(3) A Felügyelet felhívására a forgalmazó és a kibocsátó köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni.

(4) A Felügyelet előírhatja a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató egyes adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését, vagy egyes adatok, illetve állítások elhagyását.

(5) A Felügyelet a jóváhagyást csak akkor tagadhatja meg, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény és más jogszabályok rendelkezéseinek. A jóváhagyás harminc napig érvényes. A tájékoztatót a jóváhagyás érvényességének időtartamán belül kell közzétenni.

9. § (1) A kibocsátó - és ha a forgalmazó a kibocsátóval nem azonos, a forgalmazó is - a tájékoztató jóváhagyását megelőzően köteles a Felügyeletet haladéktalanul értesíteni, ha a jóváhagyási eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését (kiegészítését vagy módosítását) teszi szükségessé.

(2) A kibocsátó - és ha a forgalmazó a kibocsátóval nem azonos, a forgalmazó is - köteles a tájékoztató helyesbítésére, ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését teszi szükségessé. A helyesbítés közzétételére a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok (30. §) az irányadók.

(3) Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy az eladás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató helyesbítését szükségessé teszi, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató helyesbítését.

Az értékpapír-forgalmazási tevékenység feltételei

10. § (1) A forgalmazási tevékenység folytatásához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) A forgalombahozatali, a kereskedelmi és a bizományosi tevékenységre jogosító engedélyek - az e törvényben előírt feltételek megléte esetében - együttesen is megadhatók.

11. § (1) A forgalombahozatali, illetve a kereskedelmi tevékenységre jogosító engedélyt az a korlátolt felelősségű társaság, vagy kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely

a) legalább ötvenmillió forint befizetett törzstőkével, illetve alaptőkével rendelkezik,

b) a forgalombahozatali, illetve a kereskedelmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként fogja végezni,

c) rendelkezik az e tevékenység folytatásához szükséges tárgyi, technikai feltételekkel,

d) a tevékenység irányítására és az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz - vagy a korlátolt felelősségű társaságnak van olyan mellékszolgáltatást teljesítő tagja -, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves forgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik és megfelelt a Felügyelet által előírt szakmai vizsgán,

e) a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik.

(2) Bizományosi tevékenységre jogosító engedélyt az a korlátolt felelősségű társaság, vagy kizárólag névre szóló részvénnyel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely

a) korlátolt felelősségű társaság esetén legalább ötmillió forint befizetett törzstőkével, részvénytársaság esetén legalább tízmillió forint befizetett alaptőkével rendelkezik,

b) a bizományosi tevékenységet kizárólagos tevékenységként fogja végezni, továbbá

c) megfelel az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglalt feltételeknek.

(3) Többfajta forgalmazási tevékenységre kért engedély esetén a Felügyelet a törzstőke (alaptőke) követelmény teljesítése tekintetében azt vizsgálja, hogy a folytatni kívánt tevékenységekre a törvényben meghatározott törzstőke (alaptőke) előírások közül a nagyobb összegű teljesült-e.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett kizárólagos forgalmazási tevékenység nem zárja ki

a) az értékpapír forgalmazásához kapcsolódó egyes tevékenységek, így különösen a befektetési tanácsadási, az értékpapír-letétkezelői és az értékpapír-kezelői tevékenység, valamint

b) az e törvény hatálya alá nem tartozó értékpapírokkal kapcsolatos tevékenység

folytatását.

12. § (1) Nem kaphat forgalmazási tevékenységre jogosító engedélyt az a gazdasági társaság, amely valamely forgalmazóban, illetve amelyben valamely forgalmazó összesen tíz százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett, ezen belül öt százalékot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.

(2) A forgalmazó másik forgalmazóban nem szerezhet összesen tíz százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett, ezen belül öt százalékot meghaladó közvetlen tulajdoni hányadot.

(3) Ha forgalmazási tevékenységre nem jogosult természetes vagy jogi személy egynél több forgalmazóban egyenként öt százalékot meghaladóan tulajdonos, akkor az ilyen közös tulajdonossal rendelkező forgalmazók egymással nem kereskedhetnek.

(4) A forgalmazó

a) saját kibocsátású részvényével,

b) annak a kibocsátónak a részvényével, amelyikben összesen tíz százalékot meghaladóan közvetlenül, vagy közvetetten, ezen belül öt százalékot meghaladóan közvetlenül tulajdonos

nem kereskedhet.

(5) Ha részvénytársasági formában működő forgalmazó esetén a szavazati arány meghaladja a tulajdoni hányadot, az (1)-(4) bekezdésében meghatározott korlátozásoknál a szavazati arányt kell figyelembe venni.

(6) A forgalmazónak működése során mindvégig meg kell felelnie a 11-12. §-ban meghatározott feltételeknek.

(7) E § alkalmazásában közvetlen tulajdon a részvénytulajdon, illetve a korlátolt felelősségű társasági üzletrész tulajdona, közvetett tulajdon az olyan részvénytársaság részvényének, illetve korlátolt felelősségű társaság üzletrészének a tulajdona, amely más részvénytársaságban, illetve korlátolt felelősségű társaságban tulajdonos.

13. § (1) A Felügyelet engedélye, illetve jóváhagyása szükséges a forgalmazó tevékenységi körének, illetőleg az üzletszabályzatának módosításához.

(2) A forgalmazó a Felügyeletnek köteles bejelenteni

a) belföldi vagy külföldi fiókjának és képviseletének megnyitását, illetve bezárását,

b) részvényeseinek listáját, illetve tagjainak jegyzékét,

c) egy részvényesének (tagjának) a forgalmazó alaptőkéjében (törzstőkéjében) öt százalékos tulajdoni hányadot meghaladó részesedését, és az ilyen részvényes (tag) minden újabb részesedését,

d) nyitott pozícióinak (39. §) és a tulajdonában (készletében) lévő értékpapíroknak a forgalmi és a bekerülési értéke közül a magasabbat,

e) a Felügyelet által adott engedélyben meghatározott feltételektől való eltérést.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget a forgalmazó az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a tárgyévet követő év január 15. napjáig, a c) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a d) pont esetében hetenként a tárgyhetet megelőző hét arra a napjára vonatkozóan, amikor ez az érték a legmagasabb volt, az e) pont esetében az eltéréstől számított két napon belül köteles teljesíteni.

(4) A 12. § (5) bekezdésének rendelkezését a (2) bekezdés c) pontja esetében is alkalmazni kell.

Nemzetközi értékpapír-forgalom

14. § (1) A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő jogi személy által devizaértékre szóló értékpapír belföldön történő nyilvános forgalomba hozatalához, valamint belföldön kibocsátott értékpapír külföldi forgalmazásához, illetve - a Magyar Nemzeti Bank kivételével - a belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő nyilvános forgalombahozatalához a Felügyeletnek a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben adott engedélye szükséges. A belföldön kibocsátott értékpapírok külföldön történő forgalmazására az e törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte esetén az engedély akkor adható meg, ha az értékpapírt a belföldi tőzsdén jegyzik.

(2) Értékpapírnak a devizajogszabályok alkalmazásában külföldinek tekintendő személy által belföldön történő nyilvános forgalomba hozatalához, valamint külföldön kibocsátott értékpapírok belföldi forgalmazásához a Felügyeletnek a Magyar Nemzeti Bank egyetértésével adott engedélye szükséges.

A tőzsde felügyelete

15. § (1) A tőzsde alapszabályának és a szabályzatainak érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A tőzsde alapszabályát és szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet köteles nyolc napon belül elbírálni.

(2) A Felügyelet által kijelölt tőzsdebiztosok jogosultak a tőzsdei forgalmat megtekinteni, ellenőrizni, a tőzsde közgyűlésén, a tőzsdetanács és a szakmai bizottságok ülésein jelen lenni.

Folyamatos ellenőrzés

16. § (1) A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a forgalombahozatali, a forgalmazási, valamint a tőzsde működésével kapcsolatos tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, az engedélyeknek, továbbá a tőzsde alapszabályának és szabályzatainak, valamint a befektetők biztonságának.

(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, a forgalmazó és a tőzsde köteles lehetővé tenni a forgalombahozatali és forgalmazási tevékenységét érintő nyilvántartásokba való betekintést, illetve az e tevékenységekre vonatkozó adatait - a Felügyelet felhívására - köteles a Felügyeletnek átadni.

Intézkedések és szankciók

17. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban, az általa kiadott engedélyekben, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban meghatározott feltételektől való eltérés esetén a következő intézkedéseket teheti:

a) a nyilvános forgalombahozatali és forgalmazási tevékenységre vonatkozó jogszabályokban és az engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthat;

b) az e törvényben meghatározott esetekben és keretek között pénzbírságot (értékpapír-felügyeleti bírság) szabhat ki;

c) meghatározott időre felfüggesztheti egyes értékpapírok jegyzését, eladását vagy forgalmazását;

d) meghatározott időre korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti az üzletvitel folytatását egyes forgalmazási tevékenységekre vonatkozóan;

e) kezdeményezheti a vezető tisztségviselőnek, valamint a magasabb vezető állású dolgozónak a forgalmazási tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása alóli felmentését;

f) a forgalmazási tevékenységre adott engedélyt visszavonhatja;

g) a tőzsde jogszabálysértő tevékenységét megtilthatja, a jogszabályba ütköző tőzsdei alapszabályt, illetve szabályzatokat, vagy azok egyes részeit hatályon kívül helyezheti, illetve azok alkalmazását felfüggesztheti, valamint a tőzsde önkormányzati testületeit új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezheti;

h) bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás gyanúja esetén vizsgálatot végezhet, és annak megállapításai alapján intézkedhet, valamint az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet.