1990. évi LXXXVI. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról1

A gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat, és be kell vezetni a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzését, megteremtve az ehhez szükséges szervezeti formákat is. Ennek megfelelően a törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak érdekeit, és - a tisztességes piaci magatartáshoz kapcsolódóan - a fogyasztók érdekeit. E célok megvalósítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A törvény hatálya - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - a vállalkozóknak a Magyar Köztársaság területén folytatott gazdasági tevékenységére terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában:

a) vállalkozó: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéb társaság, továbbá a természetes személy;

b) gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltató tevékenység folytatása;

c) versenytárs: a gazdasági versenyben érdekelt vállalkozó;

d) fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

3. § (1) A vállalkozó köteles tiszteletben tartani a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát.

(2) Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.

I. RÉSZ

A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁSOK TILALMA

I. FEJEZET

A tisztességtelen verseny tilalma

4. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

5. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

(3) E törvény alkalmazásában:

a) üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik;

b) bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony;

c) üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

6. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten a harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

7. § Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni.

8. § Tilos az árut a tervezett áremelést megelőzően, valamint az ár emelkedésének előidézése céljából a forgalomból kivonni, illetőleg visszatartani.

9. § Tilos az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől függővé tenni.

10. § Tilos a versenytárgyalás, az árverés, a tőzsdei alku tisztaságát bármilyen módon megsérteni.

II. FEJEZET

A fogyasztók megtévesztésének tilalma

11. § (1) Tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni.

(2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

a) az áru lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas vagy hiányos tájékoztatást adnak;

b) megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlítást alkalmaznak, s azt reklámként vagy más tájékoztatásként nyilvánosságra hozzák;

c) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az állami szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

d) az árut - felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságát, eredetét, származási helyét, a beszerzés forrását vagy módját illetően - megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el;

e) olyan árut reklámoznak, amely nem vagy nem kellő mennyiségben, választékban áll a fogyasztók rendelkezésére, kivéve ha - új áru bevezető reklámozása vagy nehezen eladható árukészletek felszámoló jellegű reklámozása esetén - ezt a körülményt a fogyasztókkal közlik.

12. § (1) Az áruösszehasonlítás nem tekinthető megtévesztésre alkalmasnak, ha az elfogulatlan és szakszerű vizsgálat feltételei biztosítva voltak, a vizsgálat a nyilvánossággal közölt összehasonlító adatokon alapul, és a nyilvánossággal az összehasonlított áruk lényeges tulajdonságait, árát és az ár alkalmazásának feltételeit is közölték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben is megtévesztésre alkalmas az áruösszehasonlítás, ha az a vizsgálati eredményt összefüggéseiből kiragadva, célzatosan és egyoldalúan idézi.

13. § A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

III. FEJEZET

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

14. § (1) Tilos a versenytársak között - a 15-17. §-ban szabályozott esetek kivételével - az olyan összehangolt magatartás, illetőleg megállapodás ( a következőkben együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodást a Magyar Köztársaság területén kötötték-e vagy sem.

(2) Ez a tilalom különösen vonatkozik az áru árának meghatározására, a piac felosztására vagy a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből, értékesítéséből való kizárására, a beszerzési források vagy az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására, az áru kibocsátásának korlátozására, a műszaki fejlődés akadályozására, a piacralépés akadályozására, továbbá valamely piaci résztvevő hátrányba hozására.

(3) Tilos a szerződésben - a 15-17. §-ban szabályozott esetek kivételével - a továbbeladási árat meghatározni, amennyiben ez a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti.

15. § Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha

a) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására irányul, vagy

b) csekély jelentőségű.

16. § (1) Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek az együttes részesedése az érintett piacon a megállapodás tárgyát alkotó áru tekintetében a tíz százalékot nem haladja meg. E feltételnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

(2) Érintett piac az, ahol a versenyt korlátozó vagy kizáró hatás érvényesül. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Ennek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.

(4) Földrajzi terület az, amelyen kívül

a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

17. § (1) Mentesül a megállapodás a 14. § szerinti tilalom alól, ha

a) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és

b) a velejáró előnyök meghaladják a velejáró hátrányokat.

(2) A megállapodásnak a tilalom alóli mentesülése szempontjából előnynek minősül különösen:

a) az árak kedvező alakulása, vagy

b) az áru minőségének javulása vagy az elért jó minőség állandóságának biztosítása, vagy

c) a teljesítési feltételek javulása (pl. a szállítási határidő rövidülése), vagy

d) a forgalmazás útjának rövidülése, a beszerzés, az értékesítés szervezetének ésszerűbb kialakítása, az adott áru kínálatának javulása, vagy

e) a műszaki-technológiai fejlődés előmozdítása, a környezetvédelmi helyzet vagy a külpiaci versenyképesség javulása.

(3) A megállapodásnak a tilalom alóli mentesülése szempontjából hátránynak minősül különösen, ha a megállapodást kötő feleknek - a megállapodás tárgyát alkotó áru tekintetében - az együttes részesedése az érintett piacon a megállapodás érvényessége alatt a harminc százalékot meghaladja.

18. § (1) A megállapodás megkötését tervező felek a versenyfelügyeletet ellátó szervtől (52. §) kérhetik annak határozatban történő megállapítását, hogy a tervezett megállapodás a 15. § alapján nem esik tilalom alá, vagy a 17. § alapján mentesül a tilalom alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat kiadását követően a megállapodás, illetve a felek azzal összhangban álló tényleges tevékenysége a versenyfelügyeletet ellátó szerv által nem kifogásolható.

19. § Annak bizonyítása, hogy a megállapodás a 15. § szerint nem esik tilalom alá, vagy a 17. § szerint a tilalom alól mentesül, azt terheli, aki erre hivatkozik.

IV. FEJEZET

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

20. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen

a) a szerződéses kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - indokolatlan, egyoldalú előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni, vagy