1990. évi VI. törvény
egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről1
Az Országgyűlés a tőkeáramlás elősegítése, az értékpapírpiac fejlesztése, a befektetők védelme érdekében
- felismerve, hogy az értékpapírpiac megfelelő működéséhez a gazdasági nyilvánosság növelése, a piacra kerülő értékpapírok egységes értékelését lehetővé tevő és a piac szereplőinek jogait, valamint kötelezettségeit egységesen előíró szabályok alkalmazása szükséges,
- figyelembe véve, hogy az értékpapírpiac fejlesztése további intézmények, ezek között is elsősorban az értékpapírtőzsde és Állami Értékpapír-felügyelet létrehozását, szervezeti és működési keretei kijelölését igényli,
a következő törvényt alkotja:
I. Rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Ez a törvény szabályozza az Állami Értékpapír-felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) hatáskörét, működését és eljárását, a törvény hatálya alá tartozó értékpapírok nyilvános forgalombahozatalát, forgalmazását, az értékpapírtőzsde (a továbbiakban: tőzsde) alapítását, szervezetét, működését, a tőzsdetagok jogait, kötelezettségeit, felelősségét, továbbá a befektetők, a kibocsátók és a forgalmazók jogait és kötelezettségeit.
2. § (1) E törvény hatálya alá tartozik
a) a kötvény (ha annak átruházását jogszabály vagy a kibocsátó nem korlátozta),
b) a részvény, valamint
c) minden egyéb, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) alapján, jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott, a kibocsátója és a birtokosa közötti - hitelezési vagy tagsági - jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket átruházhatóan megtestesítő értékpapír [a)-c) a továbbiakban együtt: értékpapír]
nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása.
(2) Nem tartozik a törvény hatálya alá
a) az (1) bekezdésben meghatározott értékpapírok nem nyilvános forgalomba hozatala, valamint
b) a csekk, a takarékbetétről kiállított okirat, a letéti jegy, a szövetkezeti részjegy, célrészjegy és üzletrész, valamint a váltó forgalomba hozatala és forgalmazása.
3. § E törvény alkalmazásában
a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kötvény, valamint minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban: kamat) és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti (a továbbiakban: kötvény);
b) tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény és minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vagy használatába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít (a továbbiakban: részvény);
c) sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos részre osztva megtestesítő értékpapír;
d) állampapír: az állam által kibocsátott értékpapír, valamint az elkülönített állami pénzalapok, a tanácsok, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Fejlesztési Intézet által kibocsátott értékpapír is, ha a kibocsátó kötelezettségének teljesítéséért az állam kötelezettséget vállal,
e) kibocsátó: az a jogi személy, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja;
f) értékpapír-forgalmazó: az a korlátolt felelősségű társaság vagy kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a g)-i) pont szerinti tevékenységek valamelyikét, vagy azokat együttesen végzi (a továbbiakban: forgalmazó);
g) értékpapír-forgalombahozatali tevékenység: a kibocsátó megbízása alapján a nyilvános forgalombahozatal érdekében a tájékoztató [23. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése] elkészítése vagy elkészíttetése, a lehetséges vásárlók részére az értékpapír vételre (jegyzésre) történő felajánlása, a jegyzési eljárás során az értékpapír megvásárlására szóló megrendelések nyilvántartásba vétele, valamint az értékpapír eladása, illetve kötelezettség vállalása a kibocsátóval szemben arra, hogy az értékpapírt e törvény szabályai szerint a forgalmazó eladja (lejegyezteti), valamint ha erre a szerződésben kötelezettséget vállal, az eladás (jegyzés) meghiúsulása esetén a megmaradt értékpapírt megvásárolja, illetve lejegyzi (a továbbiakban: forgalombahozatali tevékenység);
h) értékpapír-kereskedelmi tevékenység: amely során a kereskedő saját nevében, saját számlájára értékpapír adásvételt (a továbbiakban: kereskedelmi tevékenység) folytat;
i) értékpapír-bizományosi tevékenység: amely során a bizományos megbízás alapján saját nevében más személy javára (számlájára) történő értékpapír-adásvételi tevékenységet (a továbbiakban: bizományosi tevékenység) végez;
[g)-i) a továbbiakban együtt: forgalmazási tevékenység]
j) értékpapír-letétkezelői tevékenység: amely során a letéteményes a letevő részére az értékpapír időleges megőrzését és a letéti őrzéshez kapcsolódó kezelését, így különösen a kamat, az osztalék és a törlesztés beszedését vállalja;
k) értékpapír-kezelői tevékenység: amely során a kezelő az értékpapír birtokosának megbízása alapján a kezelésébe adott értékpapír értékének megőrzése, illetve az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a kamat, az osztalék és a törlesztés beszedését, valamint a kezelésébe adott értékpapírok közül egyes értékpapírokat bizományosként értékesít;
l) nyilvános ajánlattétel: az értékpapír vásárlására (jegyzésére) tájékoztató közzétételével történő felhívás, amelyet a nyomtatott sajtó vagy egyéb tájékoztatási eszköz útján a lehetséges vásárlók - egyedileg előre meg nem határozott köre - részére tesznek közzé;
m) jegyzés: olyan eljárás, amelynek során a nyilvános ajánlattétel alapján az értékpapírt megvásárolni szándékozó a jegyzési ív aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az íven szereplő összegű készpénzfizetést vagy vagyoni értékű nem pénzbeli hozzájárulást teljesít a forgalmazó útján a kibocsátó számára;
n) nyilvános kibocsátás: az értékpapír első, nyilvános ajánlattétel útján történő eladása (a továbbiakban: kibocsátás);
[l)-n) a továbbiakban együtt: nyilvános forgalomba hozatal]
o) a nyilvános forgalomba hozatal időpontja: az értékpapír értékesítésére megjelölt első nap, illetve elővásárlási jog fennállása esetén az annak gyakorlására nyitva álló határidő lejártát követő első nap;
p) tőzsdén jegyzett értékpapír: a tőzsdei alapszabályban és szabályzatokban előírt jegyzési feltételeknek megfelelő, a tőzsde által jegyzésre elfogadott értékpapír;
r) értékpapír-ügylet: értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó szerződés.
II. Rész
AZ ÁLLAMI ÉRTÉKPAPÍR-FELÜGYELET
A Felügyelet jogállása, feladat- és hatásköre
4. § (1) A Felügyelet államigazgatási szerv, amelynek illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(2) A Felügyelet hatásköre az e törvény hatálya alá tartozó értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának és forgalmazásának, valamint a tőzsde működésének felügyeletére terjed ki.
(3) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának, illetve forgalmazásának minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.
(4) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezései szerint jár el.
(5) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy módosítani nem lehet, ellene fellebbezésnek nincs helye.
(6) A Felügyelet határozatait a 69-71. §-okban foglaltak kivételével a bíróság felülvizsgálhatja.
5. § (1) A Felügyelet nyilvántartja a kibocsátók, a forgalmazók és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok e törvényben meghatározott adatait.
(2) A Felügyelet számára megküldött tájékoztatók, éves jelentések és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk a nyilvánosságra hozatalt követően mindenki számára megtekinthetők, azokról feljegyzés, másolat készíthető.
A Felügyelet irányítása
6. § (1) A Felügyelet a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik.
(2) A Felügyelet vezetőjét a Minisztertanács nevezi ki, szervezeti és működési rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg.
A Felügyelet dolgozóinak értékpapír-tulajdona
7. § (1) A Felügyelettel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint közeli hozzátartozója csak a Felügyelet vezetőjének előzetes engedélyével szerezhet - kizárólag névre szóló - értékpapírt. Az engedély az értékpapírok meghatározott körére is megadható.
(2) A Felügyelettel munkaviszonyt és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítő személy a kinevezését, valamint a közeli hozzátartozói viszony keletkezését követő nyolc napon belül köteles a Felügyelet vezetőjének a saját és a közeli hozzátartozói birtokában lévő értékpapírokat bejelenteni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a Felügyelettel munkaviszonyban álló személy, valamint közeli hozzátartozója által örökölt értékpapír esetén is.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyeket és az élettársat kell érteni.
(5) A Felügyelet vezetője az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket oly módon kell alkalmazni, hogy a vezetőnek az engedély iránti kérelmet, illetve a bejelentést a pénzügyminiszternek kell benyújtania, illetve megtennie.
A tájékoztató jóváhagyása, helyesbítése
8. § (1) A Felügyelet jóváhagyása szükséges az értékpapírról készített tájékoztató közzétételéhez [23. § (4) bekezdés].
(2) A jóváhagyást a forgalmazónak, illetve ha forgalmazó igénybevételére - e törvény rendelkezései alapján - nem kerül sor, a kibocsátónak kell beszereznie. A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a tájékoztató, valamint az értékpapír tervezetét.