(2) Az adóbevallás felülvizsgálatáról az adózót értesíteni kell. Ha a felülvizsgálat alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a bevallás a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel, erről az adózót tájékoztatja.

(3) Ha a bevallott adó, költségvetési támogatás alapja az adómentesség, adókedvezmény, adó illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti azzal, hogy ha 8 napon belül nem tesz észrevételt, az adókülönbözet megállapítására az adóigazgatási eljárást megindítja.

(4) Az egyszerűsített ellenőrzést követően az 53-64. § szerinti ellenőrzésnek - az 54. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nincs helye.

Illetékellenőrzés

66. § A bíróság, az eljáró hatóság az illetéktörvényben meghatározott módon ellenőrzi a nála benyújtott vagy hozzá került iraton az illeték és a díj megfizetését.

VII. FEJEZET

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Késedelmi pótlék

67. § (1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(3) Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapítható határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság vezetője későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. Utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel. A helyi adók esetében a 82. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye.

(5) A fizetési halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. Az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén a határozatban a késedelmi pótlékot mérsékelheti.

(6) Ha a magánszemély a jövedelemadójára, helyi adójára vagy az illetékre vonatkozó fizetési halasztás illetőleg részletfizetés iránti kérelmét az esedékesség időpontja előtt az adóhatósághoz benyújtja, e kérelme tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.

68. § (1) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(2) A késedelmi pótlék a 82. § szerint mérsékelhető, illetve elengedhető.

69. § (1) A késedelmi pótlék felszámítása során a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván. A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.

(2) Az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, a kiutalt költségvetési támogatással, és ennek alapján a késedelmi pótlékot megállapítja. Az adózó a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.

(3) Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az adózó a pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság dönt.

Önellenőrzési pótlék

70. § (1) Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.

(2) Az önellenőrzési pótlékot adónként illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a 44. § szerint megfizeti.

(3) Az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő első napjától a helyesbítés, bevallás vagy a nyilvántartásba történő feljegyzés első napjáig, a késedelmi pótlékkal azonos mértékben kell felszámítani, de legfeljebb 300 napra kell számítani. Az adóbevallás benyújtására előírt határidőtől számított 1 éven belül a pótlékot legfeljebb 100, 2 éven belül legfeljebb 200, 2 éven túl legfeljebb 300 napra számítva kell megfizetni.

(4) Ha az adózó a magánszemélyek jövedelemadójára előírt bevallását a munkáltató vagy a kifizető hibás vagy késedelmes igazolása miatt helyesbíti önellenőrzéssel, emiatt pótlékot nem kell felszámítania.

(5) Az önellenőrzési pótlék a 82. § szerint mérsékelhető, illetve elengedhető.

71. § Az adózó az önellenőrzési pótlék megfizetésével mentesül az adóbírság és az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék valamint a mulasztási bírság megfizetése alól.

Adóbírság

72. § (1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a.

(2) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, feltéve hogy az adózó a vagyonszerzési illeték alá eső vagyontárgyakat hiánytalanul bejelentette.

(4) Nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá az olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére a 25. § (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján köteles.

(5) Ha az adót a munkáltató állapította meg, az adóhatóság az adóhiány után az adóbírságot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.

73. § (1) Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.

(2) Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

(3) Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.

Mulasztási bírság

74. § (1) A bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért (a továbbiakban együtt: bevallási késedelem), ha az nem esik adóbírság alá, illetve önellenőrzéssel nem pótolták, a késedelmesen bevallott (bejelentett) adó, illetőleg vagyonszerzés illetéke után a mulasztási bírság

a) 60 napot meg nem haladó késedelem esetén 5%,

b) 60 napot meghaladó késedelem esetén 10%,

c) 12 hónapot meghaladó késedelem esetén 30%.

(2) Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-a, de legalább 300 forint és legfeljebb 10 000 forint mulasztási bírság szabható ki.

(3) Hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5%-a, de legalább 5000 forint és legfeljebb 100 000 forint, magánszemély esetén legalább 500 forint és legfeljebb 10 000 forint. Ha a hiba az adó illetve költségvetési támogatás összegében különbözetre nem vezetett, a mulasztási bírságot a legkisebb összegben kell megállapítani.

(4) A mulasztási bírság mellett - a bevallási késedelem miatt - nincs helye késedelmi pótlék megállapításának. Ha a mulasztás az (1) és (3) bekezdés szerint is bírságolható, a mulasztási bírságot csak a magasabb bírsággal járó mulasztás után kell megállapítani.

(5) Ha az adózó - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - az előző időszak adatai, illetve a bejelentett várható adatok alapján fizetendő adóelőleget az e törvény 2. mellékletében előírt esedékességig nem egészítette ki a fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre, a befizetett előleg és az adó különbözete után 20% mulasztási bírságot fizet.

(6) Ha az adóhatóság az adózó kérelmére az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleget mérsékelte, és a mérséklés iránti kérelem utóbb indokolatlannak bizonyult, a csökkentett és az eredetileg fizetendő adóelőleg különbsége után 10% mulasztási bírságot kell fizetni. A mérséklés iránti kérelem akkor indokolatlan, ha az eredeti adóelőleg összege a mérsékelt előleg összegét 20%-kal meghaladja.

(7) Mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő:

a) jogszabályokban előírt, könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztása, előírásoktól eltérő vezetése, bizonylatokon, könyvekben, nyilvántartásokban helytelen vagy valótlan adatok gondatlan feltüntetése,

b) bizonylat, könyvvezetés, nyilvántartás, számítás pótlására kötelező határozatban előírt teljesítés határidejének elmulasztása,

c) az adóalap, az adó, a költségvetési támogatás megállapításához szükséges iratok átadásának megtagadásával vagy egyéb módon az ellenőrzés eredményes lefolytatásának akadályozása,

d) számla, egyszerűsített számla kiállításának elmulasztása vagy nem a tényleges ellenértékről történő kiállítása, a nyugta kibocsátásának felmentés hiányában történő elmulasztása,

e) bejelentés (bejelentési kötelezettség) elmulasztása esetén.

(8) A (7) bekezdésben említett esetekben a mulasztási bírság 20 000 forintig terjedhet, és a mulasztás ismétlődése esetén újból, az adóhiány után megállapított adóbírság mellett is kiszabható.

(9) Nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A mulasztási bírság a 73. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával mérsékelhető.