2012. évi CXXVI. törvény

a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról1

Az Országgyűlés az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének képviselete érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó szervezetre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara) terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában

a) gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve székhellyel vagy telephellyel rendelkező agrárgazdasági tevékenységet folytató természetes személy, ide értve az egyéni vállalkozót is;

b) gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyéni cég, szövetkezet, egyesülés, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, erdőbirtokossági társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság;

c) agrárkamara tagja: a kamarai tagjegyzékbe bejegyzett gazda, gazdálkodó szervezet;

d) agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek, a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a szőlő termelése, feldolgozása, az erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a vadgazdálkodás, az élelmiszer feldolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek;

e) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara;

f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerint meghatározott személy;

g) szakmai kamara: meghatározott szakmát gyakorló személyek törvény által létrehozott köztestülete;

h) ÖVTJ: az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott tevékenységek jegyzéke;

i) TEÁOR: a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek felel meg.

II. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA

Általános szabályok

3. § (1) Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők e törvény által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestülete.

(2) Az agrárkamara önkormányzati és közfeladatait e törvényben, az alapszabályban, valamint a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározottak szerint

a) testületi szervei,

b) tisztségviselői és

c) ügyintéző szervezete útján látja el.

(3) Az agrárkamara - külön törvény rendelkezései szerint - jogosult kezdeményezni közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

4. § Az agrárkamarát a Fővárosi Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései szerint veszi nyilvántartásba. Az agrárkamara megszűnésére és a megszűnő agrárkamara bírósági nyilvántartásból való törlésének kezdeményezésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA TAGSÁGA

A kamarai tagsági viszony keletkezése

5. § (1) Az agrárkamara létrejöttének napján e törvény erejénél fogva az agrárkamara tagjává válnak az ezen időpontban agrárgazdasági tevékenységet folytató személyek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időpontot követően kamarai tagság e törvény alapján:

a) őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiállításával;

b) egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával;

c) bármely agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, egyéni vállalkozónak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetében a cégbírósági bejegyzéssel

keletkezik.

(3) Ha a (2) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (3) bekezdés alapján bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre.

(5) Az agrárkamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személyek vagy szervezetek számára.

(6) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet az (1), illetve (2) bekezdés szerinti időpontban tagja

a) a Magyar Állatorvosi Kamarának,

b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának,

c) a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezet országos vagy területi szervének, vagy

d) valamelyik hegyközségnek,

és e tagságával összefüggő tevékenységén kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

Az agrárkamarai tagság megszűnése

6. § (1) Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha

a) az őstermelő:

aa) meghal,

ab) az őstermelői igazolványát nem érvényesíti;

b) az egyéni vállalkozó:

ba) meghal,

bb) agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti;

c) az egyéni vállalkozónak nem minősülő egyéb gazdálkodó szervezet:

ca) jogutód nélkül megszűnik,

cb) az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó főtevékenységét megszünteti.

(2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint c) pont cb) alpontja szerinti esetben az agrárkamarai tagság az agrárkamarához történt bejelentésben megjelölt időpontban szűnik meg.

(3) Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével a volt kamarai tagot a kamara törli a tagokról vezetett nyilvántartásból.

(4) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában meghatározottak szerint szűnik meg.

(5) Ha az agrárkamara tagja számára az 5. § (6) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott szervezetben való tagságot - tevékenység végzésének feltételeként - törvény kötelezővé teszi, az agrárkamarai tagság - a tagnak az agrárkamara irányába tett ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozata hiányában - az 5. § (6) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott szervezetben való tagsági jogviszonya létrejöttének napjával megszűnik, ha e szervezeti tagságával összefüggő tevékenységén kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

Az agrárkamara tagjegyzéke

7. § (1) Az agrárkamara a tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzék tartalmazza az agrárkamarai tag:

a) természetes személy esetében nevét és lakóhelyét,

b) tevékenységi körét,

c) a tagsági jogviszony kezdő időpontját,

d) az agrárkamarai tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag nevében képviseletre és tisztségviselésre jogosult személy nevét,

e) őstermelő agrárkamarai tag esetében az őstermelői igazolvány számát,

f) egyéni vállalkozó agrárkamarai tag esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

g) az egyéni cég vagy gazdálkodó szervezet esetében a cégnevét, székhelyét, telephelyét és fióktelepét, cégjegyzékszámát, adószámát, törvényes képviselője nevét és lakcímét,

h) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott regisztrációs számát,

i) az agrárkamarai nyilvántartási számot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokról a tag a tagsági viszony létesítésével egyidejűleg, változás esetén pedig a változást követő harminc napon belül köteles nyilatkozni az agrárkamara részére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok nem nyilvánosak, azokba betekinteni csak az érintett, illetve harmadik személy az érintett hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján jogosult.

(4) Az agrárkamara a tagról az (1) bekezdésben rögzített adatok körét a tagsági viszony megszűnését követően akkor kezelheti, ha a kamarai tagnak a tagsági viszony megszűnésének időpontjában tagdíjhátraléka marad fenn. Az adatokat az agrárkamara a tagdíjhátralék kiegyenlítéséig vagy behajtásáig, de legfeljebb öt évig kezelheti.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt adatok tekintetében az agrárkamara adatkezelőnek minősül, és köteles az adatok fogadására alkalmas nyilvántartási rendszert működtetni. Ennek érdekében az agrárkamara a tagoktól évente kamarai hozzájárulást szedhet.

(6) Az (1) a)-g) pontjában meghatározott adatokat az agrárkamara a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen, évente legkésőbb február 15-ig átadja.

(7) Az agrárkamara az alapszabályban meghatározottak szerint a tag gazdasági tevékenységéről gazdaságszerkezeti nyilvántartást vezet. A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag tulajdonában, használatában levő

a) termőföldre,

b) gépekre, eszközökre,

c) épületekre, építményekre,

d) mezőgazdasági vagyoni értékű jogokra, valamint

e) az a)-c) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó kapacitására

vonatkozó adatokat

(8) A (7) bekezdés b), c) és e) pontjával kapcsolatban szolgáltatandó adatok körét - a tevékenység jellegétől függően - a küldöttgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási szabályzat határozza meg.

(9) Az agrárkamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon:

a) piac- és termelésszervezési célokra,

b) statisztikai célokra,

c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele során

használhatja fel.

(10) A gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok és az etikai eljárás során megszerzett adatok - a törvény szerinti nyilvános adatok kivételével - üzleti titoknak minősülnek.