1990. évi LXXXVIII. törvény

a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról1

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelét és javadalmazását e törvény alapján kell megállapítani.

(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozóinak előmenetelére és javadalmazására is.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra.

2. § E törvény alkalmazásában

a) bírósági és ügyészségi dolgozó: a bírósági és az ügyészségi titkár, a bírósági és az ügyészségi fogalmazó, a bírósági és az ügyészségi tisztviselő, az ügykezelő,

b) bírósági és az ügyészségi tisztviselő: a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző,

c) ügykezelő: az ügyviteli feladatot végző dolgozó.

3. § E törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei, valamint az igazságszolgáltatási és ügyészségi dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályok az irányadók.

4. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó e törvény alapján a következő javadalmazásokra jogosult:

a) személyi alapbérre,

b) pótlékra,

c) különjuttatásra.

5. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérének megállapítása a tényleges munkaköri beosztása és szolgálati ideje alapján fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba - egyes esetekben a fizetési fokozaton belül fizetési csoportba - való besorolással történik.

6. § (1) A szolgálati időt

a) a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár, továbbá a bírósági és az ügyészségi fogalmazó esetében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés napjától,

b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a diploma megszerzésének napjától, illetve ha munkaviszonyt csak később létesített akkor annak napjától,

c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő esetében a munkaviszonya kezdetének napjától

kell számítani.

(2) A bírói, az ügyészi, a bírósági és az ügyészségi titkári kinevezésig más munkaterületen dolgozó esetében a jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban töltött időt - részben vagy teljes egészében - szolgálati időként lehet figyelembe venni.

7. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó - a bírósági, ügyészségi fogalmazó és a kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő kivételével - a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő az első évet követően magasabb fizetési fokozatba lép.

8. § (1) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.

(2) Kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén az (1) bekezdés szerinti szolgálati idő legfeljebb 8 évre csökkenthető (soron kívüli előrelépés).

(3) Ha a helyi bíró megyei, illetve fővárosi bírósági bírói (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi ügyész megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészi (a továbbiakban: főügyészségi ügyész) beosztásba kerül, a már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.

II. FEJEZET

BESOROLÁS ÉS JAVADALMAZÁS

Fizetési osztály, fokozat és csoport

9. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi titkárt, valamint a bírósági és az ügyészségi fogalmazót az öt fizetési osztály valamelyikébe, ezen belül fizetési fokozatokba kell sorolni.

(2) A javadalmazás és a tisztséghez fűződő egyéb jogosultság tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.

(3) A legfőbb ügyész személyi alapbérét az I. fizetési osztály 3. fizetési fokozata alapján kell megállapítani.

(4) A besorolást a következők szerint kell elvégezni:

a) az I. fizetési osztályba kell sorolni a legfelsőbb bírósági bírót és a legfőbb ügyészségi ügyészt,

b) a II. fizetési osztályba kell sorolni a megyei bírót és a főügyészségi ügyészt,

c) a III. fizetési osztályba kell sorolni a helyi bírót és a helyi ügyészt,

d) a IV. fizetési osztályba kell sorolni a bírósági és az ügyészségi titkárt,

e) az V. fizetési osztályba kell sorolni - az oklevél minősítésétől függően - a bírósági és az ügyészségi fogalmazót.

(5) A legfelsőbb bírósági fogalmazót a Legfelsőbb Bíróság elnöke - kivételesen - a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.

(6) A fizetési osztályokat és fizetési fokozatokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel az 1. számú melléklet tartalmazza.

10. § Ha a bíró és az ügyész magasabb fizetési osztályba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.

11. § (1) A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt az iskolai végzettsége alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.

(2) A VI. fizetési osztályba a szakirányú egyetemi végzettségű, a VII. fizetési osztályba a szakirányú főiskolai végzettségű, a VIII. fizetési osztályba a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő tartozik.

(3) Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő.

12. § A fizetési fokozatán belül külön fizetési csoportba tartozik a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen, valamint az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozó tisztviselő.

13. § Az ügykezelőt a IX. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.

14. § A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbére a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér meghatározott százaléka. A fizetési osztályokat, a fokozatokat és csoportokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel a 2. számú melléklet tartalmazza.

Bírói, ügyészi pótlék

15. § (1) A bíró bírói, az ügyészi ügyészi pótlékra jogosult.

(2) A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótlék alapbér jellegű.

Vezetői pótlék

16. § (1) Vezetői pótlékra jogosult

a) a bírósági elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető helyettese, a bírósági tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető helyettes bíró,

b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető-helyettes ügyész, a megyei főügyész, a megyei főügyészhelyettes, a legfőbb ügyészségi, a megyei főügyészségi osztályvezető ügyész, a megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, a helyi vezető ügyész és vezetőhelyettes ügyész,

c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója,

d) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető,

e) irodavezető.

(2) A vezetői pótlék összegét a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A vezetői pótlék alapbérjellegű.

Külön juttatás

17. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben az egy havi személyi alapbérének megfelelő összegű külön juttatásra jogosult.

(2) Nem részesíthető külön juttatásban az,

a) aki 6 hónapot meghaladó ideig ténylegesen nem végzett munkát, ide nem értve a fizetett szabadság és keresőképtelenség idejét,

b) akinek a felmondása folyamatban van, kivéve, ha a felmondás oka a nyugdíjjogosultság megszerzése.

(3) A külön juttatást január 31-éig kell kifizetni.

Kizárás egyes előnyökből

18. § (1) A 8. § szerinti magasabb fizetési osztályba sorolás, a magasabb fizetési fokozatba sorolás, valamint a külön juttatás a bírót, az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi dolgozót nem illeti meg, ha

a) ellene fegyelmi eljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt a munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előnyök a dolgozót visszamenőleg megilletik, ha a fegyelmi felelősségét nem állapították meg.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény szerinti javadalmazást 1991. december 31-ig - fokozatosan - kell bevezetni, ennek ütemezéséről külön törvény rendelkezik.

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) A törvény hatálya alá tartozó dolgozókat 1991. február 28-áig a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.

(2) A törvény szerinti első besorolásnál a szolgálati időt

a) a legfelsőbb bírósági bírónál, a legfőbb ügyészségi ügyésznél az e munkakörbe kinevezése napjától,

b) a megyei bírónál, a főügyészségi ügyésznél, a helyi bírónál, a helyi ügyésznél, a bírósági és az ügyészségi titkárnál - 2 év levonásával - az oklevél megszerzésének napjától,

c) a bírósági és az ügyészségi fogalmazónál e munkakörbe való kinevezésük napjától,

d) a bírósági és az ügyészségi tisztviselőnél és ügykezelőnél a munkaviszonya kezdetének napjától

kell számítani.