1990. évi XXII. törvény

egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról1

I.

KÖZIGAZGATÁSI DEREGULÁCIÓ

ALKOTMÁNYEREJŰ TÖRVÉNYEK

A tanácstörvény

1. § A tanácsokról szóló módosított 1971. évi I. törvény (Tt.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanácsok és szerveik (a továbbiakban együtt: tanácsok) népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervek.”

2. § (1) A Tt. 11. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A tanács:)

„f) dönt a tanácsi külkapcsolatok létesítéséről, a kiutazásról és a hazatérő küldöttség beszámolójának elfogadásáról.”

(2) A Tt. 20. §-ának (1) bekezdése folytatólagosan a következő francia bekezdéssel egészül ki:

(A tanács nem ruházhatja át:)

„- a külkapcsolatokkal összefüggő hatásköreit [11. § (3) bek. f) pont].”

3. § (1) A Tt. rendelkezései a következők szerint módosulnak:

a) 1. §-ának bevezető mondatából „a szocializmus teljes felépítése érdekében” szövegrész hatályát veszti;

b) 41. §-ának (2) bekezdéséből, valamint a 47. §-ának (2) bekezdéséből az „és a felettes végrehajtó bizottságnak, illetőleg a Minisztertanácsnak” szövegrész hatályát veszti;

c) 51. §-ának (1) bekezdésében „a Hazafias Népfront helyi bizottsága” helyére az „ügyrendi bizottság” szövegrész kerül;

d) 51. §-ának (2) bekezdéséből „a Hazafias Népfront helyi bizottsága” szövegrész hatályát veszti;

e) 51. §-ának (5) bekezdésében a „községi” szó helyére a „helyi” szó kerül;

f) 52. §-ának (1) bekezdésében a „Hazafias Népfront bizottsága” helyébe az „ügyrendi bizottság” szövegrész kerül, és a bekezdés utolsó mondata hatályát veszti;

g) 72. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatából az „irányítja a tanácsokat,” szövegrész; a bekezdés a) pontja; c) pontjából a „vagy a társadalom érdekét” szövegrész; f) pontja; g) pontjából a „vagy a társadalom érdekeit” szövegrész és h) pontja hatályát veszti.

h) 72. §-ának (3) bekezdésében a „Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa” helyébe az „Országgyűlés” szövegrész kerül;

i) 74. §-a (3) bekezdésének a) pontja és a (4) bekezdéséből a „törvényerejű rendeletben és minisztertanácsi rendeletben” szövegrész hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti a Tt. elvi bevezető része; 22. §-ának (2) bekezdése; 24. §-ának (1) és (2) bekezdése; 30. §-ának (3) bekezdése; 45. §-ának b)-d) pontjai; 50. §-ának (2) bekezdése; 59. §-ának (2) és (3) bekezdése; valamint 71. §-ának (1) bekezdése.

A Polgári Törvénykönyv és a tartási, életjáradéki
és az öröklési szerződésekkel kapcsolatos
törvényerejű rendelet

4. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 586. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ebben az esetben a tartási szerződés teljesítését a szakigazgatási szerv ellenőrzi, és vita esetén a felek között békéltetést kísérel meg.”

(2) A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak.”

5. § Hatályát veszti:

a) a Ptk. 588. §-a;

b) a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződésre vonatkozó szabályok kiegészítéséről szóló 1967. évi 2. törvényerejű rendelet.

A szabálysértési törvény

6. § A szabálysértésekről szóló módosított 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetés a pénzbírság.”

7. § Az Sztv. a 71. §-át követően a következő alcímmel és 71/A. §-sal egészül ki:

„Bírósági felülvizsgálat

71/A. § (1) Az elkövető a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen kérelmet terjeszthet elő a bírósághoz, amelyben az átváltoztatásról szóló határozat törvényességének felülvizsgálatát kérheti.

(2) A kérelmet a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül az első fokon eljárt szabálysértési hatóságnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak.

(3) A kérelem benyújtása az elzárás végrehajtására halasztó hatályú.

(4) A bíróság a kérelmet tárgyaláson kívül elbírálja. Törvénysértés esetén a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a szabálysértési hatóságot a végrehajtási eljárás folytatására utasítja, ellenkező esetben az elkövető kérelmét elutasítja.

(5) Ha a bíróság a felülvizsgálat alkalmával az érdemi határozat törvényességét aggályosnak látja, ezt jelzi az ügyésznek, és a kérelem elbírálását az ügyész állásfoglalásáig függőben tartja.

(6) A kérelem tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, egyébként a bírósági eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.”

8. § Az Sztv.-nek az 1972. évi 30. törvényerejű rendelet 5. §-ával beiktatott 71. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ügyésznek a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására, illetőleg az elkövető szabadon bocsátására vonatkozó egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek.”

9. § Az Sztv. 74. §-a (2) bekezdésének első mondata az elzárás szó előtt „a pénzbírságot helyettesítő” szövegrésszel egészül ki.

10. § (1) Az Sztv. alapján az e törvény hatálybalépése előtt kiadott jogerős és végre nem hajtott elzárás büntetést kiszabó határozatot - a pénzbírságot elzárásra változtató határozat kivételével - nem szabad végrehajtani. A végre nem hajtott elzárás büntetést az első fokú határozatot hozó szerv 30 napon belül pénzbírságra változtatja át.

(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése előtt elkövetett szabálysértésekre és a folyamatban lévő szabálysértési ügyekben is alkalmazni kell.

11. § (1) Az Sztv. 97. §-a előtti alcíme és 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Kitiltás szabályainak megszegése

97. § (1) Aki olyan helységben vagy az ország területének olyan részében tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

(2) Az Sztv. 97/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a szabadságvesztésből véglegesen szabadult személy, aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

12. § (1) Az Sztv. következő szövegrészei hatályukat vesztik:

a) a 22. §-ból a „vagy elzárás”;

b) a 29. § (3) bekezdéséből „az elzárással sújtható szabálysértés kivételével”;

c) a 32. § (3) bekezdéséből a „rendőrség hatáskörébe tartozó elzárással sújtható vagy”;

d) a 44. § (2) bekezdéséből az „és 24 órai időtartamra őrizetbe veheti”;

e) a 78. § (1) bekezdésének utolsó mondata;

f) a 92. § (1) bekezdéséből a „hatvan napig terjedő elzárással vagy”;

g) a 93. § (1) bekezdéséből; a 94. § (1) bekezdéséből és a 96. § (1) bekezdéséből az „elzárással vagy” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Sztv.

a) 19. §-a, 24. §-a, 82. §-a a hozzátartozó alcímmel együtt;

b) 23. §-ának (4) bekezdése, 27. §-ának (4) bekezdése.

A fegyveres erők és fegyveres testületek
hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet

13. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ftvr.) 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatásos állományba vételre, az első rendfokozat és szolgálati beosztás meghatározására - ha jogszabály kivételt nem tesz - a Magyar Néphadsereg parancsnoka, illetőleg az illetékes miniszter jogosult, aki ezt a hatáskörét - az első tiszti rendfokozatba történő kinevezés kivételével - átruházhatja.”

14. § Az Ftvr. - a 4. §-a után - a következő alcímmel, valamint 4/A-4/B. §-okkal egészül ki:

„A szolgálati beosztásba kinevezés

4/A. § (1) A honvédelmi minisztériumi államtitkárt, a Magyar Néphadsereg parancsnokát, vezérkari főnökét, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának nemzeti helyettesét, valamint a határőrség országos parancsnokát a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(2) A honvédelmi miniszterhelyettest a Minisztertanács nevezi ki.

(3) A Magyar Néphadsereg parancsnokának helyettesét, főcsoportfőnökét, főnökét, csoportfőnökét, seregtestparancsnokát és hadtestparancsnokát, továbbá a Honvédelmi Minisztérium személyi állományát - a 4/A. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak kivételével - a honvédelmi miniszter nevezi ki, illetve menti fel. A Honvédelmi Minisztérium személyi állományával kapcsolatos kinevezési jogkörét a honvédelmi miniszter átruházhatja.

(4) Az országos rendőrfőkapitányt a belügyminiszter, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokát az igazságügyminiszter nevezi ki és menti fel.

4/B. § (1) A honvédelmi miniszter kinevezési hatáskörébe nem tartozó tábornokot és ezredest, valamint ezred- és dandárparancsnokot a Magyar Néphadsereg parancsnoka nevezi ki, illetőleg menti fel.

(2) Az országos rendőrfőkapitány és a határőrség országos parancsnokának kinevezési jogkörét a belügyminiszter, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokának kinevezési jogkörét az igazságügyminiszter állapítja meg.”

15. § Az Ftvr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A Magyar Néphadsereg hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyát a Magyar Néphadsereg parancsnoka, a határőrség, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyát az illetékes miniszter szünteti meg - a tábornok kivételével.