illeti meg.

(3) Közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha

a) jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat alapján megállapítható, hogy az nem tartozott az örökhagyó hagyatékához, vagy

b) a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy javára a tulajdonjogot - a közjegyző által megállapított megfelelő határidő alatt - a nyilvántartásba bejegyzik.

(4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és

a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt,

b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy igényét elismeri, vagy

c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik és az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,

azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben - az a) pontban foglalt eset kivételével - külön végzésben meg kell állapítani, hogy az házastársi vagyonközösség jogcímén a túlélő házastársat (volt házastársat), vagy együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén az örökhagyó túlélő élettársát (volt élettársát) illeti; e végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs), illetőleg az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni.

(5) Ha vagyontárgy közhiteles nyilvántartásában tulajdonosként feltüntetett személynek az örökhagyóval való azonossága kétséges, a vagyontárgy csak akkor vehető fel a hagyatékba, ha a közjegyző az azonosságot megállapítja. Ha az azonosság a hagyatéki iratokból vagy a hagyatéki eljárásban érdekeltek által felmutatott okiratból, vagy az érdekeltek nyilatkozataiból nem állapítható meg, a közjegyző az azonosság igazolása és ennek eredményeként a leltár kiegészítése érdekében a jegyzőt keresi meg. Az azonosság megállapítását a közjegyző a hagyatékátadó végzésben a nyilvántartást vezető hatósággal közli. Ez a közlés a nyilvántartást vezető hatóságot köti.

82. § A hagyatékátadó végzésben a hagyatékot abban a részében teljes hatállyal kell átadni, amelyben a teljes hatályú átadás feltételei fennállnak, míg ideiglenes hatállyal kell átadni abban a részében, amelyben az ideiglenes hatályú átadás feltételei állnak fenn.

A hagyaték átadása teljes hatállyal

83. § (1) A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és

a) a hagyatékra csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány vagy közérdekű meghagyás jogcímén igénye nincs, vagy

b) a hagyatéki eljárásban a hagyatéki vagyon átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita vagy - figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat - másodlagos öröklési vita.

(2) A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita merült fel és e vitában az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30. nap leteltét követően haladéktalanul a letevőnek fizeti ki, kivéve, ha az igény előterjesztője a 30. napig - az érkeztetett keresetlevél egy példányával - igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzői letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés költségeit megelőlegezi. A közjegyző a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelőlegezése után a jelzálog bejegyzése iránt megkeresi a földhivatalt. Ha az örökösként érdekelt a törlés díját megelőlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban előterjesztette a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül - az érkeztetett keresetlevél egy példányával - nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett, a közjegyző a jelzálog törlése iránt megkeresi a földhivatalt.

(3) Ha a másodlagos öröklési vitában támasztott igény előterjesztője a (2) bekezdés szerinti per megindítását igazolta,

a) a biztosíték összegét a közjegyző a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő jogerős elutasítása - feltéve, hogy a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be -, a per érdemi döntés nélküli jogerős megszüntetése vagy szünetelés folytán történő megszűnése esetén a letevőnek vagy a bíróság érdemi döntése alapján arra jogosultnak fizeti ki,

b) a jelzálogjogot kérelemre

ba) törölni kell, ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította - feltéve, hogy a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be - vagy a pert érdemi döntés nélkül jogerősen megszüntette vagy

bb) a bíróság jogerős érdemi döntésének megfelelően módosítani kell.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt ingatlan-nyilvántartási eljárások költségét az viseli, akinek javára a jelzálogjog-törlési vagy -módosítási - felemelésre vagy leszállításra irányuló - eljárást megindítják.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott bírósági eljárást kezdeményező keresetlevélben - a jogszabályban meghatározottakon kívül - fel kell tüntetni a pénzösszeg letételének, illetve a jelzálogjog bejegyzésének tényét és kérelmet kell előterjeszteni az azokról való döntés iránt. A bíróság jogerős ítéletét vagy a pert megszüntető vagy megszűnését megállapító végzését a közjegyzői letéttel kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a közjegyzőnek, a jelzálogjoggal kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a földhivatalnak is megküldi; ugyanezen célból a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő jogerős elutasításáról szóló végzést csak akkor küldi meg a közjegyzőnek, illetve a földhivatalnak, ha a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be.