1990. évi XCIX. törvény

a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvények módosításáról1

Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról szóló, az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvényt és az állami vagyon utáni részesedésről szóló, az 1990. évi L. törvénnyel módosított, 1989. évi XLIII. törvényt a következők szerint módosítja:

I. fejezet

A vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosítása

1. § A vállalkozási nyereségadóról szóló, az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvényekkel módosított, 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység megszűnésének napjáig tart. A vállalkozási tevékenység megszűnése, cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti a tevékenység folytatásából származó adókötelezettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezettséget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.”

„(5) Ha a 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adóalany tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-a (5) bekezdésében meghatározott egyéni vállalkozóként, vagy a 14. § szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemélyként kívánja tovább folytatni, adókötelezettsége e szándéka adóhatóságnál való bejelentése évének utolsó naptári napjával szűnik meg.”

2. § A tv. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában adóalany:)

„e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-a (5) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott egyéni vállalkozó, valamint a 14. §-a szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett.”

3. § A tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A lakásszövetkezet - ha törvény másként nem rendelkezik -, a társadalmi szervezet, az egyház, továbbá az alapítvány, a költségvetési szerv - a szakképzést nyújtó oktatási intézmény kivételével -, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösség és a víziközmű társulat a vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodásának rendjére vonatkozó külön jogszabály szerint megállapított - eredménye után a 12. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni. E szervezetek igénybe vehetik az e törvényben meghatározott adókedvezményeket, egyébként rájuk a törvény hatálya nem terjed ki.”

4. § A tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:

(Az eredmény megállapítása során a költségek, illetve a ráfordítások között számolhatók el a következők is:)

„b) az adóalany által a vállalkozási tevékenységével összefüggő érdekképviselet, egyesület tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás, valamint az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összege;”

„h) a mezőgazdasági termelők külön törvényben meghatározott jövedelemkockázati alapjához való hozzájárulás.”

5. § (1) A tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a megállapított eredmény negatív, akkor annak összegét (veszteség) az adóalany saját döntése alapján - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - legfeljebb a következő két évre átviheti.”

(2) A tv. 8. § (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik és ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az az adóalany, amely nem jogutódlással, vagy kiválás útján jött létre, az alapítás költségeit öt évre elhatárolhatja. Nem számítható az alapítás költségeihez a fogyóeszközök első beszerzése.”

6. § A tv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A megállapított, illetve módosított eredmény csökkenthető:)

„g) a külföldön elért - és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés (egyezmény) alapján a külföldön fizetett (költségként elszámolt) adóval csökkentett - pozitív eredménnyel.”

7. § A tv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó mértéke az adóalap 40%-a (a továbbiakban: számított adó).”

8. § A tv. 13. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adóalanyt a KSH Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerint alaptevékenységnek minősülő mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenységek eredményére jutó adóból 35%-os mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.

(3) A számított adóból az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tevékenységek eredményére jutó adót az e tevékenységekből származó árbevétel és az adóalany összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani. A (2) bekezdésben felsorolt tevékenységeknél az összes árbevételt és a kedvezményezett tevékenységből származó árbevételt is növelni kell az eredménybe beszámítható támogatások összegével.”

9. § A tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A (4) bekezdésben meghatározott adóalanyok 1991., 1992. és 1993. években a számított adóból - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50%-os mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott, működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalany által - a törvény 9. számú mellékletének 11. pontjában foglaltakra is figyelemmel - az (1) bekezdés szerint igénybe vehető adókedvezmény mértéke a működésének első évében 60%.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken a belföldi magánszemélyek részesedési hányadára vonatkozó feltétel fennáll.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt adókedvezmény igénybevételére jogosult adóalanyok:

a) az egyéni vállalkozó, a szerződéses üzemeltető, feltéve, ha bejelentkezett a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá;

b) az 1982. január 1. után kizárólag tagok vagyoni hozzájárulásából alakult kisszövetkezet, a szakcsoport, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoport;

c) a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó minden olyan társaság, amelynek tagjai kizárólag belföldi természetes személyek, illetve amely társaságok 100%-ban belföldi természetes személyek tulajdonában vannak.”

10. § A tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A gazdasági társaságot, ha

a) éves árbevételének

aa) több mint a fele termékelőállításból vagy

ab) a gazdasági társaság által épített szálloda üzemeltetésből

származik, és mindkét esetben az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60%-os, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40%-os;

b) éves árbevételének több mint a fele a 8. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100%-os, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60%-os mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.

(2) a) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

b) Ha a külföldi részvételű társaság jogosult volt az (1) és (4) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek a korábbi kedvezmény első igénybevételének éve számít.

c) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 8. számú mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kell érteni. A gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan felújítás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.

(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét

a) az alapítói vagyon emelésére fordítja vagy

b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be,

akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó - a befektetés évét terhelő - adójával megegyező - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesül.

(4) Az 1990. december 31. előtt már működő, illetve az olyan gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották - az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén - az 1990. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:

a) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-ig;

b) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek meglététől számított 10 évig;

c) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint 1990. december 31-ig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított 10 évig.”