A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 366-tal, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.

A hozzájárulás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállása esetében az ellátotti szám alapján illeti meg. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.

14. Gyermekek napközbeni ellátása

a) Bölcsődei ellátás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 494 100 forint/fő

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe.

Ha a települési önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni.

A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után a települési önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 16. pont bb) és a 16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulást.

A Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között ellátásban részesülő bölcsődéskorú, második életévüket betöltő gyermekek után nem az e pontban meghatározott, hanem a 15. pont a) alpont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.

b) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet

FAJLAGOS ÖSSZEG: 268 200 forint/fő

A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig. Ez a hozzájárulás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is.

A hozzájárulás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát.

A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.

15. Közoktatási alap-hozzájárulás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 350 000 forint/teljesítménymutató/év
a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulás a települési önkormányzat által fenntartott óvodában óvodai nevelésben, az általános iskolában, középiskolában, a szakiskola 9-10. évfolyamán oktatásban, továbbá a szakképzés keretében elméleti képzésben, az alapfokú művészetoktatásban, a napközi, vagy tanulószobai foglalkoztatásban, iskolaotthonos nevelésben, oktatásban részt vevő, valamint a kollégiumban, externátusban elhelyezett gyermekek, tanulók után jár a 2012/2013. nevelési évre, tanévre a következő feltételek szerint:

a) Az óvodában nevelésben részesülő gyermekek után (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

- a 2012/2013. nevelési évi közoktatási statisztikai nyitó létszám adatok alapján, továbbá

- akik 2012. december 31-éig, vagy - a Közokt. tv. 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,

- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.

Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2012. augusztus 31-éig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. § (5) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.

Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni azokat a bölcsődéskorú, második életévüket 2012. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 39/M. §-ában meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2012. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2012. szeptember 1-jétől egy gyermekként lehet figyelembe venni azt a 2011/2012. nevelési évben bölcsődés-korúnak minősülő és az egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénybevevő gyermeket, aki 2012. december 31-éig betölti harmadik életévét.

b) Az általános iskola 1-8. évfolyamos tanulói után, beleértve a sajátos nevelési igényű tanulókat - függetlenül attól, hogy tankötelezettségüket általános iskolai oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítik -, továbbá a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., és a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó tanulókat, valamint a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5-8. évfolyamára járó tanulókat is, ha e tanulók a központi program alapján az 5., illetve a 7. évfolyamtól kezdődően - a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit.

c) A középiskola (a gimnázium és szakközépiskola) 9-12., - a Közokt. tv. 28. § (4) bekezdésében, illetve 29. § (2) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a 9-13. - évfolyamára járó, a szakiskolában - a Közokt. tv. 27. § (8) bekezdése szerint - szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamra, a Közokt. tv. 126. § (4) bekezdése szerint szervezett előkészítő 9. évfolyamra, a 27. § (1) bekezdése figyelembevételével a 9-10. évfolyamokra, a 27. § (4) bekezdése szerint szervezett előrehozott szakképzés 9. évfolyamára járó tanulók után, beleértve

- a sajátos nevelési igényű tanulókat,

- a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola évfolyamaira járó tanulókat is, ha a tanulók a központi program alapján - a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit,

- azokat a középiskolai tanulókat, akik számára - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a alapján - a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (a továbbiakban: AJTP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést,

- azokat a szakiskolai tanulókat, akik számára - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján - a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja (a továbbiakban: AJKSZP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést,

- azokat a 9. előkészítő évfolyamra járó középiskolai tanulókat, akik számára - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján - a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja (a továbbiakban: AJKP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést.

d) A szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) - a Közokt. tv., valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően - a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után - beleértve a sajátos nevelési igényű tanulókat is - az első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez. Első szakképzésben részt vevőnek minősül az a tanuló is, aki már rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. § (2) bekezdése alá tartozó tanulók esetében a második, illetve további szakképzésben részt vevő tanuló után is jár e hozzájárulás.

e) Azon alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti ágán - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott - egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók, illetve a képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő tanulók létszáma után, amelyek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: 3/2002. (II. 15.) OM rendelet) 10-14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha több tanszakon, illetve több művészeti ágban, vagy több alapfokú művészetoktatási intézményben részesül művészeti képzésben.

A tanulót abban az intézményben és azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyik tanszakra az ingyenesség megilleti, illetve a térítési díjfizetési kötelezettséget - külön jogszabályban meghatározott nyilatkozat megtételével - választotta, és a választott képzés keretében számára legalább heti négy foglalkozást biztosítanak. A több tanszakon biztosított foglalkozások száma nem vonható össze. Az egységes iskolában az egységes helyi tanterv alapján oktatott tanulók számát, illetve a Waldorf iskolák kerettanterve alapján oktatott azon intézmények tanulóinak számát, amelyek a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10-14/F. és 14/H. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték, a mutatószám-számításnál kettővel el kell osztani.

f) A kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban, - a Közokt. tv. 53. § (7)- (9) bekezdése alapján szervezett - iskolai rendszerű nappali oktatásban részt vevő és kollégiumi, externátusi elhelyezésben részesülő tanulók után, beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, továbbá a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a és a 39/H. §-a alapján az AJTP-ben, az AJKP-ban és az AJKSZP-ben részt vevőket is. Ez a hozzájárulás jár a nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után is, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés keretében legalább a hét munkanapjain - szükség szerint hétvégén is - folyamatosan, megszakítás nélkül biztosítja az óvodás gyermekek felügyeletét, ellátását.