1990. évi LXIV. törvény

a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról1

I. fejezet

A választójog

1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.

2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó (ennek hiányában: ideiglenes) lakóhelye (továbbiakban: lakóhely) Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás joga megilleti a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar állampolgárt is (továbbiakban együttesen: választópolgár).

(2) Nincs választójoga annak:

a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

c) aki szabadságvesztés büntetését tölti;

d) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

(3) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján, - az e törvényben foglaltak kivételével - lakóhelyén gyakorolja.

(4) Az a választópolgár, aki állandó lakóhelye mellett legalább 5 éve folyamatosan ideiglenes lakóhellyel rendelkezik, igazolással választójogát ideiglenes lakóhelyén gyakorolhatja.

3. § Nem választható az önkormányzati képviselőtestület tagjának (továbbiakban: képviselő) és polgármesternek az, aki nem magyar állampolgár.

II. fejezet

A választók nyilvántartása

4. § (1) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) a szavazás napja előtt legkésőbb 35 nappal községenként, illetőleg egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását, elkészíti az erről szóló értesítést, továbbá összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk (a továbbiakban együtt: nyilvántartás). A választások második fordulója előtt az időközben bekövetkezett változásokat a nyilvántartáson át kell vezetni.

(2) A jegyző a nyilvántartás összeállítását vagy az értesítők elkészítését, illetőleg kiküldését - az állami költségvetésben erre a célra megállapított pénzösszeg terhére - nem állami szervnél is megrendelheti.

5. § (1) A nyilvántartásba fel kell venni:

a) azokat a magyar állampolgárokat, akiknek állandó lakóhelye - ennek hiányában ideiglenes lakóhelye - a községben, városban (a továbbiakban együtt: település), illetőleg az egyéni választókerületben van, és legkésőbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak;

b) a Magyar Köztársaságban tartósan letelepedett, és 18. életévüket betöltött nem magyar állampolgárokat, akik a külföldiek személyi igazolványával rendelkeznek, valamint lakóhelyük a településen, illetőleg az egyéni választókerületben van.

(2) A nyilvántartást a népességnyilvántartás adatai, valamint a gyámhatóság nyilvántartása alapján kell összeállítani. A tartósan letelepedett nem magyar állampolgárokról, továbbá a 2. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerint választójoggal nem rendelkező személyekről az Országos Népességnyilvántartó Szolgálat adatokat szolgáltat.

(3) A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen a település, illetőleg az egyéni választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilvántartást a jegyző hitelesíti.

(4) A nyilvántartást a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának helyiségében (a továbbiakban: hivatal) 10 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A közszemlére tétellel egyidejűleg a választás első fordulója előtt írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be.

(6) A közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítő a személyi számot nem tartalmazhatja.

6. § (1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt - a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt - a jegyzőnél emelhető kifogás. Az alaptalannak tartott kifogást, legkésőbb a beérkezését követő napon, át kell tenni a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.

(2) A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz. A döntés előtt minden érdekeltet - kérésére - meg kell hallgatni. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A bíróság határozatát, annak meghozatala napján közli a jegyzővel és azzal, aki a kifogást emelte. Ha a bíróság a nyilvántartásba vétel törlését rendeli el, a határozatot az érintett személlyel is közölni kell.

(4) A jegyző a nyilvántartásból kihagyott választópolgárt utólag nyilvántartásba veszi, és erről a választópolgárt is értesíti [5. § (4) bek.].

(5) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg aki más választókerület nyilvántartásában már szerepel, vagy igazolással más választókerületben szavaz.

7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után - a szavazást megelőző 35 napon belül - az állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - írásban, vagy szóban kérheti a nyilvántartásba való felvételét.

(2) Az igazolás kéréshez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző igazolását arról, hogy a kérelmező a nyilvántartásban szerepelt és onnan törölték.

(3) Ha a választópolgár legalább 5 éve folyamatosan ideiglenesen lakóhellyel rendelkezik, akkor a (2) bekezdésben levő igazolás alapján ideiglenes lakóhelyén szavazhat.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti igazolás kiadásakor az illetékes jegyző a választópolgárt egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni az új lakóhelyet, illetőleg ideiglenes lakóhelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy, aláírásával köteles hitelesíteni.

(5) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely, illetőleg ideiglenes lakóhely szerint illetékes jegyző vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.

(6) Igazolást a szavazást megelőző napon 16 óráig lehet személyesen, vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, feltéve, ha az illetékes hivatalhoz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni az új lakóhelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára a hivatal tértivevénnyel küldi meg.

III. fejezet

Választókerületek, szavazókörök

8. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási rendszerben (42. §) - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselőtestületek tagjainak száma:

9. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen és fővárosi kerületben a képviselőket a két szavazatos választási rendszerben (43-45. §) választják.

(2) A képviselők felét egyéni választókerületben választják, a képviselők másik fele listáról kap mandátumot. Törtszám esetén az egyéni választókerületek számát felfelé, a listás mandátumok számát lefelé kell kerekíteni.

(3) Az egyéni választókerületek és a listás mandátumok száma:

a) 25 000 lakosig 10 egyéni választókerület és 9 listás mandátum;

b) 50 000 lakosig 14 egyéni választókerület és 13 listás mandátum;

c) 60 000 lakosig 15 egyéni választókerület és 14 listás mandátum;

d) 70 000 lakosig és a fővárosi kerületben legalább 16 egyéni választókerület és 15 listás mandátum.

(4) Minden további 10 000 lakos után kettővel nő a képviselőtestület - eggyel az egyéni választókerületben választott, eggyel a listás - tagjainak száma.

10. § (1) A településen belül az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos legyen.

(2) Az egyéni választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi és egyéb helyi sajátosságokra is.

(3) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét legkésőbb a választás napja előtt 45 nappal a jegyző állapítja meg. Döntés előtt ki kell kérni a helyben működő pártok, társadalmi szervezetek véleményét. A döntés ellen - a (4) bekezdés kivételével - jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A helyben működő párt vagy társadalmi szervezet a döntést követő 3 napon belül a köztársasági megbízottól jogorvoslatot kérhet, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma aránytalan. Erről a köztársasági megbízott 3 napon belül dönt. További jogorvoslatnak helye nincs.

11. § A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjai közül (46. §) 66-ot közvetlenül választanak: ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.

12. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a jegyző legkésőbb a választás napja előtt 40 nappal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1000 választópolgár jusson, de minden községben legyen legalább egy szavazókör.

(2) Ha a képviselő-testület és polgármester választásának napján országgyűlési képviselői időközi választás is van, a szavazóköröket egységesen kell kialakítani.

IV. fejezet

A választási szervek

13. § (1) A választási szervek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.