11. § (1) A tv. 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:

(A 9. számú mellékletben meghatározott mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg:)

„f) a Kormány által meghatározott, gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen belüli székhellyel vagy nyilvántartott telephellyel működő, vagy az e településekhez tartozó - a tulajdonában levő, illetve számára használatra vagy bérbe átadott - termőterülettel, illetve művelés alól kivett területtel rendelkező; és”

„h) egyes különösen fontos környezetvédelmi beruházást vagy műemlékhelyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt.”

(2) A tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóalanyt a legalább két éve tulajdonában levő állóeszközök - ideértve az érték nélkül nyilvántartott termőföldet és erdőt is - és befektetett eszközök értékesítéséből elért összes ellenérték és nyilvántartási érték pozitív különbözete 20%-ának megfelelő összegű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.”

12. § A tv. 20. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés n) és r) pontjaiban felsorolt kifizetéseket legfeljebb a 19. §-ban foglaltakkal növelt, és a 20. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban és o)-p) pontjaiban foglaltakkal csökkentett, továbbá a tartalékvagyon felhasználásával kiegészített adózott eredmény pozitív összegéig lehet teljesíteni.”

13. § A tv. 23. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóalany a pénzeszközét más adóalanynak, az 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozónak, illetve egyéb jogi személynek ideiglenesen vagy véglegesen átadhatja.”

14. § A tv. 25. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A felhalmozott vagyont növeli:)

„m) a gazdasági társaság alapításakor és az alaptőke emelése esetén a részvény kibocsátási árának és a névértéknek a különbözete.”

15. § A tv. VI. fejezetének címe és a 26-27. §-ai helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek:

„Eljárási és adóelőlegfizetési szabályok

26. § Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. § (1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni, amelynek az alapja:

a) a tárgyévet megelőző teljes évben változatlan formában működő, továbbá - a b) pontban foglalt kivétellel - a jogutód adóalanynál az előző évi tényleges nyereségadófizetési kötelezettség;

b) a tárgyévet megelőző évben, illetve a tárgyévben egyesült, szétvált, kivált, beolvadt (a továbbiakban: szervezeti változással létrejött) adóalanynál a tényleges nyereségadófizetési kötelezettségből számított egyesített, illetve a megosztott - az adóhatósághoz bejelentett - összeg;

c) az a)-b) pont alá nem tartozó, továbbá a tárgyévet megelőző évben, vagy az adóévben létrejött adóalanynál az adóhatóságnak bejelentett, az adóévben várható nyereségadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett adóalany adóelőlegének összegét az adóhatóság az adóalannyal fizetési meghagyásban közli. Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban említett, az előző évben is működő adóalany az éves bevallás benyújtására előírt időpontig, az előző évben még nem működő adóalany a szervezeti változást, illetve az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül jelenti be az adóhatóságnak a számított, illetve a várható adó összegét.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett, kettős könyvvitelt vezető adóalany előlegként az előző évi tényleges nyereségadó-kötelezettsége egyhuszonnegyed részét fizeti az újabb fizetési meghagyás időpontjáig - az (5)-(6) bekezdésekben foglalt kivétellel - havonta kétszer.

(4) A (3) bekezdésben említett adóalany az adóév június 30-ai főkönyvi kivonat adatai alapján számított - a kedvezményekkel csökkentett - nyereségadó és a június 28-áig esedékes előleg különbözetét fizeti be illetve igényli vissza.

(5) A (3) bekezdésben nem említett, továbbá annál az adóalanynál, akinek az előző évi tényleges nyereségadó-kötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével -, az (1) bekezdésben meghatározott összeg 25-25%-a az I., II., III. negyedévben az adóelőleg összege.

(6) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt adóalanyok nyereségadó előlegének összege az (1) bekezdésben meghatározott összegnek az első negyedévben 10%-a, a második negyedévben 20%-a, a harmadik negyedévben 30%-a.”

16. § A tv. 29. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő f), g) és h) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„a) árbevétel: a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékének pénzben kifejezett összege; a 13. § (3) bekezdése, valamint a 14. § és a 9. számú melléklet 7/b) pontjának alkalmazásában árbevétel: az árbevételnek árkiegészítéssel növelt, a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett összege;”

„f) a tevékenység kezdésének napja: az 1. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel az adóhivatalhoz adóalanyként való bejelentkezés, vagy az első értékesítés, illetve beszerzés napja közül a korábbi időpont;

g) a statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékének (SZTJ) valamint Építményjegyzékének (ÉJ), továbbá a Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása tekintetében az 1990. november 1. napján érvényes besorolási rendet kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg;

h) a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja a beruházó (aki a beruházást aktiválni fogja).”

17. § (1) A tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) A tv. 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

(3) A tv. 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

(4) A tv. 8. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.

(5) A tv. 9. számú melléklete e törvény 5. számú melléklete szerint módosul.

II. fejezet

Az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény módosítása

18. § Az állami vagyon utáni részesedésről szóló, az 1990. évi L. törvénnyel módosított, 1989. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: ÁVR) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Magyar Távközlési Vállalat a fizetendő részesedést a távközlés fejlesztése céljára visszatarthatja.”

19. § Az ÁVR 5. §-a előtti cím és az 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Eljárási és előlegszámítási szabályok

5. § (1) A részesedés fizetésére kötelezettek a fizetendő részesedést maguk állapítják meg és fizetik be.

(2) A részesedés fizetésével kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az állami vagyon utáni részesedésre év közben a következők szerint előleget kell fizetni:

a) a tárgyévet megelőző évben működött állami vállalatnál, a trösztnél - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik - a tröszti vállalatnál - a b) és c) pontban foglaltak kivételével - az előleg havonta az előző adóévi tényleges részesedésfizetési kötelezettség egytizenketted része;

b) az a) pontban említett kettős könyvvitelt alkalmazó részesedésfizetésre kötelezett a június 30-i főkönyvi kivonat adatai alapján számított kötelezettség és a június 15-ig esedékes előleg különbözetét fizeti be, illetve igényli vissza;

c) a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt, az a) pont alatt említett kötelezetteknél az előző évi tényleges részesedésfizetési kötelezettségének az I. negyedévben 10%-a, a II. negyedévben 20%-a, a III. negyedévben 30%-a az előleg összege;

d) a társasággá átalakult, részesedés fizetésére kötelezett a magánál tartott üzletrészek (részvények) állománya, szövetkezet a nála állami vagyonként nyilvántartott vagyonrész után csak akkor fizet előleget, ha év közben a tulajdonosoknak osztalékelőleget fizet. Ekkor a fizetendő részesedéselőleg összege azonos a tulajdonosoknak fizetett osztalékelőlegnek a tulajdonosok tulajdonára vetített százalékos mérték alapján számított összeggel;

e) a tárgyévben történt szétválás, kiválás, egyesülés és beolvadás esetén (a továbbiakban szervezeti változás) a tényleges részesedésfizetési kötelezettségből számított, az adóhatóságnak bejelentett (megosztott, illetve összesített) adatok figyelembevételével, az a) és c) pontokban előírtak szerint kell az előleget meghatározni;

f) az adóévben újonnan alapított (alakult) részesedés fizetésére kötelezettnek előleget nem kell fizetnie.

(4) A (3) bekezdés a), c) és e) pontokban említett részesedés fizetésére kötelezett részesedési előlegének összegét az adóhatóság fizetési meghagyásban közli. A (3) bekezdés e) pontjában említett kötelezettek a szervezeti változást követő 15 napon belül az adóhatóságnak bejelentik a számított részesedésfizetési kötelezettségüket.”

III. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

20. § (1) Az adóalany, illetve a részesedés fizetésére kötelezett az 1991. évben - amíg az adóhatóság fizetési meghagyásban nem közli az előleg összegét - 1990. december 28-ig felmért éves várható nyereségadó, illetve részesedés alapján köteles előleget fizetni.

(2) Az adóalany 1991. január 1-jével választhat a 2. számú melléklet V. részének A. és B. pontjában meghatározott leírási lehetőségek között.

(3) Az 1991. január 1. előtt megkezdett, a tv. 9. számú melléklet 8. pontja alapján adókedvezménnyel megvalósuló beruházások - az adóhatósághoz benyújtott bejelentéssel egyezően - a megkezdéskor érvényes feltételek szerint fejezhetők be.

Záró rendelkezések

21. § (1) E törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - azonban az 1990. évi nyereségadó kötelezettségre nem lehet alkalmazni.

(3) A 6., a 14. és a 16. §-sal módosított tv. 29. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket az 1990. évi eredmény megállapítása és elszámolása során is kell alkalmazni.