14. § (1) Ha az átalakulást követő három év alatt a gazdasági társaság az üzletrészeket (részvényeket) úgy kívánja értékesíteni, hogy az az állam tulajdonosi érdekeinek sérelmével jár, a Vagyonügynökség a szóban forgó üzletrészeket (részvényeket) magához vonhatja, az Át. szerint a gazdasági társaságnak járó hányad megfizetése ellenében. Ennek összegét az ajánlati ár alapján kell meghatározni.
(2) Az átalakulást követő három év alatt tervezett értékesítést a Vagyonügynökséghez be kell jelenteni. Az ügylet a bejelentett feltételekkel megköthető, ha a Vagyonügynökség a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül nem él az (1) bekezdés szerinti jogával.
15. § Az állami szanálásról szóló 79/1988. (XII. 7.) MT rendeletben részére biztosított jogokat a pénzügyminiszter a Vagyonügynökséghez tartozó vagyon tekintetében a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójával egyetértésben gyakorolja.
16. § (1) Ha az alapítói jogok a Vagyonügynökséget illetik meg, a vállalathoz a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója - a hatékonyabb működés megvalósítása és a későbbi értékesítés előkészítése (reorganizáció) érdekében - vállalati biztost rendelhet ki.
(2) A vállalati biztos a vállalatot a Vagyonügynökség közvetlen irányítása és utasításai szerint vezeti.
3. Cím
A Vagyonügynökség bevételei és kiadásai; beszámolás
17. § A Vagyonügynökség bevételi forrásai különösen:
a) a Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon hozadéka (osztaléka, az utána járó részesedés), ide nem értve az állami vállalatból alakult gazdasági társaság által magánál tartott üzletrészek (részvények) után az államot megillető részesedést;
b) a bérbeadás útján hasznosított állami vagyon után fizetett bérleti díj;
c) államigazgatási felügyelet alatt állt vállalat, tröszt és egyéb állami gazdálkodó szerv vagyonából a Vagyonügynökség vagy az általa megbízott vagyonkezelő, a tröszt, illetőleg az alapító szerv által értékesített vagyonrész ellenértékének száz százaléka;
d) vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) által értékesített üzletrészek (részvények) ellenértékének nyolcvan százaléka, illetőleg a megállapodás [Át. 17. § (3) bekezdés] szerinti hányada.
18. § A Vagyonügynökség a bevételeiből különösen a következő célokra teljesíthet kiadásokat:
a) a Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon hozadékának átengedése gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és egyéni vállalkozók részére, a vagyonpolitikai irányelvek keretei között;
b) a vagyonkezelők részére fizetendő díj és a hozamkövetelmények túlteljesítése esetén részükre járó részesedés;
c) az értékesítésért járó jutalék;
d) a reorganizáció [16. § (1) bekezdés] költségei;
e) az átmenetileg közvetlenül folytatott vagyonkezelés költségei;
f) befizetés az államadósság csökkentésére, a vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően;
g) befizetés külön törvényben meghatározott más célokra.
19. § (1) A Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója évente - az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztéssel egyidejűleg - köteles az Országgyűlésnek beszámolni a Vagyonügynökség tevékenységéről, a hozzá tartozó állami vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményéről és a vagyonpolitikai irányelvek végrehajtásáról.
(2) A beszámoló keretében az ügyvezető igazgató köteles kimutatni - a Vagyonügynökség költségvetésétől elkülönítve - a Vagyonügynökség bevételeit és kiadásait. A Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon alakulásáról vagyonkimutatást kell készíteni és a beszámolóval együtt előterjeszteni.
(3) A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a Vagyonügynökség tevékenységéről.
II. Rész
A VAGYONÜGYNÖKSÉGHEZ TARTOZÓ ÁLLAMI VAGYON KEZELÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA
III. Fejezet
A kezelés és hasznosítás általános szabályai
1. Cím
A vagyonkezelők köre
20. § (1) Az állam vállalkozásokban működő vagyonát (a továbbiakban: állami vagyon) bármely belföldi és külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó kezelheti, ha az erre irányuló pályázat megnyerése alapján a vele a Vagyonügynökség vagy az általa megbízott vagyonkezelő a kezelésre - e fejezet 4. címében foglalt rendelkezések szerint - szerződést köt.
(2) Külföldi tekintetében az 1988. évi XXIV. törvényt is megfelelően alkalmazni kell.
2. Cím
A pályázati rendszer
21. § Az állami vagyon kezelésbe és bérbe adása, annak értékesítése, továbbá mindezekkel való megbízás pályázat útján történik. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet nem kell alkalmazni.
22. § (1) A pályázatot a Vagyonügynökség írja ki és két országos napilapban - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább hét nappal megelőzően - meghirdeti. A pályázatok nyilvánosak, kivéve ha a Vagyonügynökség igazgatótanácsa zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásához hozzájárul. Ez utóbbi esetben az érdekelteket közvetlenül kell a pályázatra felhívni.
(2) A pályázati felhívásban meg kell jelölni a kezelésbe adandó vagyonrészt (üzletrészt, részvényeket) és annak értékét, a kezelési feltételeket, az üzletpolitikára vonatkozó követelményeket, valamint a pályázatok benyújtásának helyét és határidejét, amely tizenöt napnál kevesebb nem lehet. Ha a pályázat gazdálkodó szervezet teljes vagy részleges értékesítésére irányul, a hirdetménynek a fontosabb mérlegadatokat és az eladási irányárat is tartalmaznia kell. Értékpapírok értékesítésére az erre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
(3) A meghirdetett vagyonrészek értékét a Vagyonügynökség nyilvántartott szakértővel köteles megállapíttatni.
(4) A pályázat eredményéről a Vagyonügynökség igazgatótanácsa dönt.
23. § (1) A Vagyonügynökség csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. Külföldi pályázó esetében a szerződés érvényességének feltétele, hogy a pályázó belföldön gazdasági társaságot alapítson.
(2) Egyenértékű feltételek vállalása esetében a pályázók közül előnyben kell részesíteni ebben a sorrendben:
a) a vagyonkezelőt,
b) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetében a korábbi vagyonkezelőt, feltéve, hogy a szerződés nem a vagyonkezelőnek felróható okból szűnt meg,
c) az érintett gazdasági társaságnak a dolgozóját, mint egyéni vállalkozót,
d) az érintett gazdasági társaság dolgozói által a kezelésre alapítandó gazdasági társaságot vagy szövetkezetet,
e) az érintett gazdasági társaság alkalmazotti részvényvásárlási programjában résztvevőket.
(3) A Vagyonügynökség a pályázatok eredményét és annak megfelelően a kezelésbe adás, bérbeadás, értékesítés vagy értékesítési megbízás megtörténtét ugyanabban a két országos napilapban a döntés indokolásával együtt haladéktalanul közzéteszi. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetében ezeket az adatokat a pályázókkal közvetlenül kell ismertetni.
3. Cím
A vagyon hasznosításának módjai
24. § A Vagyonügynökség az állami vagyont szerződéssel a 25-26. § szerint elidegenítheti, vagy kivételesen - ha az elidegenítés feltételei kedvezőtlenek lennének, vagy az egyébként nem indokolt - a 27-30. § szerint kezelésbe adhatja.
25. § (1) A Vagyonügynökség jogosult az állami vagyont - a vagyonpolitikai irányelvek keretei között - értékesíteni.
(2) Állami vagyon bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére értékesíthető.
26. § A Vagyonügynökség jogosult - a vagyonpolitikai irányelvek keretei között - állami vagyont ellenérték nélkül a Társadalombiztosítási Alap és más szervezetek tulajdonába adni. Ezzel egyidejűleg a számukra nyújtott költségvetési támogatás megfelelő mértékben csökkenthető.
4. Cím
A vagyonkezelők jogviszonyai
27. § (1) A Vagyonügynökség az állami vagyon kezelésére a pályázatok nyerteseivel szerződéseket (28-30. §) köt. A szerződések tartalmát a felek szabadon állapítják meg, e törvény, más jogszabályok, a közzétett pályázati feltételek és a benyújtott pályázat keretei között.
(2) A vagyonkezelési szerződés időtartama tíz évnél hosszabb nem lehet.
28. § (1) A vagyonkezelési vállalkozási szerződésben a vagyonkezelő vállalja, hogy a Vagyonügynökség által fizetett díj ellenében gyakorolja a vagyon feletti tulajdonosi jogokat - az elidegenítés jogát kivéve - oly módon, hogy a vagyon után előre meghatározott hozadék (osztalék, részesedés stb.) elérését vállalja, valamint kötelezettséget vállal a vagyonérték szerződésben meghatározott szintjének megtartására vagy elérésére.
(2) A Vagyonügynökség és a vagyonkezelő megállapodhatnak abban, hogy a Vagyonügynökség a hozadék egy részét a kezelőnek átengedi, ennek a lehetőségére azonban a pályázati feltételek között utalni kell.
(3) Erre a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
29. § (1) A vagyonkezelési bérleti szerződésben a vagyonkezelő vállalja a Vagyonügynökség részére díj fizetését, valamint a vagyonérték szerződésben meghatározott szinten tartását; ennek ellenében gyakorolja a vagyon feletti tulajdonosi jogokat, az elidegenítés jogát kivéve.
(2) A Vagyonügynökség és a vagyonkezelő megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő a vagyon hozadékának meghatározott részét a Vagyonügynökségnek átengedi.
(3) Erre a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a dologbérletre vagy a haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
30. § (1) A portfólió vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelő vállalja, hogy a Vagyonügynökség által fizetett díj ellenében gyakorolja a vagyon feletti tulajdonosi jogokat - ideértve az elidegenítés jogát is - oly módon, hogy szerződésben meghatározott hozadék és/vagy vagyongyarapodás elérésére vállal kötelezettséget.
(2) A Vagyonügynökség és a vagyonkezelő a hozadék megosztásában megállapodhatnak; ennek a lehetőségére azonban a pályázati feltételek között utalni kell.
(3) Erre a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
31. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyon után járó hozadékot úgy számolja el, mintha a kezelt vagyon az ő tulajdonában állna, ideértve a Vagyonügynökség által átengedett hozadékot is.