1990. évi XCIV. törvény

az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról1

Az általános forgalmi adóról szóló, az 1990. évi XIX. törvénnyel módosított 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja kiegészül az 1990. évi V. törvény szerinti „egyéni vállalkozó” szövegrésszel.

(2) A Tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Adóalanynak minősül az a természetes személy, jogi személy, akinek (amelynek) a székhelye vagy telephelye külföldön található, de az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenység céljából - ide értve az apportot is - belföldön telephelyet létesít, vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(6) Az az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, akinek (amelynek) a székhelye vagy lakóhelye, illetőleg telephelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön található, belföldön teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása erejéig - ide értve az apportot is - adóalanyiságot választhat.”

2. § A Tv. 5. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Kizárólag a beszerzéseit terhelő adó visszaigénylése szempontjából tartozik e törvény hatálya alá:)

„c) közmű-, út- és járdaépítési beruházás megvalósítása esetén a víziközmű társulat, az építőközösség, továbbá a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban együtt: önkormányzat), illetve közforgalmú út, híd és járda üzemeltetése esetén a helyi önkormányzat,”

„e) a művelődési, oktatási, szociális, valamint egyházi célú építmények építésével, felújításával összefüggésben a működési engedéllyel rendelkező egyház, felekezet, illetve ezek szervezeti egységei, amelyek az egyház alapszabálya szerint jogi személynek minősülnek,”

3. § A Tv. 6. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Termék - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Ipari Termékek Jegyzékébe (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékébe (METJ), Vízgazdálkodási Termékek Jegyzékébe (VTJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékébe (SZATJ), valamint Építményjegyzékébe (ÉJ) besorolt dolog, az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rend szerint.

(3) Termékértékesítésnek minősül továbbá:

a) a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről, vagy részletvételre történő eladásáról azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi;

b) a megbízó és a bizományos között a termék feletti rendelkezési jog átadása;

c) a megbízási szerződés alapján bonyolított beruházás teljesítése, amennyiben a megbízott rendelkezik a beruházás pénzeszközei felett.”

4. § A Tv. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szolgáltatás-nyújtás - ha e törvény másként nem rendelkezik - a KSH Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékébe (SZTJ - az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rend szerint) besorolt tevékenységnek ellenérték fejében történő teljesítése.”

5. § A Tv. 8. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Értékesítés továbbá terméknek vagy szolgáltatásnak)

„e) ellenérték nélkül egyéb, az adott vállalkozáson kívüli célra”

6. § A Tv 9. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem minősül értékesítésnek a terméknek vagy a szolgáltatásnak:)

„d) az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény, valamint a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény rendelkezései alapján történő hasznosítása.”

7. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Termékimport: terméknek külföldről belföldre történő behozatala.

(2) Nem minősül termékimportnak, ha a belföldre behozott terméket behozatali előjegyzésbevétel keretében vámkezelik.”

8. § A Tv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termékexporttal esik egy tekintet alá a 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés is, ha a megbízó a termék feletti rendelkezési jogot azért adja át a bizományosnak, hogy azt exportálja.”

9. § A Tv. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Mentes az adó alól:

a) az 1. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása;

b) a 2. számú mellékletben felsorolt kivételekkel az a termékimport, amely jogszabály szerint vámmentességben részesül;

c) a jogszabály szerinti kedvezmény mértékéig az utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport;

d) a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságának engedélye alapján az állampolgárok szélesebb körét érintő közösségi (szociális, egészségügyi, nevelési, kulturális, környezetvédelmi, településfejlesztési) feladatok ellátását szolgáló ellenérték nélküli és külkereskedelmi áruforgalmon kívüli termékimport, ha az adófizetésre egyébként kötelezettnek (4. §) e tekintetben nincs adólevonási vagy -visszaigénylési jogosultsága, elsősorban akkor, ha az importált termék állami szerv, önkormányzat, társadalmi szervezet tulajdonába kerül.”

10. § A Tv. a 18. § után a következő címmel és a 18/A. §-sal egészül ki:

„A teljesítés helye termékértékesítés esetén”

„18/A. § (1) Ha a terméket akár az eladó, akár a vevő, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - a vevőre szóló rendeltetéssel - a feladás vagy fuvarozás megkezdésének időpontjában található.

(2) Ha a terméket nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék az értékesítés teljesítésének időpontjában található.”

11. § A Tv. 20. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 6. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén részteljesítési időpontnak a részkifizetés esedékességének napját kell tekinteni.

(8) A 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén a teljesítés időpontjának

a) eladási megbízásnál azt a napot kell tekinteni, amikor a bizományos saját nevében a termékértékesítést teljesíti;

b) vételi megbízásnál azt a napot kell tekinteni, amikor a bizományos saját nevében rendelkezik a termék felett.”

12. § A Tv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § Az adófizetési kötelezettség

a) termékimport esetén a termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésének,

b) szolgáltatásimport esetén a számla kézbesítésének, számla hiányában az ellenérték kiegyenlítésének időpontjában keletkezik.”

13. § A Tv. 25. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén az adó alapja

a) eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományi díjat;

b) vételi megbízásnál magában foglalja a bizományi díjat is.

(4) A 6. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén az adó alapja magában foglalja a bonyolítói díjat is.”

14. § A Tv. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az adó alapja

a) termékimport esetén a vámmal és a vámkezelési díjjal növelt vámérték;

b) szolgáltatásimport esetén a szolgáltatásnyújtás ellenértéke.

(2) Ha a termékimportra értékösszegben kifejezett vámmentesség vonatkozik, az adó alapjának meghatározásakor a vámértéket csökkenteni kell a vámmentes összeggel.

(3) A szolgáltatásimportért járó ellenértéknek az a része, amely az importált termék vámértékébe épül be, nem képez önálló adóalapot.”

15. § A Tv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett árfolyam

a) külkereskedelmi áruforgalmon belüli termékimportnál a devizaeladási,

b) külkereskedelmi áruforgalmon kívüli termékimportnál a valutaeladási,

c) szolgáltatásimportnál - a fizetési módtól függően - a deviza- vagy valutaeladási,

d) egyéb esetekben pedig a devizavételi

árfolyamot jelenti.”

16. § A Tv. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A fizetendő adó mértéke - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - az adó alapjának 25 százaléka.

(2) A 4. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a fizetendő adó mértéke az adó alapjának 15 százaléka.

(3) A 4/A. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a fizetendő adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka.

(4) Termék-, illetőleg szolgáltatásexport esetén a fizetendő adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka.

(5) Ha e törvény rendelkezéseiből más nem következik, bérmunka végzése esetén a fizetendő adó mértéke a létrehozott termékre megállapított adómértékkel egyezik meg, kivéve az ipari szerelési munkát (SZTJ 101-31), valamint az ipari részmegmunkálást (SZTJ 101-32-02), amelyeknél - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - a fizetendő adó mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómértékkel egyezik meg.”

17. § (1) A Tv. 32. § (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„E § alkalmazása szempontjából a 9. §-ban felsorolt esetek is értékesítésnek minősülnek.”

(2) A Tv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a behozatali előjegyzésben behozott terméket a visszaviteli határidő lejárta előtt a belföldi forgalom számára vámkezelik, vagy a visszaviteli határidő lejárta után belföldön marad, az adóalany jogosult arra, hogy a behozatali előjegyzés időtartama alatt a termék után „szolgáltatásimport” jogcímen megfizetett, de egyébként le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét pótlólag levonja.”