c) a teleknek a 11. § (2) bekezdésében meghatározott része,
d) a 13. § d)-f) pontjában meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a helyi rendezési tervben előírtnál nagyobb, vagy annak hiányában a helyben szokásos mértéket meghaladja.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése
20. § (1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség
a) a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg - beépítés esetén - a beépítés évének utolsó napján,
b) építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján
szűnik meg.
Az adó alapja
21. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) a telek m2-ben számított területe, vagy
b) a telek korrigált forgalmi értéke.
Az adó mértéke
22. § Az adó évi mértékének felső határa:
a) a 21. § a) pontja szerinti adóalap számítás esetén: 100 Ft/m2,
b) a 21. § b) pontja szerinti adóalap számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 1%-a.
III. Fejezet
KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK
1. Kommunális adó
23. § Az önkormányzat a kommunális adót a pénzeszközeiből, vagy részben azok felhasználásával megvalósuló infrastuktúra fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátására vezetheti be.
1.1. Magánszemély kommunális adója
Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
24. § Kommunális adókötelezettség terheli a 12. §-ban, valamint a 18. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
25. § (1) Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 14. §-ban, illetőleg a 20. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) A 24. §-ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
(3) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az adó mértéke
26. § Az adó évi mértékének felső határa a 11. §-ban és a 17. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 3000 Ft.
1.2. Vállalkozók kommunális adója
Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
27. § (1) Kommunális adókötelezettség terheli a 3. § (1) bekezdésében felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a 24. § alapján egyébként fennálló adókötelezettségtől.
(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén.
Az adó alapja
28. § Az adó alapja az önkormányzat illetékességi területén működő adóalany által helyben foglalkoztatott személyek (tulajdonosok, alkalmazottak, tagok stb.) átlagos statisztikai állományi létszáma.
Az adó mértéke
29. § (1) Az adó évi mértékének felső határa a 28. § alapján számított létszámra vetítve 2000 Ft/fő.
(2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét - a 41. § (7) bekezdésében foglaltak szerint - kell számításba venni.
2. Idegenforgalmi adó
Az adókötelezettség, az adó alanya
30. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt
a) aki nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén 48 órát meghaladóan, továbbá,
b) akinek az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épülete van, amely nem minősül lakásnak.
(2) Az épület utáni adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 14. §-ban foglaltak az irányadók. Az épület átminősítése esetén az adókötelezettség az átminősítés évének végén szűnik meg, illetőleg a következő év első napján keletkezik.
Az adómentesség
31. § A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:
a) a 18. évét be nem töltött magánszemély,
b) az egészségügyi, szociális intézménybe beutalt magánszemély,
c) a felsőoktatási hallgatói jogviszony, a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy vállalkozóként az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, illetőleg a tulajdonos vagy a bérlő hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja].
Az adó alapja
32. § Az adó alapja:
a) a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén a 48 órát meghaladóan megkezdett napok száma,
b) a 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete.
Az adó mértéke
33. § Az adó mértékének felső határa:
a) a 30. § (1) bekezdésének a) pontja alapján:
személyenként és naponta 100 Ft,
b) a 30. § (1) bekezdésének b) pontja alapján:
épület után évente 300 Ft/m2.
Az adó beszedésére kötelezett
34. § (1) A 30. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót:
a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,
b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv,
c) a fizetővendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv,
d) az a)-c) pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult
szedi be.
(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
IV. Fejezet
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
Az adókötelezettség, az adó alanya
35. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett gazdasági tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az adómentesség
37. § Mentes az adó alól a kistelepülésen:
a) a bolti kiskereskedelem,
b) a piaci és egyéb kicsinybeni értékesítés
az italárusítás kivételével.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
38. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó alapja
39. § (1) Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás éves nettó árbevétele.
(2) A 38. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az adó alapja a tevékenység végzésének tényleges időtartama alatt elért nettó árbevétel. Az önkormányzat azonban ez esetben az adót napi átalányban is megállapíthatja.
Az adó mértéke
40. § (1) Az adó évi mértékének felső határa az adóalap 3 ezrelékéig terjedhet.
(2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén, ha az önkormányzat az adót napi átalányban állapítja meg, a napi adóátalány összegének felső határa 5000 forint.
V. Fejezet
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
41. § (1) A vállalkozó - a kommunális és az iparűzési adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg alapja
a) kommunális adó esetén az adóévet közvetlenül megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma;
b) iparűzési adónál az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele.
(3) A vállalkozónak, ha a tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben részben szünetelt - ide nem értve az idény munkarend miatti szünetelést -,
a) az iparűzési adó előlegének alapját az elért nettó árbevétel évesítésével (az időarányos rész teljes adóévre történő átszámításával),
b) a kommunális adó előlegének alapját pedig a tényleges működés időtartama alatt foglalkoztatott átlagos statisztikai állományi létszám figyelembevételével
kell megállapítani.
(4) Ha a vállalkozónak az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, a tevékenység kezdésétől (újrakezdésétől), illetőleg a munkaerő adókötelezettséggel járó
foglalkoztatásának megkezdésétől számított 60 nap alatt képződött adóalap figyelembevételével kell az adóelőleg alapját megállapítani. Az iparűzési adó esetén a 60 nap alatt képződött adóalap felét annyiszor kell számításba venni, ahány hónap - a kezdés napját követő hó első napjától - az év végéig eltelik. A kommunális adó előlegének alapját viszont a 60 nap alatt foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma képezi.
(5) Az adóelőleg a (2)-(4) bekezdés szerint számított alapnak az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékkel számított összege.
(6) Azt az (1) bekezdés szerinti adóalanyt, aki tevékenységét az év második felében kezdi meg, ebben az évben adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.
(7) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn a teljes évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell az átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.