b) indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötéstől, vagy
c) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni, különösen annak érdekében, hogy a szerződésből eredő jogos igényei érvényesítését mellőzze, vagy
d) a piacralépést vagy a műszaki fejlődést akadályozni, vagy
e) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.
21. § (1) Gazdasági erőfölényben van különösen
a) az, akinek áruját máshonnan nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy
b) az olyan áru megrendelője, amely árut máshol nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni, vagy
c) az, akinek a vizsgált időszakban az érintett piacon [16. § (2) bek.] az adott áru tekintetében részesedése a harminc százalékot meghaladja.
(2) Gazdasági erőfölényben vannak azok a vállalkozók is,
amelyek között a vizsgált időszakban az érintett piacon nincs verseny.
(3) Gazdasági erőfölényben van az a legfeljebb három vállalkozó is, amelyeknek az érintett piacon az együttes részesedése a vizsgált időszakban az ötven százalékot meghaladja.
(4) A gazdasági erőfölény megítélésénél a versenykorlátozás tilalma alól a 15. § alapján kivett vagy a 17. § alapján mentesült megállapodást kötő feleket együttesen kell figyelembe venni.
22. § Indokolatlan, egyoldalú előnynek minősül különösen, ha a szerződésben kikötött szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség. Ennek megállapításához vizsgálni kell a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi viszonyokat, az értékviszonyokat, az ügylet jellegéből fakadó sajátosságokat, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját.
II. RÉSZ
SZERVEZETI EGYESÜLÉSEK ELLENŐRZÉSE
V. FEJEZET
Vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzése
23. § (1) A vállalkozók szervezeti egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás) a versenyfelügyeletet ellátó szervtől előzetesen engedélyt kell kérni, ha
a) a résztvevők együttes részesedése az előző naptári évben az általuk forgalmazott bármelyik áru tekintetében az érintett piacon a harminc százalékot meghaladja, vagy
b) a résztvevők előző naptári évben elért együttes árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja.
(2) A tervezett szervezeti egyesüléshez a résztvevők közösen kötelesek engedélyt kérni.
(3) Ha a vállalkozók szervezeti egyesülését államigazgatási határozattal rendelik el, a határozatot hozó szerv ehhez a versenyfelügyeletet ellátó szerv véleményét előzetesen kikéri.
24. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv - a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - nem engedélyezhet olyan szervezeti egyesülést, amely a gazdasági verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére engedélyezhető a szervezeti egyesülés, ha
a) annak a gazdasági versenyre gyakorolt hatásai közül az előnyök a hátrányokat meghaladják, vagy
b) a szervezeti egyesülés az érintett áruk nagyobb része tekintetében a gazdasági versenyt nem zárja ki, vagy
c) a szervezeti egyesülés a külföldi piacon való fellépést elősegíti és ez nemzetgazdasági szempontból előnyös.
(3) Az előnyök és hátrányok tekintetében a 17. § (2) és (3) bekezdése az irányadó.
25. § A szervezeti egyesüléshez adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek a szervezeti egyesülés megvalósításához szükségesek.
26. § (1) A szervezeti egyesülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az a vállalkozó, amely fölött meghatározó befolyást szereztek és a meghatározó befolyást szerző vállalkozó együttes részesedése az érintett piacon az előző naptári évben - az általuk forgalmazott bármelyik áru tekintetében - a harminc százalékot meghaladja.
(2) Meghatározó a befolyás, ha a vállalkozó a másik vállalkozó
a) vagyona feletti rendelkezési jogot biztosító részvények, üzletrészek, illetőleg szavazati jogok több mint ötven százalékát megszerezte, vagy
b) döntéseinek befolyásolására, illetőleg ügyeinek vitelére külön megállapodás alapján jogot szerzett.
(3) Meghatározónak minősül a befolyás abban az esetben is, ha annak megszerzését a vállalkozók tényleges magatartása egyébként bizonyítja.
27. § (1) A vállalkozók szervezeti egyesülésének és a meghatározó befolyás megszerzésének vizsgálatánál az érintett piacon a közvetett résztvevőket is figyelembe kell venni.
(2) Közvetett résztvevő az,
a) akit a közvetlen résztvevő a 26. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint ellenőriz;
b) aki a közvetlen résztvevőt az a) pont szerint ellenőrzi;
c) akit a b) pont szerinti közvetett résztvevő - a közvetlen résztvevőn kívül - az a) pont szerint ellenőriz;
d) aki a b) pont szerinti közvetett résztvevőt az a) pont szerint ellenőrzi.
III. RÉSZ
ELJÁRÁSI ÉS SZERVEZETI RENDELKEZÉSEK
VI. FEJEZET
Az igények érvényesítése
28. § Az érdekelt fél
a) az I. fejezetben foglalt rendelkezések megsértése miatt keresettel a bírósághoz,
b) a 3. §-ban és a II. fejezetben foglalt rendelkezések megsértése miatt keresettel a bírósághoz, vagy kérelemmel a versenyfelügyeletet ellátó szervhez,
c) a III-V. fejezetben foglalt rendelkezések megsértése miatt kérelemmel a versenyfelügyeletet ellátó szervhez fordulhat.
29. § (1) Az érdekelt fél a bírósághoz benyújtott keresetében - választása szerint - különösen a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - megsemmisítését, továbbá az előállítására szolgáló különleges eszközök megsemmisítését;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
(2) Ha a versenyfelügyeletet ellátó szerv a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózást a 20. § b) pontja alapján megállapítja, az érdekelt fél keresetében a bíróságtól a szerződés létrehozását kérheti. A bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát a szakmában szokásos feltételekkel megállapíthatja.
30. § (1) Nem indítható eljárás - a 31. §-ban szabályozott eset kivételével -, ha a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás tudomásra jutásától számított hat hónap, de legfeljebb a magatartás tanúsításától számított három év eltelt. E határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) Ha a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, az (1) bekezdés szerinti határidők mindaddig nem kezdődnek el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
31. § (1) Az ellen, aki a törvénybe ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a versenyfelügyeletet ellátó szerv vagy a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett igény a hátrány bekövetkezésétől számított egy év alatt elévül.
(3) A bíróság kötelezheti a jogsértőt az ár leszállítására, az áru kijavítására, az áru kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
(4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint más igényt érvényesítsen.
VII. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS
Általános eljárási szabályok
32. § A versenyfelügyeletet ellátó szerv vizsgálja e törvény rendelkezéseinek érvényesülését.
33. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárása az érdekelt kérelmére vagy hivatalból indul. A kérelmet az nyújthatja be, aki a törvénybe ütköző tevékenység által sérelmet szenved, vagy szenvedhet, továbbá akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.
(2) Ha az eljárás az érdekelt kérelmére indul, a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi adatot tartalmaznia kell. Ha a kérelem a szükséges adatokat nem tartalmazza, a versenyfelügyeletet ellátó szerv a kérelmet egy alkalommal - határidő megjelölésével - kiegészítésre visszaadhatja; ez esetben az ügyintézési határidők a kérelem ismételt kézhezvételétől számítanak.
34. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a törvény más határidőt nem állapít meg, a versenyfelügyeletet ellátó szerv hatvan napon belül köteles határozatot hozni. Ezt a határidőt az érdekelt kérelmére indított eljárás esetén a kérelem kézhezvételétől, hivatalból indított eljárás esetén a vizsgálat megindításától, a bíróság által áttett ügyben pedig a beérkezéstől kell számítani. A versenyfelügyeletet ellátó szerv a határidőt egy alkalommal legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.
(3) A versenyfelügyeletet ellátó szerv - ideértve az általa az eljárásban megbízott személyt is - köteles a tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.
35. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárása a következő szakaszokból áll:
a) vizsgálat,
b) tanácsban történő tárgyalás és a tanács határozathozatala [55. § (1) bek.].
(2) A versenyfelügyeletet ellátó szerv indokolt esetben az ügyben érdekelt felek szakmai érdekképviseleti szervét meghallgathatja, illetőleg az érdekelt fél kérelmére köteles meghallgatni.
36. § (1) A versenyfelügyeletet ellátó szerv, illetőleg a megbízásából vizsgálatot végző személy a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult: