(2) A tábornok szolgálati viszonyát a köztársasági elnök szünteti meg.”
16. § Az Ftvr. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tábornok kinevezésére és előléptetésére a köztársasági elnök; ezredes kinevezésére az illetékes miniszter; az egyéb tiszti rendfokozatba történő előléptetésre a Magyar Néphadsereg parancsnoka, a határőrség országos parancsnoka, az országos rendőrfőkapitány, illetőleg a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka jogosult. A Magyar Néphadsereg parancsnoka az előléptetési jogkörét átruházhatja. Az előléptetéshez szükséges képesítési és egyéb feltételeket az illetékes miniszter állapítja meg.”
17. § Az Ftvr. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Fegyelmi fenyítésként a tábornok rendfokozatban visszavetése, szolgálati viszonyának megszüntetése, illetőleg lefokozása a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik.
(2) A fegyelmi felelősségrevonás részletes szabályait a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata állapítja meg.”
18. § Az Ftvr. 40. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szolgálati beosztásából a hivatásos állomány tagját a kinevezésre jogosult parancsnok (vezető) függesztheti fel.”
19. § (1) Az Ftvr. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában illetékes miniszter a Minisztertanácsnak az a tagja, akinek alárendeltségében a fegyveres erő, a rendőrség és a büntetésvégrehajtási testület működik. A nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a miniszter részére az e törvényerejű rendeletben megállapított jogokat a nemzetbiztonsági hivatalok vezetői gyakorolják.”
(2) Hatályát veszti az Ftvr. 2. §-ából a „munkásőrség” szövegrész; 3. §-ából az „illetőleg a munkásőrség országos parancsnoka (a továbbiakban együtt: illetékes miniszter)” szövegrész; 10. §-ából a „- a munkásőrség kivételével a fegyveres testületeknél -” szövegrész; 17. §-ából és 24. §-ának (1) bekezdéséből a „politikai” kifejezés és 33. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata.
Az állam és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet
20. § Az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Átvr.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közrendet és a közbiztonságot sértő személyekkel szemben - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - szabálysértési eljárásnak és törvényben meghatározott személyes szabadságot korlátozó intézkedésnek van helye.”
21. § (1) Az Átvr. 11. §-ának - az 1990. évi X. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével módosított - (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közbiztonság és a belső rend védelmének jogszabályban meghatározott feladatait a Belügyminisztérium szervei, a rendőrség, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok látják el.”
(2) Az Átvr. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
22. § Az Átvr. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A rendőrséget a belügyminiszter - a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján - irányítja és ellenőrzi.
(2) A rendőrség Országos Rendőrfőkapitányságra, rendőrfőkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és rendőrőrsökre tagozódik.
(3) Az Országos Rendőrfőkapitányság önálló hatóságként működő országos hatáskörű szerv. A rendőrség munkáját az országos rendőrfőkapitány irányítja.
(4) A rendőrfőkapitányság vezetőjét az országos rendőrfőkapitány, a rendőrkapitányság vezetőjét a rendőrfőkapitány, a rendőrőrs parancsnokát a rendőrkapitány nevezi ki.”
A kisajátítási törvényerejű rendelet
23. § A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ktvr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy az e törvényerejű rendeletben meghatározott célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam részére.”
24. § A Ktvr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges.
(2) A kisajátítással az ingatlan az állam tulajdonába és a kisajátítást kérő kezelésébe kerül.”
25. § A Ktvr. 4. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:)
„a) állami szerv, valamint a működéshez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;”
„c) állami (tanácsi) beruházásban megvalósuló tömbszerű lakóház építés;”
26. § A Ktvr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kártalanítás során a helyben kialakult forgalmi értéket kell figyelembe venni.”
27. § A Ktvr. 18. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi és városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal (a továbbiakban együtt: szakigazgatási szerv) folytatja le. A szakigazgatási szervek illetékességi területét a megyei, fővárosi tanács rendeletben határozza meg.”
28. § A Ktvr. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A fél a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A keresetet a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, egyebekben a perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
29. § A Ktvr. 2. §-a; 4. §-a (1) bekezdésének o) és p) pontja; 4. §-ának (2) bekezdése; 10. §-ának (4) bekezdése; 11. és 12. §-ai; 15. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata; 17. §-a és 22. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
#J60~TÖRVÉNYEK
Az egészségügyi törvény és az egyes orvosok munkaviszonyáról szóló törvényerejű rendelet
30. § Az egészségügyről szóló módosított 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.) preambulumának az 1987. évi 6. törvényerejű rendelet 1. §-ával megállapított szövege helyébe a következő elvi bevezető rész kerül:
„A Magyar Köztársaságban az egészségügy össztársadalmi feladat. Ezt a feladatot az állami egészségügyi szolgálat szervei a társadalombiztosítás szervei, az egyházak, az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a vállalkozások és az állampolgárok közreműködésével látják el.”
31. § Az Et. 3. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az egészségügyi feladatok ellátását az állam a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, a tanácsok és az általuk létesített és fenntartott egészségügyi szervek útján biztosítja.
(3) Az állam - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - támogatja az egyházak, az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a vállalkozások és az állampolgárok részvételét az egészségügyi feladatok ellátásában.”
32. § Az Et. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszerellátás biztosítása a gyógyszerforgalmazó feladata.”
33. § Az Et. 56. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gyógyszertárak létesítéséről és fenntartásáról külön jogszabály rendelkezik.”
34. § Az Et. tizenegyedik részének címe és 85. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„Az állam egészségügyi szervei
(1) Az állam egészségügyi szervei a Szociális és Egészségügyi Minisztérium és a tanácsok által létesített és fenntartott egészségügyi szervek, intézetek, intézmények, szolgálatok stb. (a továbbiakban együtt: állami egészségügyi szolgálat).”
35. § (1) Az Et. rendelkezései a következőképpen módosulnak:
a) 45. §-a (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti;
b) 49. §-ának (1) bekezdésében a „vizsgálat” szó helyébe a „betegség megállapítása” szövegrész kerül;
c) 67. §-ának (1) bekezdéséből a „marxista-leninista világnézetű,” szövegrész; 74. §-ának (1) bekezdéséből a „szocialista erkölcs követelményeinek,” szövegrész; 74. §-ának (3) bekezdéséből „a szocialista erkölcsbe ütközik vagy” szövegrész; 76. §-ának (1) bekezdéséből az „illetőleg szocialista erkölcsbe” szövegrész hatályát veszti;
(2) Hatályát veszti az Et. 4. §-ának (1) bekezdése; 5. §-ának (1) bekezdése; 7. §-ának (2) bekezdése; 63. §-ának (1) bekezdése, 83. §-ának (1) és (2) bekezdése; valamint 88. és 89. §-a.
(3) Az egyes orvosok munkaviszonyáról szóló 1975. évi 22. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
Egyes kitüntetésekről szóló
törvények és törvényerejű rendelet
36. § Hatályát veszti
a) a „Magyar Szabadság Érdemrend” alapításáról szóló 1946. évi VIII. törvény;
b) a Szocialista Hazáért Érdemrend alapításáról szóló 1966. évi 29. törvényerejű rendelet;
c) a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a karhatalom érdemeinek elismeréséről szóló 1957. évi 1., 2. határozata.
A tanársegédi munkakör betöltéséről szóló
törvényerejű rendelet
37. § A tanársegédi munkakör betöltéséről szóló 1984. évi 8. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
A jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló határozat
38. § Az Elnöki Tanács 20/1986. határozata a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről a hatályát veszti.
A műsoros előadásokról szóló
1955. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1958. évi 3. törvényerejű rendelet
39. § A műsoros előadásokról szóló 1955. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1958. évi 3. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
A feddhetetlenség jogintézményéről szóló jogszabályok
40. § Ahol jogszabály jogosultság feltételeként a feddhetetlen előéletet kívánja meg, a törvény hatályba lépésével egyidejűleg ez a feltétel hatályát veszti.
II.
GAZDASÁGI DEREGULÁCIÓ
TÖRVÉNYEK
Az építési törvény
41. § Az építésügyről szóló módosított 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: