1990. évi CII. törvény
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításáról1
Az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló az 1990. évi XX. törvénnyel és az 1990. évi LVIII. törvénnyel módosított 1989. évi XLV. törvényt (a továbbiakban: tv.) a következők szerint módosítja:
1. § A tv. 3. §-ának c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(Nem minősül bevételnek:)
„c) a vállalkozásba befektetett vagyoni érték a vállalkozásból történő kivonásakor, kivéve, ha ezt az összeget a befektetéskor az összjövedelemből levonták (35. §) vagy a befektetett összeg után az adót az átalakuláskor vagy az 1989. évi XIII. törvény 11. § (2) bekezdése, vagy a 43. § (2) bekezdése, illetve a módosított 1971. évi III. törvény 47/A. § (3) bekezdése, vagy 48/A. § (3) bekezdése alapján nem kellett megfizetni, továbbá a részvénytársaság által térítés ellenében juttatott dolgozói részvény névértékéből a dolgozó által megfizetett térítés összege;”
„e) függetlenül attól, hogy mely időszakban felhalmozott vagyonból és mely időpontban juttatták, a szövetkezettel tagsági viszonyban álló magánszemély részére, e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott üzletrész, vagyonrész, vagyoni érték, vagyonjegy és részjegy formájában megszerzett vagyoni érték, továbbá a munkáltató által az alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett összege (a továbbiakban valamennyi együtt: ingyenes értékpapír) kivéve, ha azt a magánszemély elidegeníti, illetve a 33. §-ban felsorolt egyéb feltételek bekövetkezte esetén;
f) a kifizető által a magánszemélynek adott olyan összeg, amellyel szemben a magánszemély a kifizető részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, illetve, ha a költséget a magánszemély előlegezi meg és ezt a kifizető utólag - bizonylattal történő elszámolás alapján - a magánszemélynek megtéríti;
g) a fizetőeszköz (a valuta, a deviza) ellenében az átváltáskor a deviza jogszabályban foglalt feltételek szerint, illetve engedélyezett módon megszerzett vagyoni érték.”
2. § A tv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Külföldről származik az a jövedelem, amelynek a forrása külföldön van. Ilyennek minősül különösen:
a) a külföldön végzett tevékenységből - a külföldi illetőségű munkáltatóval, illetőleg megbízóval létesített - munkaviszony, megállapodás alapján (a továbbiakban: külföldön történő munkavállalásból),
b) a külföldön lévő vagyoni értékből,
c) az e törvényben meghatározott esetekben külföldre történő értékesítésből
származó jövedelem.
(4) A külföldi pénznemben keletkezett adóköteles jövedelemből a kifizetés napján érvényes - a MNB által jegyzett - deviza, illetőleg valuta vételi árfolyamon átszámított forintösszeg alapulvételével kell a jövedelmet, az adóelőleget és az adót megállapítani. A külföldi pénznemben keletkezett és az év végéig forintra át nem váltott más jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által az év utolsó napján jegyzett deviza, illetőleg valuta vételi árfolyamon kell forintra átszámítani.”
3. § A tv. 7. §-a (2) bekezdésének 11., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 27., 32., 44. és 47. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Mentes az adó alól, ha e törvény másként nem rendelkezik.]
„11. a jogszabályban vagy 1987. január 1. napja előtt megállapított természetbeni juttatás - ideértve annak pénzbeni megváltását is - 1989. július 1. napja előtt természetben megállapított mértéke, valamint a háztáji és illetményföld egészének megváltása után kapott összegnek az évi 30 ezer forintot meg nem haladó része, illetőleg ezen összegnek megfelelő terménymennyiség, amit a Budapesti Árutőzsde tárgyév október havi súlyozott átlagárán kell átszámítani. Ha a háztáji-, vagy illetményföldnek csak egy részét váltják meg, az említett összegnek, illetőleg terménynek ezzel arányos részét kell az adómentesség szempontjából figyelembe venni,”
„19. a munkáltató által természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés;
20. a 67. § 31. pontjában megjelölt munkáltatónál a természetbeni munkahelyi étkeztetés helyett juttatott, kizárólag étel vásárlására jogosító utalvány értéke, vagy a természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés helyett pénzben kifizetett összegnek a havi 800 forintot meg nem haladó része;
21. a 9. § (5) bekezdésének hatálya alá nem tartozó magánszemély munkáltatója által viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj havi 4000 forintig terjedő része;
22. a fegyveres erők hivatásos állományú tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege;
23. a munkáltató által természetben nyújtott munkaruha, formaruha, egyenruha, védőeszköz, továbbá az egyenruha és a védőeszköz pénzbeni megtérítése is. A munkaruha pénzbeni megtérítése (megváltása) csak akkor adómentes, ha ezt a munkáltató olyan munkaruha megtérítése céljából adja, amely azért szükséges, mert a munka végzése a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy gyors elhasználódásával jár (továbbiakban együtt: munkaruha-térítés);
24. az üzemanyag megtakarításra tekintettel kapott összeg;”
„27. az egészségügyi intézmény által fizetett donordíj és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során, azon magánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták;”
„32. az örökség, a magánszemélytől kapott ajándék, a munkáltatótól a nyugdíjbavonuláskor kapott ajándék, az egyéb ajándék értékének alkalmanként 500 forintot meg nem haladó része; továbbá az a más vagyoni érték, amelynek a megszerzése vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár; az engedélyhez nem kötött sorsjáték nyereménye, feltéve, hogy a kibocsátott sorsjegyek összértéke, illetve a nyeremény összege az 50 000 forintot nem haladja meg, valamint a játékkaszinóban nyert összeg és a pénznyerő automatából származó nyeremény;”
„44. az egészségügyi és szociális intézmény keretében társadalmi munkában végzett szociális gondozásért, továbbá a lelki segélyszolgálatért kapott, havi 3000 forintot meg nem haladó összeg;”
„47. a Magyar Köztársaság rendjeleihez, kitüntetéseihez és díjaihoz kapcsolódó pénzjutalom;”
4. § A tv. 8. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„(3) ...Amennyiben a magánszemély a határidő letelte előtt igazolja, hogy azt önhibáján kívül nem tudja betartani, az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott határidőt - lakásépítés esetén egy évvel, más esetben legfeljebb fél évvel - meghosszabbíthatja.”
5. § A tv. 9. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá az (5) bekezdés a következő rendelkezéssel egészül ki:
„(1) A munkaviszonyból származó bevételnek - kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat - egésze jövedelem.”
„(5) ...A 10. §-ban meghatározott juttatások, továbbá a munkaviszony megszűnésével összefüggésben adott végkielégítés - kivéve a 7. § (2) bekezdésének l) pontjában említett végkielégítést - összege teljes egészében jövedelemnek minősülnek.”
6. § A tv. 11. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) ...A bevételnek része az ezzel a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is.”
„(6) Amennyiben a kezességet vállaló kifizető a végleges szabadalmi oltalom megszerzését megelőzően jogutód nélkül megszűnik és vagyonából a halasztott adóként nyilvántartott adókülönbözet nem szedhető be, az adókülönbözet esedékessé válik és ezt a magánszemélynek kell megfizetni, kivéve, ha a magánszemély más kifizetővel kezességvállalásra megállapodást köt és azt az adóhatóság elfogadja.”
7. § A tv. 12. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) ...A bevételnek része az ezzel a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is.”
8. § A tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszony keretén kívül végzett:
a) növénytermesztés (METJ 91.);
b) kertészeti termékek előállítása, ültetvénytelepítés (METJ 92), kivéve a virágokat és a dísznövényeket (METJ 92-4);
c) élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása (METJ 93), kivéve
- a sportlovat (METJ 93-42-01),
- a versenylovat (METJ 93-42-02),
- az élővadat (METJ 93-71),
- a lőtt vadat (METJ 93-72),
- a kutyát (METJ 93-82-01),
- a macskát (METJ 93-82-02),
- a laboratóriumi állatokat (METJ 93-85),
- a dísz és állatkerti állatokat (METJ 93-86),
- a hullatott agancsot (METJ 93-91-07),
- az agyart (METJ 93-91-08),
- a trófeát (METJ 93-91-09);
d) erdei magok és csemeték előállítása és gyűjtése, erdősítés (METJ 94-1) és az erdei mezei melléktermékek (METJ 94-39) előállítása és gyűjtése.
(2) Az (1) bekezdéssel esik egy tekintet alá a - saját termelésű alapanyag felhasználásával történő - következő termékek előállítása is, feltéve, hogy a magánszemély nem minősül e törvény alapján egyéni vállalkozónak:
- műlép (ITJ 69-99-31),
- tejipari termékek (ITJ 82),
- befőttek (ITJ 83-11),
- püré, jam (ITJ 83-12),
- ízek (ITJ 83-13),
- szárított, aszalt, porított, cukrozott gyümölcs (ITJ 83-14),
- folyékony gyümölcs (ITJ 83-15),
- gyümölcsszörp és sűrítmény (ITJ 83-16),
- szárított és porított főzelék és zöldség (ITJ 83-23),
- zöldség alapú ivólé (ITJ 83-26),
- paradicsom ivólé (ITJ 83-35),
- savanyúság (ITJ 83-4),
- tartósított fél- és előtermékek (ITJ 83-7),
- szőlőmust, sűrített szőlőmust (ITJ 88-31-1, 2),
- félkész szőlőbor bortermelési célokra (ITJ 88-31-3),
- hordós szőlőbor (ITJ 88-31-41-1, 2, 3),
- gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust (ITJ 88-39-1, 2),
- félkész gyümölcsbor, bortermelési célokra (ITJ 88-39-3),
- egyéb gyümölcsbor (ITJ 88-39-49),
- mesterségesen szárított dohány (ITJ 89-11),
- magbél (ITJ 89-4),
- egyéb élelmiszeripari termékekből (ITJ 89-81-ből) a tisztított, koptatott és hámozott burgonya és zöldségfélékből a sárga-, fehérrépa és a hagyma.
(3) A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ) és a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ) az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”