1990. évi XL. törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról1
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul:
1. § Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. § Az Alkotmány 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
3. § (1) Az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
(2) Az Alkotmány 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.”
4. § Az Alkotmány 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
5. § Az Alkotmány 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.”
6. § Az Alkotmány 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.”
7. § (1) Az Alkotmány 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.
(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.”
(2) Az Alkotmány 13. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg jelenlegi szövege a (2) bekezdés jelölést kapja:
„(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
8. § (1) Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E jogkörében az Országgyűlés)
„b) törvényeket alkot;”
(2) Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E jogkörében az Országgyűlés)
„k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.”
(3) Az Alkotmány 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
9. § Az Alkotmány 19/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke.”
10. § Az Alkotmány 19/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
11. § (1) Az Alkotmány 20. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A tiszteletdíj és a költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
(2) Az Alkotmány 20. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.”
(3) Az Alkotmány 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
12. § Az Alkotmány 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.”
13. § Az Alkotmány 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.”
14. § Az Alkotmány 24. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.”
15. § Az Alkotmány 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.”
16. § (1) Az Alkotmány 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.”
(2) Az Alkotmány 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.”
17. § Az Alkotmány 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
18. § Az Alkotmány a következő új 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.
(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.”
19. § Az Alkotmány 29/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.
(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.”
20. § Az Alkotmány 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
21. § Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köztársasági elnök)
„h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat;
i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,”
22. § Az Alkotmány 31/A. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.”
23. § (1) Az Alkotmány 32/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”